Kezdőlap

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.

Április szülöttjei

Zala (Mayer) György	Mária Valéria	Varga Zoltán Zsolt
Zala (Mayer) György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.	Mária Valéria (Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő) (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.	Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.

Évfordulók - 25 éve halt meg Olajos Béla

Évfordulók – 140 éve halt meg Báró Sina Simon

Olajos Béla

Olajos Béla Gödöllő, (1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expresszionizmus is. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. A párizsi békét követően Szatmárnémetiben telepedett le családjával. Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életre hívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt.

|

Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét és a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. Mint köztudott, a gödöllői kastélyt még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Fia tervei szerint Gödöllő a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal.

|}