„Fallenbüchl Zoltán” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Életútja)
1. sor: 1. sor:
[[Kép:petofi.jpg|thumb|right|300px|Petőfi Sándor]]
+
[[Kép:Fallenbühl.jpg|thumb|right|300px|Petőfi Sándor]]
 
Dr. Fallenbühl Zoltán (1924–2006) Dr. Fallenbüchl Zoltán történész, egyetemi tanár, a történettudományok doktora. 1924-ben született Budapesten. Pályafutása magán viseli a történelem kezenyomát.
 
Dr. Fallenbühl Zoltán (1924–2006) Dr. Fallenbüchl Zoltán történész, egyetemi tanár, a történettudományok doktora. 1924-ben született Budapesten. Pályafutása magán viseli a történelem kezenyomát.
  

A lap 2011. augusztus 16., 11:18-kori változata

Petőfi Sándor

Dr. Fallenbühl Zoltán (1924–2006) Dr. Fallenbüchl Zoltán történész, egyetemi tanár, a történettudományok doktora. 1924-ben született Budapesten. Pályafutása magán viseli a történelem kezenyomát.


Életútja

Fallenbüchl Zoltán, aki apai ágon régi osztrák értelmiségi család sarja, anyai ágon felmenője pedig a franciás műveltségű író, hírlapíró, színházigazgató, a székely származású Ambrus Zoltán, a kor híres, ünnepelt írója, színikritikusa volt, aki a Nemzeti Színház igazgatójaként is tevékenykedett, s 1897-től volt nyaralója a Lovarda utcában. Városunk történelmébe Fallenbüchl professzor családja, ősei is bekapcsolódtak: anyai szépapja Foltin János, Grassalkovich gazdatisztje volt, anyai dédapja, Ambrus József az isaszegi csatában rokkant meg. 1942-ben a piaristáknál érettségizett, majd 1942-1946 között végezte egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, történelem-latin-földrajz szakon.

Munkássága

A háborús idők miatt nagy nélkülözések közepette tette le szakvizsgáit és szerezte meg a doktorátust. 1947-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásig az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, ezen belül 16 évig a Térképtár, majd szintén 16 évig a Kézirattár tudományos főmunkatársa volt.

A történettudomány kandidátusa címet 1992-ben szerezte meg, a nagydoktori címet, azaz a történettudományok doktora minősítést pedig 1997-ben nyerte el. A korábbi évek hatalmas anyaggyűjtései eredményeképpen sorra jelennek meg önálló archontológiai kötetei. Olyan alapművek ezek, melyek hiányát eddig a kormányzat-, igazgatás vagy társadalomtörténet kutatói és a családtörténet búvárlói egyaránt érzékelhették. Tanár szüleitől örökölt hajlamot a fiatalokkal való törődésre, tudása átadására. Érezhették ezt azok a pályakezdő kollegák, akikkel mindenkor önzetlenül foglalkozott. Fallenbüchl Zoltán gyermekkorától kezdve a Lovarda utcai nyaralóban töltötte a vakációt. később itt gondozta, ápolta nagyapja hagyatékát, emlékét. 1985-ben állíttatta fel Ambrus Zoltán mellszobrát a gödöllői ház kertjében. 1990-ben az író bútoraival, használati tárgyaival berendezett emlékszobát nyitott a ház egy részében. Kutatási területe: művelődéstörténet, kartográfiatörténet, vezető tisztségviselők, hivatalnokok életrajza.

Fallenbüchl Zoltán mintegy 300 publikációt , több történelmi témájú könyvet írt. Legjelentősebb művei: Magyarország főméltóságai 1526-1848 (Budapesten jelent meg 1988-ban, 5 nyelvű kiadásban); Mária Terézia magyar hivatalnokai (1989); Az 1738-1739. évi országos diákösszeírás (1990); Magyarország főispánjai 1526-1848 (1994, 3 nyelvű kiadás); Grassalkovich Antal monográfia (1997, a 2. kiadás 1999-ben, német nyelven 2003-ban). Rendszerezte és megírta édesanyja feljegyzései alapján nagyapja, Ambrus Zoltán életrajzát Egyedül maradsz… címmel (2000). Osztrák, szlovák és hazai levéltárakban kutatta a XVII. és XVIII. századi magyarországi állami, királyi és császári hivatalviselők életrajzát. Körülbelül 100 ezerlexikon anyaga kéziratban. Ez az életrajzi adattár olyan alapmű lehet, amely segítheti az adott korral foglalkozó további kutatásokat.

Kitüntetései

Életművének elismeréseként 1994-ben a Magyar Köztársaság kiskeresztje kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől, 1996-ban pedig aranydiplomát adományozott neki az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A nemzetközi tudományos életben is elismerték munkásságát, megkapta Budapest-Józsefváros becsületrendjét, 2004. augusztus 20-án pedig Gödöllő városától a díszpolgári címet.

Külföldi munkásságai

Előadásokat tartott Németországban, Lengyelországban, Ausztriában. A spanyolok magyarországi kapcsolatairól francia nyelven írt művét kiadták Madridban. Az osztrák Coronelli Gesellschaft für Globen- und Instrumentenkunde tudományos egyesület tiszteletbeli tagja, az osztrák tudományos akadémia kiadásában megjelenő Österreichisches Biographisches Lexikon munkatársa volt. Fallenbüchl Zoltán sokat foglalkozott Grassalkovich Antallal, akinek személye meghatározó volt Gödöllő életében.

1971-ben jelent meg Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai című aforizmagyűjteményéről írott tanulmánya. A Városi Múzeum 1997-ben jelentette meg a Grassalkovich Antalról írt alapvető és hiányt pótló mongoráfiáját, amely már a második kiadást is megérte. A múzeum térképgyűjteményét is ő azonosította be, dolgozta fel és leltározta be.

2006-ban, 81 éves korában hunyt el.