https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_sz%C3%B6v%C5%91m%C5%B1hely&feed=atom&action=historyGödöllői szövőműhely - Laptörténet2024-03-29T05:48:12ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.39.2https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_sz%C3%B6v%C5%91m%C5%B1hely&diff=2168&oldid=prevGönczi Krisztina Éva*, 2012. október 15., 13:28-n2012-10-15T13:28:21Z<p></p>
<table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface">
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<tr class="diff-title" lang="hu">
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2012. október 15., 13:28-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l24">24. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">24. sor:</td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[<del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Krisch </del>Laura]] vezette a műhelyt. </div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Kriesch </ins>Laura]] vezette a műhelyt. </div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l31">31. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">31. sor:</td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben <del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Gödöllőn </del>Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a <del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Gödöllői </del>kárpitokat.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Gödöllő]]n </ins>Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Gödöllő]]i </ins>kárpitokat.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.</div></td></tr>
</table>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_sz%C3%B6v%C5%91m%C5%B1hely&diff=2152&oldid=prevGönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 13:03-n2012-10-08T13:03:13Z<p></p>
<table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface">
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<tr class="diff-title" lang="hu">
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2012. október 8., 13:03-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l8">8. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">8. sor:</td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik Gödöllő életében.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[</ins>Gödöllő<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]] </ins>életében.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak. </div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak. </div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l14">14. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">14. sor:</td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben az évben költözik <del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Gödöllőre </del>Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben az évben költözik <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Gödöllő]]re </ins>Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Krisch </del>Aladár levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Körösfői-Kriesch </ins>Aladár<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">]] </ins>levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.</div></td></tr>
</table>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_sz%C3%B6v%C5%91m%C5%B1hely&diff=2151&oldid=prevGönczi Krisztina Éva*, 2012. október 8., 12:59-n2012-10-08T12:59:46Z<p></p>
<table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface">
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<col class="diff-marker" />
<col class="diff-content" />
<tr class="diff-title" lang="hu">
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2012. október 8., 12:59-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l67">67. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">67. sor:</td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Forrás ==</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Forrás ==</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[www.gkrte.hu<del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">/user/magazin/934/A_godolloi_szovomuhely</del>.doc Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">http://</ins>www<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww</ins>.gkrte.hu<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">%2Fuser%2Fmagazin%2F934%2FA_godolloi_szovomuhely</ins>.doc<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">&ei=_c1yUJzoE4fGtAakooHgAg&usg=AFQjCNG7ilePz4Q9MAwf9W9nsICN0hjHOQ </ins>Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[<del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">w3</del>.externet.hu<del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">/</del>~doborl<del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">/text/godollo</del>.doc Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CCcQFjAB&url=http%3A%2F%2Fw3</ins>.externet.hu<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">%2F</ins>~doborl<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">%2Ftext%2Fgodollo</ins>.doc<ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">&ei=_c1yUJzoE4fGtAakooHgAg&usg=AFQjCNFSnumEDCPkRaAg7ZVtv5ji1IG41g </ins>Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]</div></td></tr>
<tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr>
</table>Gönczi Krisztina Éva*https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_sz%C3%B6v%C5%91m%C5%B1hely&diff=2150&oldid=prevGönczi Krisztina Éva*: Új oldal, tartalma: „A '''Gödöllői szövőműhely''' a Gödöllői művésztelep megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hi…”2012-10-08T12:57:54Z<p>Új oldal, tartalma: „A '''Gödöllői szövőműhely''' a <a href="/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_m%C5%B1v%C3%A9sztelep" title="Gödöllői művésztelep">Gödöllői művésztelep</a> megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hi…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>A '''Gödöllői szövőműhely''' a [[Gödöllői művésztelep]] megalakulásának köszönheti létét. A szövőműhely a művésztelep legsajátosabb formációja, hiszen a századfordulós művésztelepeink egyikéhez sem kapcsolódott ehhez hasonló üzleti vállalkozás. Tevékenységében az alkotóközösség lényegében valamennyi tagja részt vett. Működése a telep a különféle tevékenységeit szintetizálta, hiszen a műhely egyszerre volt a művészi tervező munka, az oktatás és foglalkoztatás színtere, megvalósítva művészet és munka, művészet és élet eszményi összhangját. Másrészt személyes kapcsolatot teremtett a művésztelep alkotói és a környező vidék népe között, megteremtve a népművészet és iparművészet kölcsönhatásának lehetőségét.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
== A műhely ==<br />
<br />
Az 1901-ben [[Gödöllő]]n letelepedett [[Körösfői-Kriesch Aladár]] festőművész a kor szellemének megfelelően - a háziipar és a műipar fejlődését követve - már korábban is foglalkozott iparművészeti tervezéssel képzőművészeti tevékenysége mellett. A textil, a szövőipar fejlődése nagyon fontos szerepet töltött be az iparművészeti fejlődésben Magyarországon, ennek köszönhetően jött létre a pozsonyi állami szövőiskola, a Torontáli Szőnyeggyár Rt. nagybecskereki gyára, valamint Kovalszki Sarolta németeleméri műhelye. Ez a tendencia már az 1800-as évek utolsó harmadában jelentkezett hazánkban. [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor]] ezekkel a műhelyekkel már korábban is kapcsolatban állt.<br />
<br />
A gödöllői szövőműhely szervezését 1903-ban kezdték meg, amikor is Kovalszki Sarolta a kultuszminisztériumhoz fordult anyagi segítségért műhelye fenntartása érdekében. Ekkor ajánlották fel [[Körösfői-Kriesch Aladár]]nak a lehetőséget egy szövőműhely létrehozására, és a németeleméri műhelyt [[Gödöllő]]re költöztették. A gödöllői szövőiskola jelentős szerepet játszik Gödöllő életében.<br />
<br />
1904-ben kezdődött el a munka [[Gödöllő]]n Kovalszky Sarolta és Guilleaumme Margit németeleméri szövőnők segítségével. [[Gödöllő]]n és az ország egész területén fiatal lányokat, asszonyokat toboroztak a gödöllői szövőműhelybe. A jelentkezők tanfolyamon vettek részt, ahol megtanulták a szövés alapjait, azokat a könnyen elsajátítható technikákat, amelyeket ekkor a háziipari műhelyekben tanítottak. <br />
<br />
1905 őszén folyamatos anyagi támogatást kért a műhely számára. A Magyar Iparművészet közli Lukács György november 12-én elhangzott beszédét, amelyben elkötelezi magát a képző és iparművészeti iskolák, tanműhelyek, művésztelepek tanfolyamok széles körben lehetséges elterjesztését támogatni kiemeli a gödöllői szövőműhely jelentőségét.<br />
<br />
Ebben az évben költözik Gödöllőre Belmonte Leó, akivel [[Nagy Sándor]] Párizsban ismerkedett meg, és akit Körösfői felkért, hogy végezze el a Manufacture des gobelins tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Ekkor nevezik először a műhelyt üzemnek, aminek a működés és a támogatás miatt lehetett jelentősége. Ekkor a vezető Guilleaume Margit.<br />
<br />
Krisch Aladár levelezéséből megtudhatjuk, hogy a szövőműhelyben korántsem volt olyan idilli a helyzet, ahogyan azt gondolnánk, a lányok egy részét el kellett bocsátani. Ezzel összefüggésbe hozza Kiss Valéria személyét, aki állítólag még távozása után is izgatta a lányokat ellenük.<br />
<br />
1907 elején ismételten anyagi gondok léptek fel, és ekkor már fölmerül a műhely önfenntartó rendszerének kérdése, ami ellen Körösfői minden módon ágál mondván, hogy őket még a bolt ügyből öt, hat évre ki lehetne zárni, és ismét Belmonte visszatértére hivatkozik, aki a fonalfestés kérdését kellet volna hogy tisztázza. 1907 a legjelentősebb év a Gödöllői szövőműhely életében, mert ekkor, mint az Iparművészeti Iskola Szőnyeg tanszaka működött. Körösfőit kinevezték a tanszak tanárának, és így az ipar és művészetoktatás kedvezőbb támogatása miatt a műhelymunkát a minisztérium jobban tudta támogatni. Ezután több ösztöndíjas iparművészjelölt került Gödöllőre pályázati úton. Természetesen a ruskini elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a jó és szép kivitelezésnek.<br />
<br />
A műhely 1907-ben aranyérmet kapott a tavaszi kiállításon és nagydíjat Pécsett, továbbá meghívást kapott cannes-i textilkiállításra. A támogatottság és a megrendelések számának emelkedése is hozzájárult a fejlődéshez. 1906 és 1909 között a szövőnők száma is emelkedett és ebben az időszakban olvashatunk legtöbbet a szövőműhely telephelyének kérdéseiről. 1907-ben elkészülnek Medgyaszai és Thoroczkay tervei az új szövőiskoláról, de ezek már nem valósulnak meg. <br />
<br />
1909-ben sikeresen mutatkozik be a gödöllöi telep a Nemzeti Szalon kiállításán és bizonyítja, hogyan lehet gyár nélkül, anilinfesték nélkül, művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Anyagul hazai, különösképpen erdélyi gyapjút használnak. 1910-ben már mintegy 20 növendék tanult a gödöllői szövőiskolában és ekkor adták közre a műhely árjegyzékét is.<br />
<br />
A tizes évek elején a gödöllői telep művészeinek nagyobb állami megbízatásai miatt kevesebbet terveztek a műhelynek. A háború kitörése megpecsételte a telep sorsát. A szövőlányok egy része még dolgozott, Körösfőit kinevezték az Iparművészeti Társulat élére. A műhelynek még a háború alatt is voltak megbízatásai. Az 1919-es Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Antal Frigyes fölmentette Körösfőit a szövőműhely vezetése alól. 1920-ban bekövetkezett halála után [[Nagy Sándor]] és felesége [[Krisch Laura]] vezette a műhelyt. <br />
<br />
<br />
== A szövőnők ==<br />
<br />
A forrásokból és visszaemlékezésekből tudjuk, hogy csak a módosabb családok leányai jártak a szövőbe és ott dolgozni bizonyos rangot is jelentett. A műhelyben dolgozó szövőlányokat nagy becsben tartották.<br />
<br />
Az Iparművészeti Múzeum katalógusa szerint 1904-ben Gödöllőn Kovalszki Sarolta szőtte meg Vaszary János Jegyespár és Vásár című szőnyegeit, amelyeket korábban már Németeleméren is megszőttek. Kovalszki Sarolta úttörő szerepet vállalt a szecessziós kárpitművészetben a népművészetből merített szecessziós mintakincs és technika elterjesztésében, Guilleaume Margit pedig a gödöllői szövőmunkások betanításán túl a húszas években ő szőtte a Gödöllői kárpitokat.<br />
<br />
A gödöllői szövőműhely másik jelentős alakja Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő 48-as honvéd altábornagy leánya, egy kedves idős hölgy. Körösfői Kriesch 1905-ben Koronghi Lippich Edével folytatott levelezésében sokat foglalkozik a telep és a tanműhely szervezésével. Levelében Kiss Valériát egy garasos nénikének nevezi, aki a csomózást Kis-Ázsiában, a csipkevarrást Velencében és Brüsszelben tanulta - ilyesmire csak székely asszony képes – írja. Kiss Valéria 1906 nyaráig dolgozott a gödöllői szövőiskolában Körösfői Szalay kisasszonyt említi a helyébe, akivel meg van elégedve, mert csendes és rendszerető.<br />
<br />
A művésztelep tervező alkotói mellett dolgozó szövőnők fárasztó, alázatos munkával készítették a műhelyrajzokat, görnyedtek a szövőszékek mellett. Frey Rózsa 1907-ben a műhely vezetője lett, testvére Frey Vilma a szövés mellett ösztöndíjasként rajzaival is segítette a munkát. Undy Carla az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasaként műhelyrajz-készítést tanított. A gödöllői Pokorádi Mari pedig ismereteink szerint Mihály Rezső több textiltervét is megszőtte. A művészurak vázlatai, rajzai is tanúskodnak arról, hogy szívesen időztek, rajzolgattak a műhelyben. <br />
<br />
<br />
== Módszerek, technikák ==<br />
<br />
A műhelyben készített szőnyegek egy része mindennapi használatra szánt ornamentális motívumokkal díszített darab volt, de az iskola hírnevét elsősorban az összetett figurális motívumokat ábrázoló képszőnyegek alapozták meg. A technika fontosságát jelzi, hogy a figurális darabok közül több a gödöllőiek művészeti programképeinek körébe tartozik.<br />
<br />
Az északi Scherrebeckből elterjedt svéd gobelin-technikát tanították, amely könnyen elsajátítható, mivel hasonlít a magyar népi szövésre. Használatos volt még a szumák, a görögszumák, ógobelin, a kilim, a torontáli szövés - mely technikák képszövésre is alkalmasak. A szövési módszerek sokfélesége mellett a gödöllői szövőműhely a természetes anyagok használatát, a növényi festést is előnyben részesítette a 19.században rendkívüli gyorsasággal elterjedt gyáriipari szintetikus festéssel szemben.<br />
<br />
Belmonte Leó növényi festéssel kísérletezett. Kőrösfői a növények számára igyekezett telket találni. De 1906-ban kelt leveléből kitűnik, hogy a kísérletek kudarccal jártak és Belmontét ismételten Párizsba irányította tapasztalatokért. Végül kiderült, hogy ezeket a növényeket egyenesen lehetetlen ezen a klímán termeszteni.<br />
<br />
1913-ban Frey Rózsa a svédországi Morába utazik, hogy a festőnövényeket a tanulmányozza, de tudjuk, hogy végül le kellett mondaniuk a fonalfestésről. Kiss Valéria alkalmazása is azzal állt összefüggésben, hogy ismerte a fonalfestési eljárásokat. Kovalszki Sarolta a monarchia legjobb festőműhelyeire is panaszkodott. Belmonte tapasztalatai a földrajzi adottságok miatt használhatatlanok voltak. A különféle pácolási eljárások gyakorlati tapasztalatainak nem voltak birtokában. A gödöllői szőnyegeknek csak kis részét készítették saját festésű anyagból. <br />
<br />
<br />
== A műhely tagjai ==<br />
<br />
*Frey Rózsa<br />
*Frey Vilma<br />
*Pokorádi Mari<br />
*Kovalszki Sarolta<br />
*Guilleaumme Margit<br />
*[[Körösfői-Kriesch Aladár]]<br />
*[[Nagy Sándor]]<br />
*[[Kriesch Laura]]<br />
*Kiss Mária Valéria<br />
*Undy Carla<br />
*Leo Belmonte<br />
*Mihály Rezső<br />
<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
*[www.gkrte.hu/user/magazin/934/A_godolloi_szovomuhely.doc Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely]<br />
*[w3.externet.hu/~doborl/text/godollo.doc Őriné Nagy Cecília: Gödöllői szövőműhely (kivonat)]<br />
*[http://www.revart.eoldal.hu/cikkek/godolloi-muvesztelep/godolloi-muvesztelep-centenariumi-kiallitasa.html Révész Emese: Gödöllői művésztelep centenáriumi kiállítása]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Épületek]]<br />
[[Kategória:Kulturális épületek]]<br />
[[Kategória:Alkotóműhelyek]]</div>Gönczi Krisztina Éva*