Gödöllői Református Líceum Gimnázium
Kezdetek
Gödöllői református elemi iskoláról először 1708-ból van adat, ami az iskola meglétét bizonyítja. Az iskolát a templommal egy időben építhették fel. 1744-ben a templom lerombolása és a falu közepén való felépítése miatt új iskolát is kellett építeni. Az építkezés közadakozásból és I. Grassalkovich Antal gróf adományaiból valósult meg. 1815-ben új, tágasabb iskolaépületet húztak fel. Az iskola 1857-ben leégett, az egyházközségnek ismét új épület kellett emeltetni, ami két osztályos lett. 1870-es években még mindig két osztályos tanteremben tanultak a gyerekek egy tanító mellett. Az iskola létszáma 180-190 fő volt.
1900 - 1933
Az 1900-as évekre az épület állaga leromlott. 1903-ban Deák Károlyt nevezték ki tanítónak. A Pest megyei alispán szorgalmazására az egyházmegye egy új, nagyobb épület kibérlése, majd megvétele mellett döntött 1903-ban. Az épület Szőlő és Kör utca sarkán volt. Eredetileg Matuz András lakháza és kocsmája. Először kettő, majd később három tantermet alakítottak ki benne. Két tanítói lakás is elfért az új épületben. A központi iskola 1905-ben újból leégett és csak kölcsönből tudták rendbe hozni.
A tanítókat elvitték az első világháborúba, ahonnan nem mindenki tért vissza. 1923-ban igazgatónak választották Deák Károlyt, aki új iskola építése mellett kardoskodott, ebben ifj. dr. Szabó Aladár lelkész is támogatta. Az építkezés csak öt évvel később 1927-ben kezdődhetett meg állami segélyből és kölcsönből. Az új iskolaépület 5 tantermes volt. Az iskola területének a templom mögötti területet jelölték ki. A régi iskola és rektorlakás, ami a Szőlő utcában volt új funkciókat kapott. Oda költöztették be a lelkészi hivatalt, az ifjúsági egyesületet és a cserkészotthont. A cserkészotthonban a a 943. számú Ráday Pál református cserkészcsapat tevékenykedett. Egy nagytermet, pedig közöségi célokra alakítottak ki. Az új iskolát és rektorlakást 1928-ban avatta fel dr. Ravasz László püspök. Az református iskola létszam 1933-ban 326 fő volt.
1939 - 1992
A II. világháború végéig iskolaként működött, amikor is a német és a magyar katonaság elfoglalta. Érdemi oktatás csak 1945-ben kezdődhetett meg. 1945 és 1948 között Gödöllőn is bevezették az új iskolatípust, az általános iskolát. Az iskolát nem kerülte el az államosítás. A rendszerváltásig állami iskolaként működött. Az államosítás után a község iskoláit közös igazgatásba szervezték. Négy iskola tantestületéből kellett egyet megszervezni. Ádám Zoltán volt az összevont iskolák igazgatója. 1949-ben újabb összevonások után a református elemi iskola lett a központi iskola.
1952-ben új épületet vásároltak a Mátyás király úton, ahol egy tantermet és egy tanítói lakást alakítottak ki. 1953-ban a Gödöllői Állami Általános Iskolát ketté választották, fiú és leány iskolára. A református elemi jog utódója és épületének új tulajdonosa az Állami Fiú Iskola lett. A fiú iskolához tartozott a központi épület, a Szőlő utcai épület, a Mátyás király úti épület és a moziiskola, ami a Hamvay-kúriában működött. 1955-ben új nevet vett fel az intézmény, Petőfi Sándor Állami Általános Fiúiskola lett.
1962-ben új iskolaépületet építettek a nagyközségben, a Munkácsy Mihály úton. Az iskola nyolc tanteremmel kezdte meg működését. 1972-ben és 1974-ben 4-4 új tanteremmel bővült. A rendszerváltásig több tagozatos osztályt indítottak, és megindult a szaktantermi oktatás.
1990-ben az önkormányzat kezelésbe került az intézmény. A városnak 1992-ben kellett visszaadnia a református egyháznak a Szabadság téren lévő épületet.
1992- napjainkig
A rendszerváltás után csak 1992-ben funkcionálhatott református iskolaként. A Gödöllői Református Egyházközség hatosztályos középiskolaként alapította újra. Az újra nyitás óta eltelt időben több új tan-, előadó-, számítástechnikai teremmel bővült, épült könyvtár, tornacsarnok és kollégium. A református tanulók mellett, katolikus, baptista és evangélikus vallású diákokat is felvettek. Az intézményben 2015-ig csak két osztályt indítottak évente, 2015/2016-os tanévtől kezdve egy négy osztályos képzést is elindítottak.
Református tanítók 1865 - 1917
- 1865–1878 Sztregovai József
- 1878–1907 Szabó Balázs
- 1894–1895 Madocs Károly
- 1903– Deák Károly
- 1910–1917 Bereczky Endre
- 1912–től Csep Vilma
- 1917–től Cseh Tóth Lajos
- 1917–től Takács Gizella
Forrás
- Gödöllő története - 1., A kezdetektől 1867-ig. (főszerk. G. Merva Mária)
- Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium
- G Merva Mária, Lábadi Károly, Nagy Botond: A gödöllői iskolák története
Képek forrása
- Gödöllő története - II./2., 1867-1945 : második kötet. (főszerk. G. Merva Mária)
- KézenFogva Ballagunk honlapja
