Asbóth Emil

A Gödöllő wikiből
Asbóth Emil

Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935.április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár.


Életútja

Asbóth Emil Újaradon született 1854. május 23-án. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait, s szerzett mérnöki oklevelet. Gyakorlati mérnöki tevékenységét 1872-ben kezdte, és 1873-ban mint szerkesztő mérnök dolgozott Riedinger L. A. gépgyárában. 1873-tól 1878-ig pedig a m. kir. államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte.

Első állása 1878-1880-ig a rigai műegyetemen volt, hol mint tanársegéd működött, 1880-1882-ig már mint segédtanárt, találjuk a zürichi műegyetemen. Jeles működése föltűnvén a hazai szakkörökben, siettek őt a budapesti kir. József műegyetem katedrájának megnyerni. Nevezett műegyetemünkön 1882-1888-ig mint helyettes tanár és 1883 óta mint a gépszerkezettan nyilvános rendes tanára működik. 1890-ben a mértékhitelesítő bizottság igazgatójának, 1892-ben pedig a kézi lőfegyver-próbaállomás vezetőjének nevezték ki. 1899-ben lemondott katedrájáról és a Ganz-gyár ig.-ja, utóbb vezérigazgatója lett.

1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz-gyár igazgatója, majd később vezérigazgatója lesz. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesült.


Munkássága

Asbóth Emil sírja Máriabesnyőn

Első állása 1878-1880-ig a rigai műegyetemen volt, ahol mint tanársegéd működött, 1880-1882-ig már mint segédtanárt találjuk a zürichi műegyetemen, ahol konstruktőrként alkalmazták. Jeles munkája föltűnt a hazai szakkörökben, ezért siettek őt a budapesti kir. József műegyetem katedrájának megnyerni. Az intézményben 1882-ben nevezték ki a gépszerkezettan tanszék helyettes vezetőjének; 1883-tól mint a gépszerkezettan nyilvános rendes tanára működik. Az ő, valamint Bielek Miksa nevéhez fűződik a Gépelemek c. tárgy bevezetése. 1890-ben a mértékhitelesítő bizottság igazgatójának, 1892-ben pedig a kézi lőfegyver-próbaállomás vezetőjének nevezték ki. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízrebocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta. A Szent István csatahajó megépítését még a Fiuméban létesült Danubius Hajógyár kezdte el, ami 1911-ben egyesült a Ganz és Társa Gépgyárral. A tervezési munkák során itt tervezték meg a világon elsőként a hajó-nehéztüzérség elhelyezését háromlöveges forgótoronyban. Ez az első – és utolsó – magyar építésű Szent István csatahajó a magyar hajózás történetében. A hajó 1918. június 19-én egy torpedó támadás következtében süllyedt el.


Gödöllői tevékenysége

Asbóth Emil élete és gödöllői tevékenysége jelenleg kutatás alatt áll. Több műszaki és közgazdasági vonatkozású cikkeket írt. Az év elején több gödöllői sírt is a Nemzeti sírkert részévé nyilvánított a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Ezek között van Asbóth Emilnek, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. egykori vezérigazgatójának sírja is, akit több családtagjával együtt a máriabesnyői temetőben helyeztek örök nyugalomra.

Tagságok

  • Magyar Áruforgalmi Állandó Értékmegállapító Bizottság tagja (1903-1935)
  • Vasúti és más részvénytársaságok igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja (1908-1916)
  • Országos Ipartanács tagja (1914-1918)
  • Magyar Szentkorona Országainak Fémközpontja Rt. elnöke, a Magyar Szentkorona Országai Nyersanyagközpontjainak Egyesülése tagja (1917-1918)
  • Mérnöki Tanács tagja (1928-1935)
  • Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatósági tagja (1929-1935)


Forrás