„Gasztronómia a háborúban” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(11 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:gsz_12.jpg|thumb|right|300px|]]
Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.
Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.


5. sor: 6. sor:
== Élet a hátországban ==
== Élet a hátországban ==


=== Jegyrendszer ===


A jegyrendszer olyan bürokratikus gazdasági elosztási mód, amikor csak jegy (kupon, vócser, franciául voucher) ellenében lehet bizonyos termékekhez hozzájutni. A jegyrendszer az alapvető szükségleti cikkeknek a lakossági fogyasztás korlátozását és szabályozását célzó elosztási módja, elsősorban háborús és válsághelyzetek időszakában. Magyarországon jegyrendszert vezettek be az I. világháború, a proletárdiktatúra és a II. világháború idején. Az 1942-ben életbe lépett jegyrendszert csak 1951-ben szüntették meg.


== Jegyrendszer ==
A lakosság fogyasztása szempontjából a legfontosabb élelmiszer ekkor is a kenyér volt, a kenyérgabona termelése viszont két év alatt, már 1916-ra visszaesett a háború előtti mennyiség kétharmadára, 1918-ra pedig a felére. Már röviddel a háború kitörése után maximalizálták az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát. Amiket viszont nem soroltak ezek közé, azoknak az ára az évek során jelentősen megnőtt. Nagy terhet jelentett a lakosságnak, hogy ez utóbbiaknak az ára ebben a négy évben folyamatosan növekedett. Ennek volt köszönhető a húsfogyasztás jelentős visszaesése. A háború négy éve alatt 1 kiló marhahús ára az 1914-es két koronáról 1918-ra 11 koronára nőtt, azaz majdnem megötszöröződött. A sertéshús ára pedig a háború végére huszonöt koronára, azaz tizenkétszeresére emelkedett. A növekvő árak miatt már 1915-ben bevezették a kenyérjegyet, majd később a legtöbb élelmiszerre kiterjesztették a jegyrendszert. 1915 tavaszától állandósult a liszt- és a zsírhiány, ugyanezen év nyarától érzékelhető a húshiány is. Csak jegyre lehetett kapni 1916 decemberétől a cukrot, 1917 tavaszától a kávét és a szappant, 1917 júniusától pedig a rizst és a vajat is. Egyre több élelmiszert csak jegyre lehettet kapni, s a fejadagok egyre kisebbek lettek. 1918-ban Magyarországon már minden élelmiszert és a fűtő-, valamint világítóanyagot jegyre osztottak. A kormányzat a közszükségleti cikkek hatékonyabb elosztását a Közélelmezési Hivatal és Tanács felállításával próbált megoldani – mérsékelt sikerrel. Ugyanekkortól válnak rendszeressé a rekvirálások, amikor az állam bizonyos termékeknek és állatoknak az árát központilag szabta meg, és kényszerítette, hogy a termelő ezen az alacsony áron – tehát jelentősen áron alul – szolgáltassa azt be.


'''Például:'''
 
[[Fájl:gsz_13.jpg|thumb|right|300px|]]
==== Mennyit ért egy jegy? ====


*Babjegy –  Fél kiló bab - 1917. augusztus  
*Babjegy –  Fél kiló bab - 1917. augusztus  
16. sor: 21. sor:
*Rizsjegy – 20 dkg rizs – 1917. augusztus
*Rizsjegy – 20 dkg rizs – 1917. augusztus
*Cukorjegy – 50 dkg cukor – 1918. január
*Cukorjegy – 50 dkg cukor – 1918. január
*Gyertyajegy - 1 szál gyetya - 1918. március


