Élet a lövészárokban

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2016. április 29., 12:53-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Lovesz 1.jpg

A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait.


Lövészárok

Bővebben: Lövészárok

A lövészárok a legegyszerűbb gyalogsági fedezékek közé tartozik, amely a lövészárokban elhelyezkedő katonáknak az ellenséges gyalogság tüze, valamint a kézigránátok, kisebb tüzérségi lövedékek ellen nyújt oltalmat. A lövészárkok ideális esetben olyan terepen alkalmazzák, amikor az árok előtt elterülő vidéken az előrenyomuló ellenség jól célba vehető.


Hadifogság

Bővebben: Hadifogság

A világháborúban fogságba esett mintegy 7,3 millió katonából 1,6 millió a Monarchia hadseregében szolgálat. A hadifogoly nem zsákmány, csak óvintézkedés, hogy a fogságba esett ellenséges katonáknak megakadályozzák a további részvételét a háborúban. 1907. hágai egyezmény kimondja, hogy a fogva tartó államnak garantálnia kell a hadifogoly életét, ellátását, egészségét és a háború utáni szabadon bocsátását.


Vöröskereszt, levelezés

A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban

A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött, hogy a nemzeti Vöröskereszt társaságok nem képesek ezt a volumenű munkát megoldani, így mozgósította más országok nemzeti szervezeteit is, és a Vöröskereszt nővéreket vitt a fegyverben álló országok orvosainak, többek közt az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból is 1914.október 15-én, nem sokkal a háború kitörése után, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága létrehozta a Nemzetközi Hadifogoly Ügynökségét, amely körülbelül 1200 önkéntes segítségével működött már 1914 végén. A háború végéig az ügynökségen mintegy 20 millió levelet és üzenetek, 1,9 millió csomagot és mintegy 18 millió svájci frank haladt át, utóbbi az adományok összege minden érintett államban. Ugyanakkor az is az ügynökség érdeme, hogy a harcoló felek mintegy 200.000 foglyot cseréltek ki egymás között a háború alatt, így hazasegítve a hadifoglyokat. Továbbá az ügynökségnek sikerült azonosítani kétmillió hadifoglyot és segítettek őket felvenni a kapcsolatot a családjukkal.

Az egész háború alatt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága figyelemmel kísérte a részt vevő feleket, hogy betartják-e az 1907-es genfi egyezményt. Amikor először vetettek be vegyi fegyvereket a történelem során, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága erőteljesen tiltakozott ez ellen az új típusú fegyver használata ellen.


Levelezés

Hadifogság

Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei

Bővebben: Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyvere