„Dr. Kalocsay Kálmán” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. == Életútja …”)
 
1. sor: 1. sor:
 +
[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|300px|Dr. Kalocsay Kálmán]]
 
Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.
 
Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.
  
88. sor: 89. sor:
  
 
A Vangel családé az a kripta is, amelyben Kalocsay Kálmán nyugszik. A máriabesnyői házon 1987- ben egy emléktáblát helyezett el egy eszperantó szervezet a következő szöveggel: „E házban lakott és alkotott 1928-1955 nyarán dr. Kalocsay Kálmán eszperantó költő, műfordító és nyelvész. Állíttatta: IER 1987.” A háznak a közelmúltban történt felújítása után eltűnt a tábla. Jó lenne, ha visszakerülne, hiszen egy nemzetközileg ismert és elismert embernek állít emléket, aki Gödöllő neves személyiségeinek sorába illeszkedik.
 
A Vangel családé az a kripta is, amelyben Kalocsay Kálmán nyugszik. A máriabesnyői házon 1987- ben egy emléktáblát helyezett el egy eszperantó szervezet a következő szöveggel: „E házban lakott és alkotott 1928-1955 nyarán dr. Kalocsay Kálmán eszperantó költő, műfordító és nyelvész. Állíttatta: IER 1987.” A háznak a közelmúltban történt felújítása után eltűnt a tábla. Jó lenne, ha visszakerülne, hiszen egy nemzetközileg ismert és elismert embernek állít emléket, aki Gödöllő neves személyiségeinek sorába illeszkedik.
 +
 +
== Források ==
 +
 +
*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 22. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100609.pdf
 +
*http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n

A lap 2011. augusztus 18., 08:10-kori változata

Dr. Kalocsay Kálmán

Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.


Életútja

Kalocsay Kálmán infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő 1891. október 6-án született Abaújszántón dr. Kalocsay Kálmán járásbíró és Panda Jolán gyermekeként. Még nem volt kétéves, amikor édesanyja fiatalon, 26 éves korában meghalt. Az édesapa 1895-ben ismét megnősült, de az új feleség az anyai szeretetet nem tudta pótolni. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1916-ban orvosi diplomát szerzett.


Munkássága

1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként ugyanazon a munkahelyen, a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett a Járványos betegségek klinikája tárgykörben. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. Elismert szakember volt tudományos kutatóként és szakíróként, és számos kitüntetésben részesült. 1929-ben megnősült. Felesége, Vangel Margit elvált asszony volt egy 9 éves kislánnyal, akiről példásan gondoskodott, de nem fogadta örökbe. Saját gyereke nem volt, féltestvéreivel sem tartott szoros kapcsolatot.

1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. Első eszperantó nyelvű verskötete 1921-ben jelent meg Mondo kaj Koro (Világ és szív) címmel. Az 1931-ben megjelent Streĉita Kordo (Feszített húr) című verskötetét a klasszikus eszperantó költészet kezdeteként értékelik. Ő dolgozta ki az addig hiányzó eszperantó verstant, melynek segítségével a nemzetközi nyelv költészete technikailag egyenrangú lett a nemzeti nyelvek költészetével. Néhány verséhez maga komponált zenét. Versei közül többet nemzeti nyelvekre (angol, cseh, finn, francia, gall, holland, katalán, kínai, lengyel, magyar, román, orosz, svéd, vietnami) is lefordítottak. Kalocsay verseiben – megszólaltatva az általános emberi érzéseket (öröm, fájdalom, bizakodás, reménytelenség, szerelem) – jól használja az eszperantó nyelv hajlékonyságát, gazdag kifejező képességét. Irodalmi munkásságban fő feladatának a műfordítást, főként a költészet tolmácsolását tekintette. Első nagyobb fordítói vállalkozása Petőfi Sándor János vitéze volt. Ennek nyomán készült a kínai nyelvű átültetés 1931-ben és újra fordítva 1997-ben. Legnagyobb fordítói sikerét Madách Imre Az ember tragédiája átültetésével érte el (1924, 1965). Az 1933-ban megjelent Hungara antologio-ban mutatja be líránk legjavát. Az 1970-ben megjelent Libero kaj Amo (Szabadság és szerelem) című kötetben Petőfi válogatott költeményeit ismerheti meg a világ közös nyelvet beszélő közönsége.

A magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért a Magyar PEN Club 1970-ben emlékéremmel tüntette ki. Fordításainak jelentékeny része a világirodalomból válogatott átültetés. Goethe a Római elégiák, Baudelaire A romlásvirágai. Heine Románcok, Dante Pokol fordítása, Shakespeare három műve: Lear király, Szentivánéji álom, A vihar felkeltik a nem eszperantista irodalmárok figyelmét is. Az 1981-ben megjelent posztumusz kötete, a 30 nyelvből fordított Tutmonda Sonoro (Zengő nagyvilág) című világirodalmi antológia meggyőző bizonyítéka a nemzetközi nyelv gazdag kifejező erejének, tolmácsolójuk tehetségének. Alkotói munkásságában nyelvészeti tanulmányai és könyvei igen jelentősek.

A Lingvo, stilo, formo (Nyelv, stílus, forma), a Parnasa gvidlibro (Parnasszusi kalauz) és a francia Waringhiennel közösen szerkesztett Plena Gramatiko de Esperanto (Az eszperantó teljes nyelvtana), nélkülözhetetlen tankönyvek. Az 1975-ben megjelent, Csiszár Ada szerzőtárssal közösen összeállított Domfabriko (Házgyár) című 6000 magyar-eszperantó kifejezést tartalmazó frazeológiai gyűjtemény a nyelv művelőinek értékes, egyedülálló kézikönyve. Több könyv lektora, szerkesztője, és az 1922-ben alapított eszperantó nyelvű irodalmi és művészeti folyóirat a Literatura Mondo főszerkesztője, szellemi irányítója volt.

Művei

Eredeti verseskötetei

  • Dek elektitaj poemoj (Tíz válogatott vers a Strecita Kordo-ból), 1976
  • Dissemitaj floroj (Szétszórt virágmagok) Budapest, 2005
  • Izolo (Elszigetelés) 1977
  • La dekdu noktoj de satano (A sátán tizenkét éjszakája) 1990
  • Mondo kaj Koro (Világ és szív) 1921
  • Rimportretoj (Rímportrék) 1934
  • Streĉita Kordo (Felhangolt húr) 1931, 1978
  • Sekretaj Sonetoj (Titkos szonettek) 1932, 1989
  • Versojn oni ne aĉetas (A verseknek nincs keletje) 1992

Műfordításai eszperantó nyelvre

  • Arthistorio (Hekler: Műtörténet), próza 1934
  • Du kokcineloj (Gárdonyi Géza: Két Katica), próza, 1923
  • Eterna Bukedo (Örök csokor) - költészeti antologia 1931
  • Ezopa saĝo (Ezópuszi bölcsesség) 1956, 1978
  • Hungara Antologio (Magyar antológia) 1933, 1983;
  • Infero (Dante: Pokol), 1933, 1979
  • Johano la Brava (Petőfi Sándor: János vitéz), 1923, 1948, 1984, képregény 2001
  • Kantanta kamparo (Éneklő mező - népdalok), 1922
  • Kantoj kaj Romancoj (Heine: Dalok és románcok) Waringhien-nel közösen, 1969
  • La Floroj de l'Malbono (Baudelaire: A rossz virágai) (közös fordítás), 1957
  • La Tempesto (Shakespeare: A vihar), 1970.
  • La Taglibro (Goethe: A napló), 1984
  • La Tragedio de l'Homo (Madách: Az ember tragédiája), 1924 (átdolgozva: 1965), CD-n: 1999
  • Libero kaj Amo (Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem), 1970
  • Morgaŭ matene (Karinthy Frigyes: Holnap reggel), próza, 1923
  • Ni kantu! (Énekeljünk) 1928, 2000
  • Reĝo Lear (Shakespeare: Lear király), 1966
  • Romaj Elegioj, La Taglibro (Goethe: Római elégiák, A napló), 1932;
  • Rozinjo (Török Gyula: Rozika) - színdarab 1938, 1977
  • Somermeznokta Sonĝo (Shakespeare: Szentivánéji álom), 1967
  • Tutmonda Sonoro (Zengő nagyvilág, 30 nyelvről fordított antológia két kötetben) 1981
  • Vivo de Arnaldo (Mussolini: Arold élete) - próza 1934

Szerkesztés

  • Dekdu Poetoj (Tizenkét költő) 1934
  • Naŭ poetoj (Kilenc költő) 1938, 1989
  • Enciklopedio de Esperanto<ref>Eszperantó enciklopédia.</ref> / red. L. Kökény, V. Bleier ; la lingvo-fakon K. Kalocsay ; iniciatinto-cefredaktoro I. Sirjaev. Budapest : Literatura Mondo, 1933.

