Művészetek Háza

A Gödöllő wikiből

A Gödöllői Művészetek Háza (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) országos szinten is színvonalas színházi előadások, zenei rendezvények helyszíne. Funkciója és tevékenysége túlmutat a gödöllőiek szolgálatán, szűkebb régiókban élő polgárok kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni. A 2011-es év első felében a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontjaként működött.


Tartalomjegyzék

Kezdetek (1952-1965)

Fájl:Muveszet1.jpg
Járási Művelődési Ház

Egy régi kocsmából átalakított helyiségben 1952-ben hozták létre a Kossuth Lajos u. 42. szám alatt a járási művelődési házat. Az intézmény még ebben az évben felvette Petőfi Sándor nevét. Az intézmény 3 fővel kezdte meg működését, Kapuszta Katalin volt az igazgató és egyben programszervező, az épület tisztán tartásáért, karbantartásáért a gondnok felelt, az adminisztrációs feladatokat a titkárnő látta el. Az 1970-es években még egy fővel gyarapodott a művelődési házban dolgozók száma.

Az épület egy rossz akusztikájú nagyteremből és három klubszobából állt. A termekben semmiféle hang- és fénytechnika nem állt rendelkezésre. A nagyterem berendezése csupán egy 5x5 méteres dobogó volt. A klubteremben tánctanfolyamokat és különböző klubok összejöveteleit tartották. A nagyteremben alkalmanként irodalmi esteket és filmvetítést szerveztek.


Járási városi művelődési ház (1966-1976)

1966-ban Gödöllő várossá alakulásakor járási városi művelődési ház lett. A 70-es évek elejére az épület nagyon rossz állapotban került, melynek következtében a rendezvények látogatottsága visszaesett. Az évtized végére a Városi Tanács úgy döntött, hogy a kulturális, közművelődési tevékenységnek megfelelő otthont kell biztosítani.

Gödöllő akkori kulturális értékeinek, hagyományainak, közösségeinek, jeles személyiségeinek, tehetségeinek, új kezdeményezéseinek bemutatását szolgálták a rendezvények. A nehéz körülmények ellenére a Művelődési Ház szervezésében számos előadóest, kiállítás, fórum, klubösszejövetel került megrendezésre.

Rendezvények:

  • 1968 - Kolozsvári Grandpierre Emil - olvasótalálkozó
  • 1975 - Jancsó Adrienn - irodalmi est
  • 1974 - Duffek Mihály - önálló hangverseny
  • 1974 - Pódium 74 - irodalmi előadóestek Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bujtor István...)
  • 1968 - Mednyánszky László - képzőművészeti kiállítás
  • 1977 - Fafaragó népművészek kiállítása


Petőfi Sándor Művelődési Központ (1977-2008)

Az épület

A Gödöllői Művelődési Központ a váci és a kőbányai Pataki téri művelődési központ terveinek adaptálásával, 1977-1981 között épült, építész tervező Tóth Dezső, Pestterv. A művelődési központban az eredeti tervezői szándék nem törekedett mobil terek kialakítására, hiszen a tervezés időszakában az irányadó elv szerint minden funkciónak saját külön épületben kellett megjelennie. Üzleti szempontok a fenntarthatósághoz a kor szocialista ideológiája szerint fel sem merülhettek. A művelődési központ 1981. április 1-én nyitotta meg kapuit.

Az egész épület egy földszinti belső udvarra épület fel, valamint a földszintet legyezőszerűen alakították ki. A terek 54m2 alapterületűek voltak, függetlenül attól, hogy mire szeretnék használni. A tervező egy-egy termen belül flexibilitásra gondolt, betervezett mindenféle harmonika falakat. A nyitást követő években elkezdték átalakítani az intézményt. A tereket egy-egy helyen csökkentették, máshol pedig növelték. A színházterem 377 fő, illetve 20 db pótszék behelyezésével csaknem 400 fő befogadására alkalmas. Az intézménynek azonban nem volt pódiumterme, az egyik kisteremben kialakították a Stúdiószínpadot, ahol pódiumesteket tartottak. A Művelődési Központ programjairól saját nyomdájában nyomtatott műsorfüzetből, kulturális ajánlókból tájékozódhattak az érdeklődők.

Az 1981-ben tervezett épületet - az építés korának anyagi lehetőségein belül - egy, a téri világhoz igazodó egységes forma- és színvilágú belsőépítészet koncepció jellemezte. A belsőépítész Somogyi Pál volt. Ez a koncepció, és a megvalósult mű kiterjedt a közterek világítására, a közösségi termek, közlekedők beépített berendezésére, a színháztermek akusztikus burkolataira, a mobil berendezés kiválasztására. A formálást a praktikum és az egyszerűség jellemezte, a színvilágot a homlokzati színezéssel és a belső közlekedő terek vörös félmárvánnyal harmonizáló vöröses színvilág, amelyet a textilek, függönyök, szék-kárpitok ellenpontoztak.

