Kezdőlap

A Gödöllő wikiből
Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 158 szócikk található.

Július szülöttjei

Hegedűs László Polónyi Péter Kotlán Sándor


Hegedus.jpg
Polonyi2.jpg
Koltán1.jpg

Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4. – Gödöllő, 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét.

Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.

Kotlán Sándor (Szomolány, Szlovákia, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet 1911-ben, s lett mindjárt az Állatorvosi Főiskola kórbonctani intézetének munkatársa. Az intézet állattani és parazitológiai laboratóriumát 1929-re önálló, parazitológiai, rendkívüli tanszéki rangra fejlesztette. Harminchét éven át volt vezetője az általa alapított tanszéknek. Az Agrártudományi Egyetem (mely 1950-ben Gödöllőre költözött) Állatorvostudományi Kara dékáni tisztségét két alkalommal, 1947 és 1949 között, illetve 1951/52-ben töltötte be.



Kampis Antal Remsey Gábor Kriesch Laura Kosáry Domokos


Kampisa.jpg
Remseygabor.jpg
Klaura.jpg
Kosary.jpg

Kampis Antal (Arad, 1903. július 20. – Kerepestarcsa, 1982. augusztus 23.) művészettörténész. Nyolcadik osztályos volt, amikor 82 aradi diáktársával együtt elfogták a román állam elleni szervezkedés miatt. Leérettségizni már nem tudott, mivel a kolozsvári főigazgatóság kizárta valamennyi romániai középiskolából, és 25 társával együtt kiutasították az országból. Ezek után érkezett 1922. február 20-án Budapestre. Egyetemi tanulmányait művészettörténeti szakon kezdte meg, 1932-ben doktorált. 1965-ben telepedett le Gödöllőn, majd 1978-ban életjáradéki szerződést kötött a várossal, melynek értelmében házát a város rendelkezésére bocsátotta kulturális célokra, gyűjteményét pedig az 1976-ban létrehozott Helytörténeti Gyűjteménynek adta.

Remsey Gábor (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.): zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, Remsey Jenő György festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában.

Kriesch Laura (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep tagja. A Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde hallgatója 1895 és 1900 között. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a Gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.


Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Gödöllővel az Agrártudományi Egyetemen keresztül került kapcsolatba. Az egyetem az alakulóban lévő Központi Könyvtárában (1952. október 3.) alkalmazta. Kosáry első munkaköre „szerzeményezési csoportvezető“ volt. 1955. január 1-jén Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést az igazgatói teendők ellátására. Munkáját azonban nem sokáig folytathatta, 1957 novemberében letartóztatták és 1958-ban négy év börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Előbb a Pest Megyei Levéltárban, azután az MTA Történettudományi Intézetében kapott munkát, de mindkét helyen lehetősége volt rá, hogy a háttérbe húzódva ugyan, de történészként folytathassa tevékenységét.



Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények