Királyi Váró
Az épület története 1867-ig nyúlik vissza, amikor a gödöllői Grassalkovich-kastély I. Ferenc József birtokába került. Szükségessé vált egy olyan épület felépítése a vasútállomáson, amely megfelelő környezet a királyi család és udvartartása számára. Ekkor készült el az első váró, amely egy faszerkezetű pavilonépület volt és mindössze egy helyiségből állt, ezért csak átmeneti megoldást jelentett. Az Északi vasút az 1880-as évek elején építette meg a második várót, amely világviszonylatban is egyedülállónak számított.
Az épület története
A Királyi Várótermet 1882-ben építették az egykori állomásépület mellé, egy fából készült ideiglenes királyi fogadóépület helyére. Az ismeretlen tervező neoreneszánsz stílusban álmodta meg az egyszintes, kupolájával együtt mégis kétszintesnek tűnő Királyi Várót. Az épület visszafogott eleganciájával lehetővé tette a kastélyukba rendszerint vonaton érkező uralkodócsaládnak és kíséretének rangjukhoz illő fogadását.
A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A két háború között Horthy Miklós kormányzó és családja használta a várót, melynek pusztulása 1944-ben következett be, amikor a visszavonuló németek a szomszédos állomásépületet felrobbantották, a síneket használhatatlanná tették, a Királyi Váró pincéjében lévő szenet pedig felgyújtották.
A háború után primitív lapos tetőt építettek az üszkös falakra, így azonban az épület elvesztette arányait, belül pedig utasforgalmi épületté alakították a lehető legigénytelenebb módon. 1958-ban műemlékké nyilvánították ugyan.
Bár néhány éve az épület oszlopos főbejáratán és felhajtón a MÁV elvégeztette a legszükségesebb állagmegóvási és felújítás munkákat, az épület 2010-re rendkívül rossz állapotban került. Az épületen a Norvég Alap támogatásának köszönhetően teljes külső és belső rekonstrukciót hajtottak végre.
Az épület új funkciót kapott, idegenforgalmi célokat szolgál. Az épületben kialakítottak egy közlekedéstörténeti és egy helytörténeti kiállítást, az egykori hercegi, királyi és királynéi várókból, a fennmaradó területeken pedig idegenforgalmi létesítmény kapott helyet.
A kiállítási részben a Közlekedési Múzeum az udvari vonatokkal és a királyi várók legszebb emlékeivel ismerteti majd meg a látogatókat, ötven dokumentum és húsz műtárgy bemutatásával. Ennek részeként idekerül a Városi Múzeumból Erzsébet királyné és Ferenc József bronz mellszobra, de olyan különlegességek is láthatók, mint a MÁV 1052. pályaszámú udvari vonati gőzmozdonyának 1:5 arányú modellje, és a Tiszavidéki vasút udvari kocsijának 1857- ből megmaradt bútorzata. A helytörténeti kiállítás részeként többek között olyan képeslapok és fotókból nyílt kiállítás, amik a királyi váró épületét, és az egykor ott folyó életet mutatják be.
Az épület
Az épület tervezőjének kilétét illetően megoszlanak a szakvélemények, egyesek Rochlitz Gyula, mások Ybl Miklós nevéhez kötik azt; az épület műemlékké nyilvánításakor utóbbit, Ybl Miklóst tüntették fel.
A Királyi Váró neoreneszánsz stílusban épült. Bár egyszintes épület, a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. Az épület a maga műfajában eléggé egyedülálló volt, az ún. pavilon építészet egyik jellegzetes példája, hiszen a két másik ismert budapesti királyi váró főpályaudvarral összeépítve készült és alaprajzi elrendezésük is eléggé különböző.
A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik. A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé.
A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben.
A Királyi Váróterem város felőli oldalán egy jón oszlopokon nyugvó portikusz található, ahol udvari kocsi várta a királyi család tagjait, hogy a kastélyba szállítsa őket.
Korabeli leírás a Királyi Váróról
„A pompás renaissance stylben, nagyrészt terméskőből épült s jónioszlopokkal diszített pavillon közepén van a nagy váróterem, melyből jobbra a Királyné várószobája nyílik, balra pedig a Királyé. Berendezésük egy-egy író- és toilette-asztal van velenczeitükörrel s préselt selyem bútorzat, mely a Királyné várószobájában halványsárga, a Királyéban pedig olivzöld szinű s ugyanilyen a fal kárpitjais. A nagy váróterem ajtajából szőnyeg fut a sineken át a vasúti kocsiig, mely a fejedelmi vendégeket Gödöllőre hozza, vagy onnan elviszi. A tágas váróteremben a három sarkon bordó selyem zsölylyék, pamlagok kinálkoznak. Ezen a várótermen át szállnak ki Őfelségeik s a főherczegek; innen egy kurta folyosó vezet ki az épület másik oldalára, a hol a csinos oszlopsor előtt az udvari fogat várja a vendéget. Ebben az épületben van a miniszterek várószobája is, külön kijárattal. Van azután még egy, egész egyszerűen bútorozott szoba két vaságygyal azoknak a vasúti üzletvezetőknek a számára, kik Őfelségének Gödöllőn való tartózkodása idején az udvari vonatokon szolgálatot teljesítenek és itt töltik az éjet, hogy ha Őfelsége korán indul, idején talpon lehessenek. A királyi váróterem 1874-ben épült, s azelőtt egy tiroli modorú faépület állott egy teremmel a legmagasabb vendégek rendelkezésére. Ennek fehér kárpitja s világoskék bútorzata volt és jelenleg a vasúti vendéglőnek nyári lugasa. A gödöllői pályaudvar egyike a legszebbeknek az egész Budapest- Kassa-Ruttkai vonalon s terjedelmére nézve is igen jelentékeny. A hivatali helyiségeken kívül van három váróterme, vendéglője – pompás tánczteremmel – s a pályaudvaron van lakása az állomásfőnöknek, két forgalmi tisztnek, két pénztárosnőnek, a vasúti vendéglősnek, továbbá a pályafelvigyázónak.”
