Kálmán herceg lovasszobra
A Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása.
A szobor
Két fő részből áll egy életnagyságú bronz lovas szoborból és egy díszes mészkő alapzatból. A szobor a hősi csatában fiatalon elhunyt Kálmán herceget ábrázolja talpig páncélban, jobbjában fokost fogva, bal kezével pedig a gyeplőt tartva. Az Árpád-házi sisakot viselő enyhén szakállas férfi tekintete a távolba réved, nyugalmat áraszt, ami szemben áll a jobb kéz fejsze tartásával és a leszegett fejű ziháló ló ábrázolásával. A szobrász ezzel a kompozícióval egy átmeneti nyugalmi pillanatot ragadott meg, talán a történelmet ismerve azt, amikor Kálmán herceg csapatai megszalasztják a Muhi csatában a tatárokat. A tatárok már futnak, a bölcs vezér pedig figyeli, mit csinál a távolban az ellenség. Sajnos a történelemből azt is tudjuk, hogy azon az 1241-es áprilisi éjszakán a magyar tábor nagy része a siker után aludni tért, aminek következtében a herceg hiába vette fel sikeresen a harcot a tatár sereg középhadával, mert a szárnyakon a tatároké volt a győzelem. A herceg, testvérét IV. Bélát védve olyan súlyos sebet kapott, amibe belehalt.
A szobor egy vízszintesen erősen tagolt alapzaton helyezkedik el, amelynek négy sarkát voluták díszítik. A keskenyebbik oldalakon a posztamensen növényi ornamentikák kaptak helyet, a szélesebbik oldalon pedig egy-egy emberábrázolás található, két hadvezéré, akik a források alapján a herceggel együtt felvették a harcot a tatárok ellen. A herceg jobb oldalán a csatában elhunyt Csák nemzetségbeli Ugrin kalocsai érsek arcképét láthatjuk, a bal oldalán pedig Montreali Jakab, a templomos vitézek vezetőjét. Mindketten harc közben estek el. Kálmán herceget (1208-1241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának. S bár a belső felkelések miatt el kellett menekülnie innen, királyi címét élete végéig viselte. Kárpótlásul a szepességi grófságot kapta apjától. Így került kapcsolatba a jászói monostorukat építő premontrei szerzetesekkel. Az építkezést birtok- és pénzadományokkal segítette. A gödöllői intézet létrehozása részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állított neki szobrot a rend.
Az egykori premontrei gimnáziumot díszítő műalkotások legtöbbje áldozatul esett a II. világháborút követő kommunista uralomnak. Az 50-es években már előkészítették a szobor lebontását is, csupán az mentette meg, hogy egy, az egyetemre látogató magasrangú politikus felismerve művészeti értékét úgy nyilatkozott, az agráregyetem előtt jó helyen van a lovas szobor.
A rendszerváltást követően a premontreiek újra indították iskolájukat. Azóta minden esztendőben, a muhi csata évfordulóján a szobornál tisztelegnek Kálmán herceg emléke előtt.
