„Ambrus Gizella” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
1. sor: 1. sor:
 +
{{Személy infobox/Író
 +
|típus =
 +
|becsukva=
 +
 +
|műfaj= szépirodalom
 +
|irányzat= vers
 +
|periódus= 1945-149
 +
|első mű= rillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája
 +
|fő mű=
 +
|kiadó=
 +
|díjak=
 +
|behatás=
 +
|kihatás=
 +
}}
 +
 +
 
[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|300px|Ambrus Gizella Gödöllő, 1933]]
 
[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|300px|Ambrus Gizella Gödöllő, 1933]]
 
'''Ambrus Gizella''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.
 
'''Ambrus Gizella''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.

A lap jelenlegi, 2019. május 9., 12:29-kori változata


Ambrus Gizella Gödöllő, 1933

Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.


Élete

Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Budapesten született 1888. május 16-án. Ez sajnos édesanyja életébe került. Hosszú évekig apai nagyanyja, Ambrus Józsefné (sz. Spett Vilma) neveli Budapesten, Gyomán és Gödöllőn. Édesapja újra házasodik 1894-ben: Benkő Etelka (Blau Adél) operett énekesnőt veszi el. Felesége közben operaénekesnek képezteti magát, s 1902-től az Operaház szerződteti magánénekesnek. A kislány továbbra is a nagymamával él, ő taníttatja. Majd hamarosan apja kívánságára Pestre jár tanítóképzőbe, ahol irodalom-történelem szakos tanárként végez.

1932-ben meghal édesapja. Már életében is nagyon sokat dolgozik Ambrus irodalmi munkásságának bibliográfiáján, majd halála után hagyatékának egyedüli gondozója lett. Életrajzi feljegyzései, irodalomtörténeti és kritikai írásai nagyban hozzájárultak a neves író műveinek megismeréséhez. Ezt a munkát később fiával, Fallenbüchl Zoltánnal folytatta.


Gödöllői ház teraszán Fallenbüchl Tivadar, Ambrus Gizella, Fallenbüchl Zoltán, 1933

Házassága

Polgári iskolai tanárként 1916-1950 között dolgozik a Práter utcai iskolában. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral a Prohászka Ottokár utcai polgári leányiskola (ma Papnevelde u.) polgári iskolai igazgatóval, aki a magyar nőnevelés irányában tett sokat. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán, a későbbi történész, archontológus, az OSZK térképtárosa, majd kézirattárosa. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek.


Irodalmi tevékenysége

Saját irodalmi tevékenységet is folytatott. Még édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét, mely Magyarországon először 1912-ben jelent meg. Az első világháború előtti időkben novellákat írt, amelyekben a női egyenjogúságért, a kereső pályák megnyitásáért szállt síkra. A második világháború után írt egy nagy, négygenerációs családregényt is, az Egyetlen ház címmel (jelenleg kiadás alatt). Középosztálybeli környezetben játszódó szépirodalmi művei keletkezésük idején, az akkori kultúrpolitika miatt nem jelenhettek meg.

Létrehozta az Ambrus Zoltán Archívumot. Megírta édesapja életrajzát, elkészítette cikkeinek bibliográfiáját (kézirat), kiadta levelezésének egy részét (Ambrus Zoltán levelezése, 1963, Fallenbüchl Zoltánnal).


Ambrus Zoltán Emlékhely

Gödöllőn az 1934-ben felújított házban rendezte be Ambrus Zoltán pesti lakásából származó könyvtárával és bútoraival azt a szobát, amit az írónak szántak. Sajnos a háborús időszak és az 1956-os események mind a gödöllői, mind a budapesti lakásban és gyűjteményben nagy károkat okoztak. Fia, Fallenbüchl Zoltán - folytatva édesanyja tevékenységét - 1985-re létrehozta az Ambrus Zoltán Emlékhelyet és a kertben felállíttatta nagyapja mellszobrát (Búza Barna, 1985).


Forrás