Segítség:Tartalom

A wikipedia felületén a weboldalunkon való bejelentkezés után tudjuk szerkeszteni a szócikkeket. Ha a főoldalra kíván szócikket létrehozni akkor kérjük, hogy lépjen kapcsolatba egy Adminisztrátorral (könyvtárossal).

Szócikk egyszerű létrehozása

A bal oldalon található keresésbe írjuk be a szócikket. Példaként a Gödöllő szócikkre kerestem rá.

Megjelenik ez:

Hozd létre a(z) „Gödöllő” nevű lapot ezen a wikin!

Ezután már könnyen tudjuk szerkeszteni az alábbiak alapján.

Előnézetek

A szerkesztés befejezése után nem feltétlenül ajánlott azonnal a Lap mentése gombra kattintani, mivel előfordulhatnak olyan hibák, amiket a szerkesztő ablakban nem veszünk észre, de a cikkben meg fognak látszani. Az ilyenek elkerülése érdekében kell használni az Előnézet megtekintése opciót, mellyel a változtatások elmentése nélkül tekinthetjük meg szerkesztésünk eredményeit. Ez különösen akkor fontos, ha nem pusztán szöveget adtunk hozzá a cikkhez, hanem bonyolultabb elemeket is (táblázatok, infoboxok, képek, források, sablonok), melyek egy-két rossz paraméter esetén elronthatják az egész cikk megjelenését. Ha csak egy szakaszt szerkesztünk, akkor az előnézet csak azt fogja mutatni, nem az egész cikket. Az előnézet mellett néha hasznos lehet a Változtatások megtekintése opció is, így olyan véletlen változtatásokat is észrevehetünk (egy elcsúszott karakter a szöveg közepén), melyeket előnézet esetén csak tüzetes átolvasással látnánk meg.

Alfejezetek létrehozása

A különböző részeket fejezetekkel lehet elválasztani (mint fent a Tagolás), a fejezetcímnek kívánt szöveget egyenlőségjelek (=) közé kell tenni ehhez. Ha több egyenlőségjel közé kerül a cím, akkor hátrább kerül a hierarchiában, alcím lesz (túl mély bontást nem érdemes használni a nehéz áttekinthetőség miatt). A főcímek két pár egyenlőségjel közé kell kerüljenek (egy párt nem használnunk).

Példa:

 ==Alfejezetcím== 

 ===Alfejezetcím=== 

 ====Alfejezetcím==== 

A beírás után a rendszer automatikusan generálja a tartalomjegyzéket.

Listák

Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíció lista. A pontozott esetén a csillag (*) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (#) . A definíció listában a pontosvessző (;) jelöli a címet, míg kettőspont (:) a definíciót. Ha több karaktert használunk, egy többszintű listát kapunk (számozott lista esetén a számozás minden szinten külön megy). A két forma tetszés (és szükség) szerint egymásba is ágyazható. Mindenik lista megszakad az első üres sornál (új bekezdésnél).

Példa:

*első szint

**második szint

**#harmadik szint

**#;harmadik szint - tétel

**#:definíció

Előformázott szöveg

Ha egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (rögzített szélességű betűvel). Ezt főleg a programok forráskódja (esetleg algoritmus pszeudokódja) vagy ASCII-art esetén ajánlott használni. Figyelni kell arra, hogy a hosszú sorok nem lesznek automatikusan törve, így azok kilóghatnak az olvasómezőből, megnehezítve az olvasást. Éppen ezért folyószöveget nem szabad szóközzel kezdeni, csak ha a sorokat folyamatosan törjük manuálisan (egy-egy újsorral).

Hivatkozások

A Wikipédia cikkeire belső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a | karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a névterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a csővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a | karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit. Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet (http://...) egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni - a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL.

