Gödöllő a háborúban

A Gödöllő a háborúban szócikkben felelevenítjük egy interaktív térkép segítségével, hogyan is nézett ki Gödöllő az 1900-as évek elején. A hajdani városképet leírások és képek alapján ismerhetjük meg. Luka Adalbert képeslapgyűjteményét, Kovács Sándor honvéd naplóját, valamint a könyvtár által szerkesztett Gödöllői Harsona igazság alapú, de fiktív cikkeit tekinthetjük meg. Az I. világháborút megjárt katonák történeteiből hangzó anyagot állítottunk össze, amelyet egy link segítségével érhetnek el.

Interaktív térkép

Az interaktív térkép segítségével bárki megtekintheti Gödöllő hajdani városképét. Olyan épületeket láthatunk, amelyek ma már nem léteznek vagy megváltozott a kinézetük. Városunk akkoriban jóval kisebb volt, több volt a zöld környezet. Néhány utcát máshogy neveztek, régies írásmóddal írtak. Megismerhetjük a Központi Szálloda épületét, amely ma már nem látható, de a múlt század elején a polgári élet fontos színhelye volt. A szálló földszintjén kocsma és kávéház működött, az első emeletén 1905-ben kibérelt a gödöllői Kaszinó egy elegáns helyiséget. A térképen megtalálható Máriabesnyő legrégibb utcája, a Hétház utca. A kép alatt elolvashatjuk miért ezt a nevet kapta az utca. Gödöllő strandját, a Gizella fürdőt Erzsébet királyné leányának tiszteletére nevezték el. Az Gizella út mentén alakították ki ezt az első fürdőt. A századfordulón csinos kis fürdőház és park várta a Gizella-fürdőbe érkezőket.

Útmutató a térképhez:

A piros és kék pontokra kattintva nem csak a pont által jelölt épület, szobor vagy tér XX. század eleji kinézetét pillanthatjuk meg, hanem a képek alatt egy rövid bemutatást is olvashatunk.

Interaktív térkép elérhetősége

A Nagy Háború Hősei hangzó anyag

A Nagy Háborút megjárt gödöllői és környéki katonák leszármazottai megosztották velünk felmenőjük háborús élményeit. Magnóra mondták mindazt, amit nagyapjuktól, nagyanyjuktól hallottak, amire emlékeztek a gyerekkorukban elhangzott történetekből. Nem volt egyszerű az élet a frontokon, de a hátországban sem dúskáltak a javakban. E történetek által megelevenedik a hadifogolytáborban zajló élet, mennyire különböztek egymástól a keleti és a nyugati fronton lévő tábori körülmények. Életutak ismerünk meg, amelyek nem értek véget a háborút lezáró békekötésekkel. A fronton és a hadifogságban töltött idő nem múlt el nyomtalanul, rányomta bélyegét életük további részére.

Bővebben: A Nagy Háború Hősei hangzó anyag

Luka Adalbert képeslapgyűjteménye

Luka Adalbert városunk polgára rokonainak, Szőke Ákos és családjának az I. világháború alatti levelezéséből összegyűlt képeslapgyűjteményét adta kölcsön a kiállításra. A Gödöllő Wikin csak egy szeletét mutatjuk be ennek az igen gazdag és színes gyűjtemények. A képeslapok többséget az olasz frontról, Triesztből, Bécsből küldték. Szőke Ákos nem csak feleségének, hanem gyermekeinek is írt külön leveleket, érdeklődött a vizsgájuk, a hogy létük iránt. Külön kívánt nekik boldog ünnepeket. A levelezőlapok mellett leveleket is küldött haza családjának, A hely hiány miatt a levelező/képeslapok csak arra szolgáltak, hogy tudassák az otthoniakkal jól vannak. A levelekben részletesebben írhattak hogylétük felől, érdeklődhettek a család tagjainak egészsége, mindennapjai felől, és leírhatták merre járnak, mi történt velük a fronton, vagy a fogságban.

A válogatott képeslapokat a külön oldalon tekinthetik meg és olvashatják el.

Bővebben: Luka Adalbert képeslapgyűjteménye

Kovács Sándor honvéd naplója

Guba András, a városunk polgára bocsátotta rendelkezésünkre Kovács Sándor honvéd naplóját. A naplóban Kovács Sándor emlékeit olvashatjuk a katona életből. Szüleinek és nagyszüleinek küldött névnapi és születésnapi üdvözleteit lejegyezte naplójába. Verseket, énekeket, imákat, leveleket írt. Olvashatunk egy értekezést a katona életről, hogyan látta Kovács Sándor honvéd, milyen katonának lenni. Írása alapján senki nem lépne be a hadseregbe.