„Az isaszegi csata emlékműve” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
[[Kép:isaszegi1.jpg|300px|right|bélyegkép|Az isaszegi csata emlékműve]
+
[[Kép:isaszegi1.jpg|300px|right|bélyegkép|Az isaszegi csata emlékműve]]
 
'''Az isaszegi csata emlékműve''' Szász Gyula Gödöllőn található, amely az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatában megsebesült, majd Gödöllőn elhunyt 314 honvédeknek állít emléket.
 
'''Az isaszegi csata emlékműve''' Szász Gyula Gödöllőn található, amely az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatában megsebesült, majd Gödöllőn elhunyt 314 honvédeknek állít emléket.
  
23. sor: 23. sor:
  
 
=== Az emlékművön látható feliratok története ===
 
=== Az emlékművön látható feliratok története ===
[[Kép:isaszegi2.jpg|300px|right|bélyegkép|Az isaszegi csata emlékműve]
+
[[Kép:isaszegi2.jpg|300px|right|bélyegkép|Az isaszegi csata emlékműve]]
 
1898. november 20-án a Gödöllő és Vidékében a bizottság közzé tette Erdélyi Zoltán három rövid versét, amit a költő maga ajánlott a feliratul az emlékműre. A közzétett versek közül az olvasóknak kellett választaniuk. Egy hét múlva Nagy György újságíró is elküldött négy verset, amelyek az Erdélyi szerzeményeihez hasonló utat jártak be. Végül egy Nagy és egy Erdélyi vers került fel az emlékműre.
 
1898. november 20-án a Gödöllő és Vidékében a bizottság közzé tette Erdélyi Zoltán három rövid versét, amit a költő maga ajánlott a feliratul az emlékműre. A közzétett versek közül az olvasóknak kellett választaniuk. Egy hét múlva Nagy György újságíró is elküldött négy verset, amelyek az Erdélyi szerzeményeihez hasonló utat jártak be. Végül egy Nagy és egy Erdélyi vers került fel az emlékműre.
 
Az avatóünnepség 1899-ben történt. Xantus Zoltán feltételezése szerint a csata 50. évfordulóján, azaz 1899. április 6-án, de erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre. Az eredeti tervek szerint valamikor május folyamán jutottak volna el az avatásig.  
 
Az avatóünnepség 1899-ben történt. Xantus Zoltán feltételezése szerint a csata 50. évfordulóján, azaz 1899. április 6-án, de erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre. Az eredeti tervek szerint valamikor május folyamán jutottak volna el az avatásig.  
37. sor: 37. sor:
 
Az emlékmű állapota az évtizedek során leromlott. A Horváth Ferenc féle oszlop még ma is áll. 1882-ben a gödöllői iparos ifjak alakították át. Később a márványtáblát és az égész oszlopot fehérre, a növénymintát feketére festették.  
 
Az emlékmű állapota az évtizedek során leromlott. A Horváth Ferenc féle oszlop még ma is áll. 1882-ben a gödöllői iparos ifjak alakították át. Később a márványtáblát és az égész oszlopot fehérre, a növénymintát feketére festették.  
  
[[Kép:isaszegi3.jpg|300px|right|bélyegkép|Orbai Dénes főhadnagy]
+
[[Kép:isaszegi3.jpg|300px|right|bélyegkép|Orbai Dénes főhadnagy]]
 
=== Az emlékmű avatásának idején az egykori honvédtisztek közül Gödöllőn élt/ élhetett ===
 
=== Az emlékmű avatásának idején az egykori honvédtisztek közül Gödöllőn élt/ élhetett ===
 
* Orbai Dénes főhadnagy (1899 októberében hunyt el)
 
* Orbai Dénes főhadnagy (1899 októberében hunyt el)

A lap 2019. december 12., 16:00-kori változata

Az isaszegi csata emlékműve

Az isaszegi csata emlékműve Szász Gyula Gödöllőn található, amely az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatában megsebesült, majd Gödöllőn elhunyt 314 honvédeknek állít emléket.


Elhelyezkedés

Az emlékmű a Dózsa György úti temetőben került elhelyezésre.