Példa:

[[Wikipédia]]

[[Wikipédia|Wikipédiát]] - ragozás alternatív névvel
 
 (a | utáni rész jelenik meg, de a helyes alakra hivatkozik

 [[budai vár]]at - a rag egyesítve lesz a linkkel, viszont

 a helyes alakra mutat

 [[Wikipédia:Homokozó|Homokozó]] csak Homokozó fog megjelenni

 [http://www.google.hu Google]

Médiafájlok beszúrása

Csak azokat a médiafájlokat (képek, videók, hanganyagok) lehet berakni egy cikkbe, amelyek már fel vannak töltve a magyar Wikipédiára, vagy a Wikimédia Commonsba. Ha szeretnél feltölteni egy fájlt, olvasd el a felküldési útmutatót. Minden fájlnak lehet opcionális beállításokat megadni, ezek különösen képek és videók esetén fontosak (méret, elhelyezkedés, bélyegkép, leírás). Bár a különböző típusú médiafájlokat különböző parancsokkal is be lehet szúrni, ajánlott mindig a Fájl használata, ez minden típus esetén működik. Ha nem akarod megjeleníteni az adott fájlt, csak mutatni rá (belső link), akkor a media: szót kell használni a Fájl helyett.

Egy kép: [[Fájl:Wikipedia.png|Wikipédia - A szabad enciklopédia]]

Kiemelés

Szövegrészeket aposztrófpárok segítségével lehet kiemelni. Ha két pár aposztróf közé kerül a szöveg, dőlt betűs lesz, ha három pár közé vastag betűs, ha öt pár van, vastag és dőlt betűs szöveget kapunk.

''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű''''';

Különleges esetekben lehet színkódok segítségével is kiemelni szövegrészeket, de ez erősen ellenjavallt. Ha valamiért mégis szükségesnek ítéled, olvasd el a HTML-színkódok cikket.

Mire valók a vitalapok

A vitalap célja annak megbeszélése, hogy a szócikk mit és milyen formában tartalmazzon, milyen tennivalók vannak még vele, milyen problémákat kell megoldani. Használható források és egyéb információk gyűjtésére, konszenzus keresésére vagy a cikk minőségének, megbízhatóságának értékelésére. Ha jelentősen megváltoztatod a szócikket, és a szerkesztési összefoglalóban nincs hely megmagyarázni, miért tetted, leírhatod a vitalapon egy új szakaszban, amit az összefoglalóban aztán be tudsz linkelni. A vitalapra helyezhetőek el az olyan jelzések, kategóriák is, amelyek nem a cikk témájához, hanem a Wikipédiához kapcsolódnak (például melyik műhelyhez tartozik, milyen események történtek a cikkel).

Mire nem valók a vitalapok

• Az olyan témáknak, amik nem kifejezetten a szócikkhez kapcsolódnak, jobb helye van máshol:

ha egy megbeszélés egy másik szócikkhez jobban kapcsolódó témára terelődik, érdemesebb annak a vitalapján folytatni. Így annak a szócikknek a szerkesztői is megtalálják majd, és a leírt információk nem vesznek kárba.

• ha egy másik szerkesztő viselkedésével van problémád, azt inkább a vitalapján beszéld meg vele, vagy használd valamelyik vitarendezési eljárást.
• a szócikk tárgyáról szóló vita egyáltalán nem való a Wikipédiába.
• Ha ki akarod nyilvánítani egyetértésedet a szócikkben leírt egyik vagy másik nézőponttal, vagy vitát kezdeni arról, melyiknek van igaza, azt egy fórumon vagy blogon tedd. A szócikkek tartalma ellenőrizhető és megbízható forrásokon alapul, nem a szerkesztők saját okoskodásain. Ahelyett, hogy elkezdenél érvelni egyik vagy másik álláspont mellett, inkább kutass fel jobb forrásokat.

Hogyan viselkedj a vitalapokon...

• Tételezz fel jóindulatot: Más szóval tekints úgy a vitapartneredre, mint egy olyan gondolkodni képes, racionális személyre, aki azon igyekszik, hogy pozitívan járuljon hozzá a Wikipédiához – kivéve akkor, hogyha szilárd, objektív bizonyítékaid vannak ennek ellenkezőjéről. Csak az, hogy valaki nem ért veled egyet, még nem elegendő bizonyíték.
• Kommunikálj: A vitalapokon válaszolj azoknak, akik további magyarázatot kérnek a szerkesztéseiddel kapcsolatban. Ne ismételd azt, amit már korábban is írtál.
• Légy tömör: Ha a hozzászólásod több, mint 100 szavas és nem egy pontokba szedett megbeszélés része, akkor lehetőleg rövidítsd le. A hosszú, csapongó hozzászólásak nehéz megérteni, és így nehéz rájuk megfelelően reagálni. Ennek eredményeképp a csapongó hozzászólásokat gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy félreértik.

Forrás

• Wikipedia Szerkesztés