„Egyetemi lakótelep” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „Az '''egyetemi lakótelep'''et 1954 és 1982 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakó…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:


== Az első ütem ==
== Az első ütem ==
[[Fájl:lakotelep.jpg|thumb|right|250px|Egyetemi lakótelep]]
[[Fájl:lakotelep.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.



A lap 2013. június 15., 08:30-kori változata

Az egyetemi lakótelepet 1954 és 1982 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.


Az első ütem

Egyetemi lakótelep

Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú. A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.

A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó.

Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.