Nyelvészeti és prózai művek

  • 8000 frazeologiaj esprimoj (8000 frazeológiai kifejezés, Csiszár Adával közösen) 2003
  • Dek prelegoj (Tíz előadás) 1985
  • Diino Hertha (Hertha istennő)1992
  • Domfabriko (Házgyár, 6000 kifejezés magyar-eszperantó, Csiszár Adával közösen) 1975
  • Eszperantó nyelvtan - 1948
  • Kiel verki kaj traduki (Hogyan kell írni és fordítani) - 1979
  • La gramatika karaktero de esperantaj radikoj (Az eszperantó szógyökök nyelvtani jellemzője) - 1938, 1980
  • Lingvo Stilo Formo, (Nyelv stílus forma) tanulmány 1931, 1963, 1970
  • Parnasa Gvidlibro, (Parnasszusi útmutató, Waringhien-nel közösen) 1932, 1968, 1984
  • Plena gramatiko, (Teljes nyelvtan, mondattan és szóképzés rész) 1935, 1938, 1958-1964
  • Rendszeres eszperantó nyelvtan 1966, 1968, 2004
  • Selektitaj leteroj (Válogatott levelek) Budapest, 2006
  • Sendemandaj respondoj (Kérdezetlen válaszok) Sezonoj 1992
  • Vojaĝo inter la tempoj, (Utazás az idők között) nyelvészet, Stafeto 1966;

Más nyelvre fordított művek

  • Ezopa saĝo (Ezópuszi bölcsesség) kínaiul 1980
  • En nacia vesto (Nemzeti köntösben) 19 nyelven, Budapest 2004
  • Johano la Brava (János vitéz) kínai-eszperató párhuzamos 1997

Díjak, elismerések

  • A magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért a Magyar PEN Club 1970-ben emlékéremmel tüntette ki.

Kalocsay Kálmán 1976. február 27-én, 84 éves korában halt meg. Az eszperantó kultúra halhatatlan klasszikusaként tartják számon az eszperantó irodalom történetében. Műveinek gondozását Csiszár Ada végezte. 1991-ben megalakult a Dr. Kalocsay Kálmán Nemzetközi Baráti Társaság, mely névadója gazdag hagyatékának ápolásán, bővítésén fáradozik. Szülőföldjén emlékét a helytörténeti múzeumban emlékszoba, róla elnevezett utca, köztéri szobor őrzi. Kalocsay Kálmán a máriabesnyői temetőben nyugszik, csúnya, szürke, házszerű építmény a kriptája, fekete vasajtaját felfeszegették. A kripta falán fekete gránittáblán a következő felirat olvasható: „Prof. Kálmán Kalocsay d-ro de la med. sciencoj Genia poeto de esperanto 1891-1976”. Máriabesnyőn a Fenyvesi nagyút 76. szám alatt található az a ház, amely Kalocsay Kálmán felesége családjának, a Vangel családnak a háza volt és amelynek az emeleti részében volt Kalocsayék ötszobás nyaralója.

A Vangel családé az a kripta is, amelyben Kalocsay Kálmán nyugszik. A máriabesnyői házon 1987- ben egy emléktáblát helyezett el egy eszperantó szervezet a következő szöveggel: „E házban lakott és alkotott 1928-1955 nyarán dr. Kalocsay Kálmán eszperantó költő, műfordító és nyelvész. Állíttatta: IER 1987.” A háznak a közelmúltban történt felújítása után eltűnt a tábla. Jó lenne, ha visszakerülne, hiszen egy nemzetközileg ismert és elismert embernek állít emléket, aki Gödöllő neves személyiségeinek sorába illeszkedik.

Források