A Művelődési Központ élete

A kulturális igények a 80-es és az azt követő években egyre inkább a kisebb programok, s rétegprogramok irányába tolódott el. Az intézmény filozófiája és az akkori pártállam elképzelés teljesen elvált egymástól. Olyan fajta dolgokra gondoltak, hogy ez a szocialista kultúra helye legyen, ahol kivételes, neves napokon nagy tömegek jelennek meg. A rendszerváltás idején a művelődési központban semmi sem történt olyan értelemben, mint akkor nagyon sok közművelődési intézményben. Nem lehet éles vonalat húzni az 1980-as évek közepe és a rendszerváltás időszaka között. a rendezvényeket tekintve, az intézmény életének és működésének felfogásában nagy változás nem történt. 1990-es évek közepéig az intézmény életét "dinamikus" szóval lehetne jellemezni. Olyan kezdeményezések jelentek meg, amelyeket a hagyományos közművelődés nem preferál. Ilyen volt például: magánvizsgára való felkészítés, kereskedelmi képzés, nyelvtanfolyamok, számítástechnikai oktatás, stb. 1994-től egyfajta egyensúlyra törekedtek. A művészetek terén bekövetkezett változások elsőként a fesztiválosodásban nyilvánult meg, számos országos rendezvénynek adott otthon a központ. Megszűnt a Művelődési Központ prioritása, számos programnak a Királyi Kastély adott otthont, civil szervezetek alakultak, amelyeknek meg volt a saját programjuk.

2002. január 1-től önkormányzati alapítású közhasznú társaságként működött. A Kht. célkitűzése, hogy az új társasági formában a hagyományokat és a bevált szakmai gyakorlatot megőrizve lássa el a feladatait. Színházi és színház-közeli emberek nem csak elmentek a Házból, hanem jöttek is. A Kht. ügyvezetői igazgatói posztjára a kiírt pályázatot Németh Kristóf nyerte meg. Öt év után Németh Kristóf lemondott, utódja Kovács Balázs.

Az intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatának megfelelően a város kulturális értékeinek közértékké tételében jó eredményeket mutatott fel. Többek közt:

  • Gödöllői Galéria - helyi alkotók képző-, ipar-, fotó-, népművészeti kiállítások
  • Kisebbségek kulturális értékeinek közvetítése
  • Gödöllői Akadémia
  • konstruktív kapcsolat a Frédéric Chopin Zeneiskolával és a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral
  • Gödöllői Tavaszi Napok, Gödöllői Nyár és a Gödöllői Őszi Művészeti Fesztivál
  • József Attila Stúdiószínpad


Művészetek Háza (2009-2011)

A Petőfi Sándor Művelődési Központ 2009. január 1-től új társasági formában, új elnevezéssel működik tovább. Az új elnevezés Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. A Művészetek Háza funkció alapját a kiemelten támogatott, és támogatott művészeti csoportok jelentik, akik mindennapi munkájukkal, folyamatos jelenlétükkel megteremtik a "Művészetek Háza"-ban zajló műhelymunkát. Kiemelten támogatott művészeti csoportok: Gödöllő Táncegyüttes, Gödöllői Szimfonikus Zenekar, Gödöllői Városi Fúvószenekar, Magyar Balett Színház Gödöllő, Talamba Ütőegyüttes Gödöllő. A Támogatott művészeti csoportoknak a Központ közösségi teret biztosít a Közművelődési megállapodásban rögzített órakeretek szerint. Az együttesek felkérésre műsorral közreműködnek a városi ünnepségek, díjátadók, megemlékezések műsoraiban.

A társasági forma változásával egyidejűleg a Művelődési Központ jövőképe elsődlegesen egy korszerű, jobban kihasználható, esztétikusan kialakított közösségi terekre épülő Ház képét vetíti elénk. Gödöllő Város Önkormányzatának 2008-ban benyújtott FŐTÉR pályázatában hangsúlyosan szerepel az intézmény felújítása. A pályázatot a város megnyerte, bár kevesebb összeggel, mint eredetileg tervezte. A pályázatban a fűtéskorszerűsítés, a jobb térkihasználással kialakított közösségi terek valamint többfunkciós tér kialakítása szerepelt.

A felújítás előkészületei miatt a gödöllői Művészetek Háza 2009 október végén már bezárta kapuit. A zárás persze nem azt jelenti, hogy kulturális rendezvények nélkül maradt a város. A nyitásig a rendezvényeknek a Királyi Kastély, a könyvtár, a Szent István Egyetem és a Damjanich János Általános Iskola biztosított helyet. Az irodai részleg a volt Forrás épületében kapott helyet. A művészeti csoportokat a Zeneiskolában, A Damjanich iskolában, a Palotakert 2. szám alatt, a volt Nevelési Tanácsadóban, a Református Líceumban, a Török Ignác Gimnáziumban és az Egyetemen helyezték el. Az intézményben működő Jegyiroda a Múzeumi Boltban volt megtalálható.


Felújítás

A közel 30 éves Petőfi Sándor Művelődési Ház felújításának első üteme 2010 júniusában kezdődött, december elején fejeződött be. Az energetikai korszerűsítés magában foglalja a külső, mintegy 145 db homlokzati nyílászáró cseréjét, a villamoshálózat teljes felújítását, továbbá a korszerű fűtési és hűtési, szellőzési rendszer kialakítását. A felújítás első ütemében sor került a színházterem légtechnikai rendszerének korszerűsítésére is. A korábbi zajos, forgalmas főútra néző homlokzaton lévő főbejáratot áthelyezték az épület kastély felőli homlokzatára. Az új főbejárathoz került az új információs porta és a büfé is. A földszinten kialakítottak egy nagy többcélú rendezvényteret, konferenciatermet. Az épület külsejét is részben átalakították, a belső terek új színeket kaptak. Mindezek mellett megtörtént az épület komplex akadálymentesítése is. A bontási és építési munkák előrehaladását közműtérképen nem szereplő közművek kiváltása, illetve előre nem tervezett, de műszaki szükségességből indokolt pótmunkák is nehezítették.

A Művészetek Háza épületének energia-hatékony és funkcióbővítő felújítására vonatkozó tervek Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készültek a "Funkcióbővítő rehabilitáció településközpontok fejlesztése Pest megyében" c. pályázat keretében. Az engedélyezési terv az épület energiahatékony felújítása mellett a földszinti terek átalakítását, az emeleti színházterem bővítését, és a scenikai rendszerek felújítását tartalmazta. A pályázati feltételek változása miatt a színházterem bővítése és a scenika átalakítása elmaradt, s az első ütemben a földszint korszerűsítésére került sor.

Feladat az volt, hogy olyan mobil tereket tervezzenek, melyek a változó szakmai és fenntarthatósági igényeket rugalmasan követni tudják, illetve új funkciók elhelyezését is lehetővé teszik. Gödöllő Alsópark új koncepciója szerint a Grassalkovich kastély főbejáratától keleti irányban a Művészetek Háza mellett halad el egy új sétány, így az épület fő hangsúlya átfordul, s a Petőfi Sándor utcai homlokzat elveszti hangsúlyos szerepét. Meg kellett határozni a várható fő megközelítési irányokat, s ki kellett jelölni új főbejárat helyét. Az új főbejáratot az épület kastély felőli oldalára tervezték, ide mutat a városközponttól vezető aluljáró is.

Terv a több mint 3000 m2 területű földszintet funkcionálisan tagolja, így jött létre az előcsarnoki zóna (szélfogó, porta, jegyiroda, büfé előcsarnok, ruhatár), a többcélú rendezvénytér, a többcélú termek (ifjúsági klub, ütős terem, oktatótermek), az iroda zóna (vezetői irodák, pénztár, rendezvény-szervezők, tárgyaló, teakonyha, gondnok). Új gyermek-játszóház is készült a parkra néző szárnyban, ahol játszóteret is ki lehet alakítani a gyermekek számára.

Az épület főbejáratának áthelyezésével a kör alakú előcsarnokot többcélú rendezvény-, bál-, és kiállítóteremmé alakították, elbontva a színháztérbe vezető lépcső podesztszerű kiemelését. Az energetikai korszerűsítés a földszinti homlokzat teljes cseréjét is jelentette.


Az átalakítás belsőépítészeti koncepcióját kettős megfontolás alakította. Az egyik a meglévő épület felújítás során is megmaradó adottságaiból kiinduló anyag-, forma- és színvilág összehangolása az új téri renddel és új, szükségszerűen megjelenő elemekkel. Másrészt az a szempont, hogy a közművelődési intézmények összetett feladatot látnak el amelyben a változó társadalmi igények, és elvárások ellenére egyik feladatuk a közízlés szelíd formálása - ezt a küldetést a ház egésze a maga környezetkulturális minőségével tudja szolgálni legjobban. A pályázati körülmények által súlyosan terhelt megvalósulás során sajnos számos esetben meghiúsult e koncepció.


Forrás

Képek

http://v18.lscache5.c.bigcache.googleapis.com/static.panoramio.com/photos/original/58107271.jpg http://www.alllight.hu/uploads//referenciak/muveszetek_haza/godollo_muveszetek_haza_aula.jpg http://www.arkadmagazin.hu/elem/epulet/cikk/godollo%20muveszetek%20haza%2004.jpg http://godollofoter.hu/galeria/muvhaz/god_kivmod2_f%5B1%5D.jpg http://godollofoter.hu/index.php?tid=3&act=showgal&gal=mh_0228&cim=M%FBv%E9szetek%20H%E1za%20-%202011.%20febru%E1r%2028.

Személyes eszközök