Története

A Gödöllőn tömegsírba temetett honvédek emlékére már 1861-ben emlékoszlopot állítottak. Horváth Ferenc gödöllői lakos a református temetőben állíttatta fel az oszlopot, amit növényfüzér minta díszít. Az emlékművön álló táblán az alábbi felirat állt:

„Az 1848-49-iki viharos időben a hazáért dicsőn elvérzett honvédek e sírban porlanak, s kiknek örök tisztelet jeléül e sírkövet emelteté Horváth Ferenc Gedellőn, szeptember 28-án, 1861.”


Az emlékmű állapota az évek során erősen leromlott, ezért 1890-ben Ripka Ferenc, Beczkóy Miklós, Helvey Béla, Lipcsey László, Halasy Elemér, Brüll Lajos és Gombos Kálmán vezetésével létrejött a Honvédszobor Bizottság. Céljuk az volt, hogy egy új emlékművet állíttatnak az elesett hősök tiszteletére. 1890-ben kibocsátották a „Kegyelet” című albumot, aminek darabját 1 forintért lehetett megvásárolni. A befolyó összegből, illetve adományokból kívánták fedezni az új szoborhoz szükséges költségeket. A kezdeményezés rövidesen elhalt.

1898 márciusában létrejött a Gödöllői Szoborbizottság, ami újra magasba emelte a szoborállítás ügyének zászlaját. Április 11-én az Erzsébet királyné Szállodában jótékonysági bált rendeztek. A résztvevők megtekinthették Berczik Árpád „A svihákok” című darabját is. A befolyó összeget a szobor felállításába fektették. Az emlékművet Szász Gyula készítette el. A talapzat Almási Balogh Lóránt műépítész munkája. Kiderült, hogy az összegyűjtött pénz nem elegendő a műemlékre, de Szász és Almási ezúton eltekintett ettől a tényezőtől. A szobor tervezett vasba öntése nem valósult meg.


Az emlékművön látható feliratok története

Az isaszegi csata emlékműve

1898. november 20-án a Gödöllő és Vidékében a bizottság közzé tette Erdélyi Zoltán három rövid versét, amit a költő maga ajánlott a feliratul az emlékműre. A közzétett versek közül az olvasóknak kellett választaniuk. Egy hét múlva Nagy György újságíró is elküldött négy verset, amelyek az Erdélyi szerzeményeihez hasonló utat jártak be. Végül egy Nagy és egy Erdélyi vers került fel az emlékműre. Az avatóünnepség 1899-ben történt. Xantus Zoltán feltételezése szerint a csata 50. évfordulóján, azaz 1899. április 6-án, de erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésünkre. Az eredeti tervek szerint valamikor május folyamán jutottak volna el az avatásig.


A Vasárnapi Újság 1899. június 18-án megjelent száma így tudósít az eseményről:

