Szekeres Erzsébet

A Gödöllő wikiből
Szekeres Erzsébet

Szekeres Erzsébet (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. "

Azt szeretném mindig elérni, hogy a képeimet szemlélők végül is mosollyal szívükben távozzanak kiállításomról. Még akkor is, ha - mint az életben mindig - a szép mosolyba bánat is vegyül.” - vallja munkásságáról Szekeres Erzsébet.


Életpályája

Szülei egyszerű földművelők voltak, három kisgyermeket neveltek a háború után. Gödöllőn, az Isaszegi úton laktak, önellátók voltak, mint minden család akkortájt. Állatokat is tartottak, a gyerekek vigyáztak a tehenekre, lovakra. A ház körül mindenkinek megvolt a maga feladata. Iskola után természetes volt számára, hogy eleget tegyen az otthoni kötelességeinek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) agrármérnökként végzett 1976-ban. Végzettsége szerint mezőgazdasági mérnök, de egyetemi tanulmányai előtt csecsemőgondozó is volt. Mezőgazdasági területen dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett, önerőből képezte magát.

Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott, Prutek bácsi portréját országos kiállításra alkalmasnak ítélte a zsűri. Édesanyja bátorítására textil faliképek készítése felé fordul, alkotásait erősen áthatja a népművészet. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezik. Munkáit bel- és külföldön több mint száz kiállításon láthatta a közönség.

1969-ben a Galgamenti Fesztivál egyik rendezőjeként megbízták a gödöllői járás népművészeti anyagának - textília, hímzés, viselet - összegyűjtésével. E munka során érintette meg és vonta bűvkörébe a népművészet. 1970-ben kezébe került Kallós Zoltán Balladás könyve és Kriza János Népköltési gyűjteménye, mély benyomást tettek rá, a balladák szűkszavú, megrázó tragédiái késztették a faliképek varrására. A népi gyerekdalok, mondókák, versek inspirálták, hogy meseszőnyegeket szőjön. A "Kertem virágai" kiállítással, a kézi csomózású faliszőnyegekkel nagyszüleimre emlékezett, ugyanis őket nem ismerhette testi valóságban.

1988 óta tagja a Művészeti Alapnak, számos kitüntetést mondhat magáénak. 1985-ben és 1989-ben Németországban, 1987-ben Finnországban járt tanulmányúton. 1981-ben kisfilm készült munkásságáról. Négy meseszőnyegét ("Égigérő fa", Kacor király", "Mesefa", "Májusfa") a Magyar Posta bélyegen is kiadta. Borítékrajzon a "Tündérszép Ilona", az "Árgyélus királyfi", a "Cifrapalota" és a "Megy a gőzös Kanizsára" jelent meg. Az UNICEF levelezőlapján a "Búj, búj, zöldág" c. szőnyege bejárta a világot.

Művészete

Fényhozó szarvas

Művészete, szűkebb hazájának, a Galga mentének népművészeti hagyományaiból táplálkozik. A munka szeretetére, az anyag tiszteletére tanítva, a textil világába édesanyja vezette el. Mesterségbeli tudása, e hatásra mélyült el. Kezdeti képi próbálkozásai után, életműve vezérfonalául a textilművészetet jelöli. Egyéni utakon járó, sokoldalú, kísérletező kedvű művész. Tehetsége varrottasaiban, öltéstechnikája bravúrjával bontakozik ki. Hímzésmódja egyedülállóságát gyöngyvarrással hangsúlyozza. Különös hangulatú művészete, közvetlen mesélő kedvvel, a népi szimbólumok nyelvén szólal meg. Merkelő tűje nyomán, a mesék, mítoszok, mondák hősei, finom mívű öltésekkel, a fonal szálirányainak hullámzó elrendezésével kialakított szivárványos térben elevenednek meg. Ékszerragyogású fehér varrottasain, az élet nagy dolgait letisztult, natúr színekkel mondja el. Belépve élet kapuján, az örökkévalóságba érkezünk.

Első szőnyegét 1972-ben varrta. Mesterei: Remsey Jenő és Koczogh Ákos; textilvarrásban Édesanyja, Szekeres Andrásné. A szakma mélységeit Koczogh Ákos, Boross Marietta és Mészáros Emőke segítségével tárta fel. Művészi korszakai: grafika, festés; varrott - fehér - textil faliképek; varrott meseszőnyegek; gobelin; szövött és csomózott szőnyegek.


Önálló kiállítás (Válogatás)

  • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 81975)
  • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1976)
  • Megyei Művelődési Központ, Szentendre (1979)
  • Bosen-Nofelden (D) • Saarland (D) (1985)
  • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1986)
  • Derkovits Terem, Budapest (1988)
  • Celle (NSZK, (1989)
  • Gödöllői Galéria, Gödöllő 1990
  • Életút - Gödöllői Galéria, Gödöllő (1998)
  • Örökségem - Átrium Galéria, Veresegyház (2003)
  • Örökségem - Család-Haza-Hit - Magyarok Háza, Budapest (2006)
  • Kertem virágai - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2006)
  • Életműkiállítás - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
  • Árpád-házi magyar szentek és boldogok - Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyarórvár (2008)
  • Az üveghegyeken túl - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2012)


Csoportos kiállítás (Válogatás)

  • Festőterem, Sopron (1980)
  • Csók Galéria, Budapest (1990)
  • In Memoriam Ferenczy Béni és Noémi, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
  • Ajtó - Átjáró - Lourdes, Franciaország (1991)
  • Duna Galéria, Budapest (1992)
  • Tisztelet Gödöllőnek - Gödöllői Galéria (1996)
  • Élmény és esemény - Királyi Kastély, Gödöllő (2001)
  • Gödöllői Művésztelep - Mackintosh Gallery, Glasgow (2004)
  • X. Országos Textiles Konferencia és kiállítás, Békéscsaba (2006)


Alkotások közintézményekben

  • Galgamente (szövött-varrott falikép) - Házasságkötő Terem, Veresegyház (1977)
  • Béke (varrott falikép) - Fésűsfonógyár, Kerepestarcsa (1978)
  • Halas (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
  • Város (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
  • Anya (varrott falikép) - Magyar Nők Országos Szövetsége, Budapest (1981)
  • Pávák (varrott falikép) - Zeneiskola, Kecskemét
  • Jegyespár (varrott falikép) - Kecskemét, Megyei Tanács, Kecskemét (1983)
  • Tavasz (varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1989)
  • Gyógynövények-sorozat (6 db varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1990)
  • Tavasz-Nyár-Ősz-Tél (4 db gyapjú szövött falikép) - Gödöllői Török Ignác Gimnázium (2016)

Díjak, elismerések

  • NIT és HISZÖV Országos Szőnyegpályázata I. és II. helyezés, (1974)
  • NIT Országos Pályázata I. és II. helyezés (1975)
  • Gödöllő Város 10 éves pályázata II. helyezés 81976)
  • Körösfői-Kriesch Aladár emlékplakett, Gödöllő (2002)
  • 2004 - Gödöllő Városért díj (2004)
  • Arany Medál díj (2008)


Forrás