Szent István Egyetem Víztornya

A Gödöllő wikiből
Gödöllői víztorony

A Gödöllői víztorony országosan védett ipari műemlék, városunk egyik különlegessége. Az egykori Agrártudományi Egyetem parkjában a közeli egyetemi lakótelep vízellátási gondjainak enyhítésére 1955-ben Jánossy György és Czebe István építész tervei alapján épült. A víztoronyban vízgazdálkodási és földméréstörténeti kiállítás tekinthető meg.


Az épület

Gödöllői víztorony belülről

Az a dombvidék, melynek legmagasabb pontján ma a víztorony áll - a Duna és a Tisza vízválasztójában fekszik - tehát ad abszurdum a torony egyik oldalán lecsorgó esővíz a Duna irányába folyik el, a másik oldal csapadéka pedig a Tisza vízgyűjtőjére esik. Ezért került a torony tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó - meteorológiai állomás. Maga a víztorony két, koncentrikusan elhelyezett hengerből áll. A hengerpalástot 25 cm vastag téglafal alkotja, a külső és belső téglaköpenyt két vasbeton lépcső fogja össze. Ugyanis a toronynak két bejárata van, és a két képcső e két pontból indul ki.

Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik a torony tetején megépített üvegfalú kilátóhoz vezet, ugyanakkor "ördöglépcső" módjára elkerülik egymást. A víztartályt a belső téglafal tartja. A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, felültéből függőlegesen lefutú pici ablaknyílások emelkednek ki. Eredetileg a ma kilátóként üzemelő toronytető csillagászati megfigyelőhelyként szolgált volna, de a kúp alakú fémsisakkal fedett, acélszerkezetű "üvegdobozt" végülis nem vették birtokba a csillagászok. Az épület bejárata feletti domborművet "Arion és a delfin" Borsos Miklós szobrászművész alkotta, míg a torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.


A kert

Egyik zodiákus jegy

A torony környezetét is nagy műgonddal tervezték meg. A rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot övező téglakerítés vonalát. A vetett árnyék a Nap mozgása szerint kiszerkesztve a kerítés kettős vesére emlékeztető formáját adta. A kerítésen belül a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészeinek segítségével. Az eredeti elképzelés szerint a virágóra egyben az évszakokat, hónapokat is jelezte volna : a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíltak volna. A telet a téglafalra felfuttatott borostyánnal szándékozták jelezni. A torony bejárata fölött kapott helyet Borsos Miklós „Arion és a delfin” című bronz domborműve, ami feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékén is látható. A torony csúcsán levő szélkakas Megyeri Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, ezeket 1962-ben állították fel. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.


Stílusa

A torony az ötvenes évekből való, stílusa mégsem szocreál. Talán csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak a korra. Az első pillantásra szépséget és egyszerűséget tükröző épületen az 1920-as évek észak-európai építészetének neoklasszicista stílusa érezhető. Dániából kézben hozták haza a nagy Asplund-monográfiát. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, de profilja összenyomott, visszafogott. Megosztja, értelmesen tagolja a felületet. • Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Nem egyszerű ipari létesítmény, hanem ősi törvényszerűségeket megtestesítő jelkép. Az idő múlását mutató, ugyanakkor kortalan építmény, mely együtt halad az idővel, s minden korban képes megőrizni korszerűségét.

Szélkakas

Közreműködők

  • Építészek:
    • Jánossy György
    • Czebe István.
  • Szobrászok:
    • Borsos Miklós
    • Megyeri Barna
    • Nagy Géza
    • Molnár László


Forrás


Jegyzetek

  1. Az interjút Dévényi Tamás és Ferkai András készítette, és a KÖZTI belső használatú folyóiratának ifjúsági mellékletében jelent meg. Opeion-melléklet 1982. 1. p. 18-19.