„Gödöllőn tíz évvel ezelőtt indult meg a mozgalom, hogy a hősök hamvai fölé emlékszobrot állítsanak. A kezdeményezők, élükön Ripka Ferencz Ganz-gyári titkárral gyűjtőíveket bocsátottak ki s a szükséges összeg néhány év alatt össze is gyűlt. Tevékeny része volt a szobor megalkotásában: Ádám Ferencz és Briill Lajos alelnököknek; Hejk István, Persler Kálmán és Pohier Zoltán bizottsági tagoknak. Szász Gyula akadémiai szobrász vállalkozott a honvéd-emlék elkészítésére, melyért, – tekintettel a hazafias czélra, – nem számított tiszteletdíjat. A leleplezés június 11-én ment végbe, a környékről is összegyűlt nagyszámú közönség jelenlétében. Ott volt többek közt a budapesti honvédmenház 32 tagú küldöttsége is. A temetőben a vörös lepellel bevont szobor előtt szónoki emelvény állott nemzeti színnel bevonva. Az emlék előtt teljes egyházi díszben várták a menet megérkezését Andorffer Alajos váczi egyházmegyei kanonok és vecsési plébános, dr. Priizsinzsky József gödöllői esperes-plébános s a besnyői ferenczrendi barátok. A budapesti munkásdalkör elénekelte a Hymnuszt, aztán az agg Andorffer Alajos beszentelte a honvédemléket, a szónoki emelvényre állt s a 82 éves aggastyán meghatottságtól reszkető hangon beszélt a múlt dicsőségéről, az alant porladozó hősök haza és szabadságszeretetéről, akiket ez előtt 50 évvel, mint fiatal gödöllői plébános ő ápolt s ő látott el a vallás vigaszával. Az agg honvédek vezetője, Theodorovits István hadnagy mondott még rövid beszédet, mire lehullt a szoborról a lepel. A szobor a gyászoló Hungáriát ábrázolja egy ágyúra támaszkodva, egyik kezével cserkoszorút tart a sír fölé, míg másik kezében lefelé fordított nemzeti zászló van. Az egész emlékmű hét méter magasságú, a Hungária alak három méteres és fehér terméskőből van faragva. - A talapzat homlokára 1849, április 6, hátuljára pedig a leleplezés évszáma: 1899 van bevésve. Jobb oldalára aranybetűkkel ez a vers van vésve: Szabad hazáért szálltatok a síkra, / Szabad hazáért bátran haltatok, / Az elesettek minden vércseppjéből / Örök élet rózsája fakadott. [Jelenleg más felirat olvasható a kérdéses oldalon] Bal oldalán pedig ez a felírás van: AZ ISSASZEGI CSATÁBAN MEGSEBESÜLT ÉS GÖDÖLLŐN ELVÉRZETT HŐS HONVÉDEK EMLÉKÉNEK EMELTE A KEGYELET. Emlékbeszédet Nagy György tartott, s az ünnep befejezéséül az emlékbizottság elnöke, Ripka Ferencz átadta az emléket a község elöljáróságának.”


Még korábban, Persler Kálmán vezetésével exhumálták a 12 tömegsírba eltemetett honvédek maradványait. Két új tömegsírt alakítottak ki egymás mellett, az egyiket a református, a másikat a katolikus oldalra és az ezekre épült sírhalom tetejére helyezték a szobrot. Két oldalt 3-3 ismeretlen honvéd sírja övezi a halmot.

Az emlékmű állapota az évtizedek során leromlott. A Horváth Ferenc féle oszlop még ma is áll. 1882-ben a gödöllői iparos ifjak alakították át. Később a márványtáblát és az égész oszlopot fehérre, a növénymintát feketére festették.

Orbai Dénes főhadnagy

Az emlékmű avatásának idején az egykori honvédtisztek közül Gödöllőn élt/ élhetett

  • Orbai Dénes főhadnagy (1899 októberében hunyt el)
  • ?Bogdánffy Antal alezredes? (Gödöllőn temették el 1905-ben, de Óbudán volt a honvédegylet tagja)
  • ?Pajthényi Sándor főhadnagy? (Gödöllőn hunyt el1906-ban, de Budapesten temették el, a pesti honvédegylet tagja volt)

Számos más honvédtiszt is élt hosszabb ideig Gödöllőn (Pontos adatok itt tartózkodásuk idejéről nem állnak rendelkezésre) és hunyt el valahol máshol. Bogdánffy és Pajthényi esetében, csupán a halálozás helyszínéből lehet következtetni arra, hogy élhettek Gödöllőn. Egyedül Orbai főhadnagy lakott itt biztosan a kérdéses időben.


A szoborról

Az emlékművön látható női alak egy ágyúnak dől, kezében egy Kossuth-címeres zászlót tart, melyet lehajt. Az alkotás műkőből készült.

Feliratok

"Ha a végítélet hajnalán

Halljátok meg az Úr szavát,

iruljon el sok, ajkatok szaván

Szabaddá tettük a hazát.


Szabad hazában szóljatok a sírból

Szabad hazáért bátran haltunk!

Az elesettek minden vércseppjéből

Öröklét rózsája fakadott."


Források


A tisztekkel kapcsolatba lásd:

  • Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban)


Képek: