„Arady-villa” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(9 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
2. sor: 2. sor:




=A villa=
 
== A villa ==
[[Kép:arady.png|thumb|right|300px|Arady-villa]]
[[Kép:arady.png|thumb|right|300px|Arady-villa]]
Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”  
Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”  




=Garán-család=
 
== Garán-család ==


1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.  
1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.  
14. sor: 16. sor:


1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.
1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.
[[Kép:arady2.jpg|thumb|right|200px|Arady-villa napjainkban]]




=Eperjessy-család=
== Eperjessy-család ==


1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.  
1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.  




=Arady-család=
 
== Arady-család ==


1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.
1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.




=Forrás=


*Gödöllői Szolgálat: http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf
== Felújítás ==
*Boda Anikó
 
Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak. Az épületet ábrázoló öreg fotók alapján kezdte meg a tervezést, majd a kivitelezést. Ez utóbbi speciális szakmunkát igényelt, amihez a műemlék épületek építésében, felújításában jártas, a régi építészeti technológiákat jól ismerő szakemberekre volt szükség, mint például Nagy András építész mérnök, statikus, akinek nagyon sokat köszönhet. A 120 esztendős épület három éves munka eredményeként nyerte vissza „eredeti” állapotát, ezután pedig – régi fotók alapján a kertrekonstrukció is megtörtént, igaz, ezt ma már nem lehet eredeti állapotába vissza állítani, mivel az egykor hatalmas terület nem alkot egységet.
 
 
 
== Kép galéria ==
 
 
 
{|
|-
| [[Kép:arady3.jpg|thumb|right|200px|]]
| [[Kép:arady4.jpg|thumb|right|200px|]]
| [[Kép:arady5.jpg|thumb|right|200px|]]
| [[Kép:arady6.jpg|thumb|right|140px|]]
| [[Kép:arady7.jpg|thumb|right|140px|]]
 
 
|}
 
 
 
== Forrás ==
 
*[http://www.szolgalat.com/gszolga100825.pdf Boda Anikó: A fenyvesi Arady-villa története In: Gödöllői Szolgálat 2010. augusztus 25. XIX. évf. 29. szám]
*[http://www.godollo.hu/hirek/hirek/index.php/?newswf2_id=50608 Örökség-felfedezők az Arady-villában]
*[http://szolgalat.com/gszolga140701.pdf K. J., Boda Anikó: Építészeti díjat kap a gödöllői festőművész In: Gödöllői Szolgálat 2014. július 1. XXIII. évf. 24. szám]
 
 
 




[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Lakóházak]]
[[Kategória:Lakóházak]]

A lap jelenlegi, 2015. március 3., 11:19-kori változata

A ma Arady-villa néven ismert épülethez tartozó birtok első tulajdonosai az Alberti család tagjai voltak. A Grassalkovichok idejétől kezdődően három generáción keresztül birtokolták a területet.


A villa

Arady-villa

Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”


Garán-család

1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.

A családi teendők mellett jótékonykodásra is szakítottak időt. 1892-ben alakult meg az Országos Fehér Kereszt-Egylet gödöllői fiókja Garán Dánielné, Nagy Éva és Kapczy Vilmos főszolgabíró kezdeményezésére. Az egyleti tagdíjakból szegény, beteg, vagy árva gyerekek sorsán próbáltak segíteni. Erzsébet királyné tragikus halálát követően a város elhatározta, hogy szobrot emel a királyné emlékének. 1898. november 9-én megalakult a gödöllői Erzsébet-szobor bizottság, melynek munkájában Garán Dániel is részt vett, mint ellenőr. A helyi ügyek mellett Erdély sorsát is a szívén viselte. 1876- ban jött létre gróf Andrássy Gyula elnökletével a Székely Művelődési és Közgazdasági Támogató Egyesület, melynek az évkönyvek tanúsága szerint éveken keresztül volt rendes tagja. Szabadidejében a gödöllői értelmiségi elit tagjaként Ferenc József császár vadásztársaságával járta a környék erdőit.

1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.

Arady-villa napjainkban


Eperjessy-család

1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.


Arady-család

1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.


Felújítás

Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak. Az épületet ábrázoló öreg fotók alapján kezdte meg a tervezést, majd a kivitelezést. Ez utóbbi speciális szakmunkát igényelt, amihez a műemlék épületek építésében, felújításában jártas, a régi építészeti technológiákat jól ismerő szakemberekre volt szükség, mint például Nagy András építész mérnök, statikus, akinek nagyon sokat köszönhet. A 120 esztendős épület három éves munka eredményeként nyerte vissza „eredeti” állapotát, ezután pedig – régi fotók alapján a kertrekonstrukció is megtörtént, igaz, ezt ma már nem lehet eredeti állapotába vissza állítani, mivel az egykor hatalmas terület nem alkot egységet.


Kép galéria

Arady3.jpg
Arady4.jpg
Arady5.jpg
Arady6.jpg
Arady7.jpg



Forrás