„Dr. Szanathy Júlia” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Szanathy Júlia 1906-ban Bazinban, Szlovákiában született. A Gödöllői Királyi Katholikus Főgimnáziumban magántanulóként járt és kitűnő érettségi vizsgát tett. Pécsre ment orvosi egyetemre. | Szanathy Júlia 1906-ban Bazinban, Szlovákiában született. A Gödöllői Királyi Katholikus Főgimnáziumban magántanulóként járt és kitűnő érettségi vizsgát tett. Pécsre ment orvosi egyetemre. | ||
A Magyar Fogorvosok Országos Jóléti Egyesülete 1941-ben vette fel a tagjai közé. | |||
Szanathy Júlia és Szabó Béla állami gépgyári mérnök, 1934. január 20-án tartotta esküvőjét Budapesten. | |||
Dr. Szanathy | |||
== Orvosi pályafutása == | == Orvosi pályafutása == | ||
| 12. sor: | 18. sor: | ||
Dr. Szanathy Júlia 1931-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ez idő tájt nem volt divat a hölgyeknek az orvosi pályát választani, így a száz fős évfolyamból mindössze három nő volt. Különlegességnek számított az is, hogy az akkor férfiak által uralt fogorvosi pályát választotta. Budapesten a Stomatológiai Klinikán szakvizsgázott, majd 1932-ben [[Gödöllő]]n kezdte meg a fogorvosi munkát. Végigdolgozta a világháborús éveket, majd kinevezték főorvosnak. 1970-ben ment nyugdíjba,de magánrendelőjében még 1982-ig dolgozott. Fél évszázadon át szolgálta betegeit, és ha játszunk a számokkal, akkor ez az 50 év mintegy 14.000 munkanapot és kb. 3-4 százezer hozzá forduló beteget jelentett. ([[Gödöllő]] történetében ilyen hosszú szolgálatot előtte csak az 1932-ben elhunyt [[dr. Teghze Lajos]] m.kir. palotaorvos teljesített.) Az 50-60-as években az SZTK-ban napi 30-40 beteget látott el, és a magánrendelőjében még napi 4 órát dolgozott. Hetente többször kellett a fogtechnikai munkákat Pestre vinnie. Ez 60-70 órás munkahetet jelentett, ami mellett még a családi feladatokat is el kellett látnia. A betegekkel, az orvos kollégákkal, az asszisztenciával, a fogtechnikusokkal tartott kapcsolata mintaszerű volt. Kiváló szakember volt. Korát megelőzve, mindig előnyben részesítette a konzerváló, megtartó fogászatot, akkor is, ha rengeteg többletmunkát jelentett számára. Rendkívül érdeklődő volt, minden konferencián, továbbképzésen ott volt akkor is, amikor már nem dolgozott. A szakma gyakorlásával csak 1982-ben hagyott fel, amikor látása annyira megromlott, hogy az már nem tette lehetővé a további munkát. | Dr. Szanathy Júlia 1931-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ez idő tájt nem volt divat a hölgyeknek az orvosi pályát választani, így a száz fős évfolyamból mindössze három nő volt. Különlegességnek számított az is, hogy az akkor férfiak által uralt fogorvosi pályát választotta. Budapesten a Stomatológiai Klinikán szakvizsgázott, majd 1932-ben [[Gödöllő]]n kezdte meg a fogorvosi munkát. Végigdolgozta a világháborús éveket, majd kinevezték főorvosnak. 1970-ben ment nyugdíjba,de magánrendelőjében még 1982-ig dolgozott. Fél évszázadon át szolgálta betegeit, és ha játszunk a számokkal, akkor ez az 50 év mintegy 14.000 munkanapot és kb. 3-4 százezer hozzá forduló beteget jelentett. ([[Gödöllő]] történetében ilyen hosszú szolgálatot előtte csak az 1932-ben elhunyt [[dr. Teghze Lajos]] m.kir. palotaorvos teljesített.) Az 50-60-as években az SZTK-ban napi 30-40 beteget látott el, és a magánrendelőjében még napi 4 órát dolgozott. Hetente többször kellett a fogtechnikai munkákat Pestre vinnie. Ez 60-70 órás munkahetet jelentett, ami mellett még a családi feladatokat is el kellett látnia. A betegekkel, az orvos kollégákkal, az asszisztenciával, a fogtechnikusokkal tartott kapcsolata mintaszerű volt. Kiváló szakember volt. Korát megelőzve, mindig előnyben részesítette a konzerváló, megtartó fogászatot, akkor is, ha rengeteg többletmunkát jelentett számára. Rendkívül érdeklődő volt, minden konferencián, továbbképzésen ott volt akkor is, amikor már nem dolgozott. A szakma gyakorlásával csak 1982-ben hagyott fel, amikor látása annyira megromlott, hogy az már nem tette lehetővé a további munkát. | ||
Annak ellenére, hogy munkáját mindig kimagasló színvonalon végezte, aktív éveiben munkájáért elismerést, kitüntetést nem kapott. 2001-ben Pécsett rubindiplomája átvételekor a XXXIII. Orvosnapokon az egyetem vezetőségét, az ünnepség szervezőit is meglepte felszólalásával, amelyben így emlékezett vissza egyetemi éveire: „Az egyetem hallgatósága olyan barátságosan, olyan tudományosan, olyan felkészülten jelent meg a vizsgákon abban az időben, nem volt italozás, nem volt drog, csak tanulás, tanulás… A professzorok szigorúak, de igazságosak voltak. Voltak az egyetemnek rendezvényei, az előadásokon kívül, a tanuláson kívül volt szórakozási helyünk… A tanulmányok végeztével a farsang jött, a bálok, amelyeket az egyetem rendezett. Azokon az egész városnak a színe-java jelen volt. Állítólag még Albrecht főherceg is megjelent ezeken a bálokon, és még annak is híre kelt, hogy az egyik legszebb bölcsészlányra vetette a szemét, az tetszett neki a legjobban. Ez akkora dolog volt akkor, a 20-30-as években, hogy erről a mai fiatalságnak fogalma sincsen. A farsangi mulatság gyönyörűen zajlott le: táncrend, palotás, körmagyar, gyönyörű szép, ma már ritkán fordul elő ilyen. A farsangnak ha vége volt, akkor jött a tanulás időszaka, a kollokviumok, a szigorú tanulás, a szigorú vizsgák, szigorlatok…” | Annak ellenére, hogy munkáját mindig kimagasló színvonalon végezte, aktív éveiben munkájáért elismerést, kitüntetést nem kapott. 1981-ben aranydiplomáját vehette át, 1991-ben pedig gyémánt diplomáját. 2001-ben Pécsett rubindiplomája átvételekor a XXXIII. Orvosnapokon az egyetem vezetőségét, az ünnepség szervezőit is meglepte felszólalásával, amelyben így emlékezett vissza egyetemi éveire: „Az egyetem hallgatósága olyan barátságosan, olyan tudományosan, olyan felkészülten jelent meg a vizsgákon abban az időben, nem volt italozás, nem volt drog, csak tanulás, tanulás… A professzorok szigorúak, de igazságosak voltak. Voltak az egyetemnek rendezvényei, az előadásokon kívül, a tanuláson kívül volt szórakozási helyünk… A tanulmányok végeztével a farsang jött, a bálok, amelyeket az egyetem rendezett. Azokon az egész városnak a színe-java jelen volt. Állítólag még Albrecht főherceg is megjelent ezeken a bálokon, és még annak is híre kelt, hogy az egyik legszebb bölcsészlányra vetette a szemét, az tetszett neki a legjobban. Ez akkora dolog volt akkor, a 20-30-as években, hogy erről a mai fiatalságnak fogalma sincsen. A farsangi mulatság gyönyörűen zajlott le: táncrend, palotás, körmagyar, gyönyörű szép, ma már ritkán fordul elő ilyen. A farsangnak ha vége volt, akkor jött a tanulás időszaka, a kollokviumok, a szigorú tanulás, a szigorú vizsgák, szigorlatok…” | ||
| 31. sor: | 37. sor: | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110209.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. február 9. XX.évf. 4. szám] | *[http://www.szolgalat.com/gszolga110209.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. február 9. XX. évf. 4. szám] | ||
*[https://adt.arcanum.com/hu/view/FogorvosiSzemle_1941/?query=%22szanathy+j%C3%BAlia%22&pg=323&layout=s Fogorvosi szemle 1941. október 10. 34. évf., 10. szám] | |||
*[https://adt.arcanum.com/hu/view/Godollo_09241_KatolikusGimnazium_09252_1924/?query=%22szanathy+j%C3%BAlia%22&pg=0&layout=s A Gödöllői Királyi Katholikus Reálgimnázium Értesítője az 1924—25-ik tanévről] | |||
*[https://adt.arcanum.com/hu/view/DunantuliNaplo_1991_10/?query=%22szanathy+j%C3%BAlia%22&pg=328&layout=s Új Dunántúli Napló, 1991. október 24. 2. évf. 291. szám Egyetemi Napok a POTE-n] | |||
== | *[https://adt.arcanum.com/hu/view/KisUjsag_1934_01/?query=%22szanathy+j%C3%BAlia%22&pg=202&layout=s Kis Ujság, 1934. január 21. 47. évf. 16. szám Házasság] | ||
*[https://adt.arcanum.com/hu/view/DunantuliNaplo_1981_10/?query=%22szanathy+j%C3%BAlia%22&pg=83&layout=s Dunántúli Napló, 1981. október 10. 38. évf. 278. szám Gyémánt- és aranydiplomásorvosok Pécsett] | |||
A lap 2025. június 13., 09:18-kori változata
Gödöllő városának egyik legendás orvos alakja volt Dr. Szabó Béláné dr. Szanathy Júlia (1906, Bazin Szlovákia - 2003, Gödöllő) fogorvos, aki fél évszázadon át praktizált, s aki mind a szakma, mind a paciensek szeretetét kiérdemelte. 96 évesen távozott közülünk, két évvel azután, hogy megkapta rubindiplomáját.
Élete
Szanathy Júlia 1906-ban Bazinban, Szlovákiában született. A Gödöllői Királyi Katholikus Főgimnáziumban magántanulóként járt és kitűnő érettségi vizsgát tett. Pécsre ment orvosi egyetemre.
A Magyar Fogorvosok Országos Jóléti Egyesülete 1941-ben vette fel a tagjai közé.
Szanathy Júlia és Szabó Béla állami gépgyári mérnök, 1934. január 20-án tartotta esküvőjét Budapesten.
Dr. Szanathy
Orvosi pályafutása
Dr. Szanathy Júlia 1931-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ez idő tájt nem volt divat a hölgyeknek az orvosi pályát választani, így a száz fős évfolyamból mindössze három nő volt. Különlegességnek számított az is, hogy az akkor férfiak által uralt fogorvosi pályát választotta. Budapesten a Stomatológiai Klinikán szakvizsgázott, majd 1932-ben Gödöllőn kezdte meg a fogorvosi munkát. Végigdolgozta a világháborús éveket, majd kinevezték főorvosnak. 1970-ben ment nyugdíjba,de magánrendelőjében még 1982-ig dolgozott. Fél évszázadon át szolgálta betegeit, és ha játszunk a számokkal, akkor ez az 50 év mintegy 14.000 munkanapot és kb. 3-4 százezer hozzá forduló beteget jelentett. (Gödöllő történetében ilyen hosszú szolgálatot előtte csak az 1932-ben elhunyt dr. Teghze Lajos m.kir. palotaorvos teljesített.) Az 50-60-as években az SZTK-ban napi 30-40 beteget látott el, és a magánrendelőjében még napi 4 órát dolgozott. Hetente többször kellett a fogtechnikai munkákat Pestre vinnie. Ez 60-70 órás munkahetet jelentett, ami mellett még a családi feladatokat is el kellett látnia. A betegekkel, az orvos kollégákkal, az asszisztenciával, a fogtechnikusokkal tartott kapcsolata mintaszerű volt. Kiváló szakember volt. Korát megelőzve, mindig előnyben részesítette a konzerváló, megtartó fogászatot, akkor is, ha rengeteg többletmunkát jelentett számára. Rendkívül érdeklődő volt, minden konferencián, továbbképzésen ott volt akkor is, amikor már nem dolgozott. A szakma gyakorlásával csak 1982-ben hagyott fel, amikor látása annyira megromlott, hogy az már nem tette lehetővé a további munkát.
Annak ellenére, hogy munkáját mindig kimagasló színvonalon végezte, aktív éveiben munkájáért elismerést, kitüntetést nem kapott. 1981-ben aranydiplomáját vehette át, 1991-ben pedig gyémánt diplomáját. 2001-ben Pécsett rubindiplomája átvételekor a XXXIII. Orvosnapokon az egyetem vezetőségét, az ünnepség szervezőit is meglepte felszólalásával, amelyben így emlékezett vissza egyetemi éveire: „Az egyetem hallgatósága olyan barátságosan, olyan tudományosan, olyan felkészülten jelent meg a vizsgákon abban az időben, nem volt italozás, nem volt drog, csak tanulás, tanulás… A professzorok szigorúak, de igazságosak voltak. Voltak az egyetemnek rendezvényei, az előadásokon kívül, a tanuláson kívül volt szórakozási helyünk… A tanulmányok végeztével a farsang jött, a bálok, amelyeket az egyetem rendezett. Azokon az egész városnak a színe-java jelen volt. Állítólag még Albrecht főherceg is megjelent ezeken a bálokon, és még annak is híre kelt, hogy az egyik legszebb bölcsészlányra vetette a szemét, az tetszett neki a legjobban. Ez akkora dolog volt akkor, a 20-30-as években, hogy erről a mai fiatalságnak fogalma sincsen. A farsangi mulatság gyönyörűen zajlott le: táncrend, palotás, körmagyar, gyönyörű szép, ma már ritkán fordul elő ilyen. A farsangnak ha vége volt, akkor jött a tanulás időszaka, a kollokviumok, a szigorú tanulás, a szigorú vizsgák, szigorlatok…”
Kitüntetései
- Gödöllő Városért Díj (1998)
- Rubindiploma (2001)
- Lumniczer-díj posztumusz - neve felkerült a Tormay Károly Egészségügyi Központban kialakított Lumniczer-falra.
Adománya
Dr. Szanathy Júlia nevére azonban nem csak kimagasló szakmai tevékenysége miatt emlékeznek városunkban. Nevét a városi múzeumban is megtalálhatjuk, hiszen tőle kerül ide Léda egykori szalongarnitúrája. 1937-ben 800 pengőért vásárolta meg a szalongarnitúrát, és nem sokkal a halála előtt döntött úgy, hogy megválik a bútoroktól, amik a Gödöllői Városi Múzeumba kerültek, s ma a Gödöllő, a nyitott város című állandó helytörténeti kiállításban láthatók.
Forrás
- Gödöllői Szolgálat 2011. február 9. XX. évf. 4. szám
- Fogorvosi szemle 1941. október 10. 34. évf., 10. szám
- A Gödöllői Királyi Katholikus Reálgimnázium Értesítője az 1924—25-ik tanévről
- Új Dunántúli Napló, 1991. október 24. 2. évf. 291. szám Egyetemi Napok a POTE-n
- Kis Ujság, 1934. január 21. 47. évf. 16. szám Házasság
- Dunántúli Napló, 1981. október 10. 38. évf. 278. szám Gyémánt- és aranydiplomásorvosok Pécsett
