„Gödöllői Városi Múzeum” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
86. sor: 86. sor:
 
[[Kategória:Múzeumok]]
 
[[Kategória:Múzeumok]]
 
[[Kategória:Partnerintézmények]]
 
[[Kategória:Partnerintézmények]]
 +
[[Kategória:Gödöllő Város díjai]]

A lap 2019. június 7., 16:25-kori változata

A város egyik legrégebbi épületében működő Gödöllői Városi Múzeumban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek, az iskolaalapító minoriták és premontreiek hogyan alakították és gazdagították a város képét.


Épület és a múzeum története

Gödöllői Városi Múzeum

A Városi Múzeum Gödöllő legrégebbi épületében, a Hamvay-kúriában működik. A kúriát 1662-ben építtette az akkori földbirtokos, Hamvay Ferenc. Õ volt az első olyan birtokosa Gödöllőnek, aki udvarházat tartott fenn, s tartósan helyben is lakott. Az eredetileg földszintes kúriában élt a következő tulajdonos, Bossányi Krisztina is. Az épület mai formáját a XVIII. század közepén, I. Grassalkovich Antal idején nyerte el. Az udvarházat ő már rangjához méltatlannak tartotta, ezért saját céljaira felépíttette a kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott és vendégfogadóvá alakíttatta. Itt szállásolta el gránátos hajdúit is. Az épület fia és unokája idején is fogadó maradt, de itt működött az első gyógyszertár is, amelyet Besnyőrõl, a kapucinusoktól költöztetett be 1814-ben III. Grassalkovich Antal.

A királyi időszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. Itt működött a Kaszinó, s ekkoriban alakították ki az emeleten a nagytermet, ahol a táncestélyeket, színielőadásokat tartották.

1916-ban a szálloda megszűnt, ettől kezdve a Hamvay-kúria közművelődési célokat szolgált. 1916-tól 1930-ig a minorita rendiek gimnáziumának adott otthont. (Ebben az időszakban, 1929 és 1931 között hozták létre a földszinten a mozi helyiségeit, az emeleten pedig a mozigépész lakását.) A gimnázium után 1933-tól 1944-ig leánypolgári, 1944 és 1947 között fiúpolgári iskola működött itt, majd 1948-tól általános iskola.

Ennek keretein belül hozta létre Heltai Miklós történész-tanár két évtizedes gyűjtőmunka eredményeként 1972-ben a Helytörténeti Szobát. A főként ásatási leletekből, használati tárgyakból, régi iratokból és térképekből álló gyűjtemény a tanulók segítségével egyre bővült, s hat év alatt alkalmassá vált az intézményesítésre. Így jöhetett létre 1978-ban a már önálló Helytörténeti Gyűjtemény, amely a helytörténet, az egykori gödöllői művésztelep (1901-1920) és a város természeti környezetének bemutatását és kutatását vállalta fel. Az intézmény fokozatosan birtokba vette a Hamvay-kúria épületét, a többi funkciót - a mozi kivételével - kiszorítva onnan. Számos időszaki kiállítás mellet 1981-ben megnyílt a Gödöllői művésztelep című állandó kiállítás, amelyet 1984 decemberében a Természeti környezetünk című követett.

Gödöllői Városi Múzeum

Az intézmény 1988 decemberében múzeumi rangot kapott. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet foglal el az országos gyűjtőkört jelentő gödöllői művésztelep hagyományainak ápolása. A jelenlegi három állandó kiállítás egyikében ennek a szecesszió jegyében szerveződött művészcsoportnak képző- és iparművészeti alkotásai tekinthetők meg. Az 1955-ben felújított Természeti környezetünk című állandó kiállítás a Gödöllői dombság állat- és növényvilágát mutatja be. Az Erzsébet királyné emlékszobában a királyné bútorai, személyes tárgyai, használati eszközei láthatóak. Az időszaki kiállítóteremben pedig félévente változó tárlatokkal várják az érdeklődőket.

Gödöllő Város Önkormányzata 1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a Hamvay-kúria értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció. A ruhatár-fogadótér melletti kolostorboltozatos, 17. század végi freskóval díszített helyiségben hangulatos bolt nyílhatott. Öt új állandó kiállítással és egy időszaki tárlattal nyitotta meg kapuit a múzeum a nagyközönség előtt 2000. március 15-én.

A felújított épületegyüttes (múzeum-piac objektum) több belföldi és nemzetközi építészeti elismerésben részesült, a város 2000-ben elnyerte a Múzeumpártoló Önkormányzat I. díját, a múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő Városért-díjat.


Állandó kiállítások

Gödöllő, a nyitott város

Léda szalongarnitúrája

Helytörténeti kiállítás. Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és dokumentumok ezeket a korszakokat idézik meg. A legtöbb tárgyi anyag a XX. század elejéről maradt, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. A festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás külön érdekessége.

Az állandó helytörténeti kiállításban külön fejezet:

  • A királyi család kultusza Gödöllőn
  • Erzsébet királyné személyes tárgyai (stólája, cipője, zsebkendője, kesztyűje)
  • Ábrázolások Erzsébet királynéról (szobor, grafika, metszet, archív képeslapok)
  • Használati tárgyak a királyi család tagjainak képével (olló, csésze, váza, bonbonniére)
  • A gödöllői lakosok kapcsolata a kastéllyal (kertészlegény munkakönyve, a kapus esküje, az uradalmi ügyvéd kinevezése).
  • Rudolf trónörökös csecsemőkori személyes tárgyai (pólya, rékli, sapka).


A Gödöllői Művésztelep (1901-1920)

Zsivajgó természet

Képző- és iparművészeti kiállítás. A gödöllői művésztelep a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállításán az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.

Zsivajgó természet

Természetrajzi és vadászattörténeti kiállítás. A Gödöllői dombvidék vadállományáról, neves vadászterületeiről már a történelmi múltban is híres volt. A kiállítás a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti a jellemző emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó.

Óceánia világa - Ignácz Ferenc gyűjteménye

Néprajzi és természetrajzi kiállítás. A gödöllői születésű Ignácz Ferenc több mint húsz éve Ausztráliában él és mint az Ausztrál Múzeum munkatársa sokszor járt gyűjtőúton az óceániai szigetvilágban, főként Pápua Új-Guineában. Több ezer darabból álló magángyűjteményét a Gödöllői Városi Múzeumnak ajándékozta. Az állandó kiállítás vezérfonala a természet és a benne élő ember kapcsolata.

Csupor Zoltán gyűjteménye

Cserkész kiállítás

Művelődéstörténeti kiállítás. Csupor Zoltán (1919-1995) római katolikus plébános, szalézi szerzetes volt Tordason, amelynek világhírű szülötte, Sajnovics János csillagász és nyelvész felkeltette az érdeklődését, és elkezdte gyűjteni a rá vonatkozó dokumentumokat. Gyűjtőszenvedélye átcsapott a témán, és évtizedek alatt páratlanul értékes és sok technikatörténeti, néprajzi, iparművészeti, levéltári anyaggal gyarapította kollekcióját. A várossal kötött életjáradéki szerződés alapján halála után a Gödöllői Városi Múzeumra szállt gazdag gyűjteménye, melyből egy reprezentatív válogatást ad a kiállítás.

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig

A cserkészettel kapcsolatos tárgyi emlékeket és dokumentumokat kezdetben a Sportmúzeum gyűjtötte. 1994-ben azonban létrejött az önálló Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, melyet 2009-ben be kellett zárni épületének felújítása miatt. A Cserkészgyűjtemény anyagát Gödöllő városa fogadta be: a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került. A Cserkészgyűjtemény és a Gödöllői Városi Múzeum anyagából állandó kiállítás nyílt 2009. október 20-án a Gödöllői Városi Múzeumban, a cserkészet iránt érdeklődő kutatókat pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ fogadja. Az állandó kiállításon látható Zita királyné zászlaja, melyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben; Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői dzsembori után; a Nagy Sándor utca 6. szám alatt működött Cserkészbolt részleges rekonstrukciója sok eredeti tárggyal és dokumentummal; a cserkészéletre oly jellemző táborozást pedig egy enteriőr idézi meg a tábori élet minden rekvizitumával.


Kiállító helyek

Gödöllői Királyi Váró

Királyi Váró

A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására. Kezdettől problémát jelentett a királyi család tagjainak várakozása a vasútállomáson. Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. 1882-ben pedig új Királyi Váró készült neoreneszánsz stílusban.

A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.

Királyi Váró

A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.

A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.

2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.


Forrás