{|
{|
|-
|-
| [[Kép:gsz1.jpg|thumb|right|220px|]]
| [[Kép:gsz01.jpg|thumb|right|170px|]]
| [[Kép:gsz2.jpg|thumb|right|220px|]]
| [[Kép:gsz2.jpg|thumb|right|120px|]]
| [[Kép:gsz3.jpg|thumb|right|220px|]]
| [[Kép:gsz03.jpg|thumb|right|170px|]]
| [[Kép:gsz4.jpg|thumb|right|220px|]]
| [[Kép:gsz4.jpg|thumb|right|170px|]]
| [[Kép:gsz5.jpg|thumb|right|220px|]]
| [[Kép:gsz5.jpg|thumb|right|170px|]]
| [[Kép:gsz11.jpg|thumb|right|120px|]]
|}
|}


== Front konyha ==
 
[[Fájl:gsz_15.jpg|thumb|right|300px|]]
 
 
=== Tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény ===
 
 
Kollégáink a kiállítás alkalmából elkészítettek három olyan ételt, amit a háború alatt az ügyes szakácsnők, családanyák az asztalra varázsolhattak. A munkálatokat videóra vették, feliratokkal látták el. A receptek a videókon megtalálhatóak, bárki kipróbálhatja otthon, és háború nélkül átélhet egy háborús élményt.
 
 
 
*[https://www.youtube.com/watch?v=sS7bdbdcgHE '''Krumplis tészta avagy grenadirmars''']
 
*[https://www.youtube.com/watch?v=hMdnXt_NHb4 '''Pótkávés lepény egy kevés czukorral''']
 
*[https://www.youtube.com/watch?v=sSXgf54ef5E '''20. század eleji vegetáriánus étel azaz a fasírozott rántottából''']
 
 
 






== Gasztronómiai különlegességek ==


=== Hogyan éljünk (étkezzünk) háborús időben? ===
=== Hogyan éljünk (étkezzünk) háborús időben? ===
'''(Vasárnapi könyv, 1915. Első félév 22. füzet)'''
 
A krónikus élelmiszerhiány sok leleményességet és praktikát kívánt meg a háziasszonyoktól. A szűkös lehetőségekre tekintettel háborús szakácskönyvek jelentek meg, újságokban hívták fel a figyelmet, hogy étkezzünk, minden maradékot használjunk fel, semmit se dobjunk ki, melyik élelmiszer mivel helyettesíthető. Vasárnapi könyv, 1915. Első félév 22. füzetében még több ötletet, ajánlást olvashatunk.
 


{|
{|
44. sor: 71. sor:
|}
|}


== Front konyha ==
[[Fájl:gsz12_1.jpg|thumb|right|300px|Tiszti konyha a konzerv állásban. Putna völgye (Románia). 1917. aug.]]
A távoli és veszélyes frontszakaszok élelmezése nem volt egyszerű, és a hadvezetés a húskonzervet és a kétszersültet hasznos megoldásnak találta. A lövészárokban gubbasztó katonák kevésbé lelkesedtek az ötletért. A kőkemény kétszersült még a jó fogazatú katonákat is komoly kihívás elé állította. Igaz, hogy a lövészárokban nem lehetett tüzet gyújtani, mégis a főzés az ellenség közelségétől függően a lövészárkokban is megengedett volt. Egy közlegény felidézte, amikor hússzeleteket és zöldségeket nyársra tűzve sütöttek meg: „általában elég rossz volt az íze a füsttől, de az éhes gyomornak étvágygerjesztőnek tűnt”. Magyarországon 1915 szeptemberében a vallás-és közoktatásügyi miniszter az ország iskoláit szedercserje levél gyűjtésére kötelezte, amely tea-pótló anyagként szolgált a hadsereg számára.
=== Hadi élelem ===
"''A háborúban minden honvéd részére a századnál egy szabványos és két tartalék élelemadag van. A szabványos élelemadag kávékonzerv, marhahus, főzelék, továbbá az ezek elkészitészéhez szükségesekből (só, paprika, zsir, leveszöldség [esetleg szárított]), végül kenyér (helyette esetleg tojásos kétszersült) és dohányból áll.''
''A honvéd visz ebből: a kenyértarisznyában kenyeret, dohányt és egy kávékonzervet; utóbbit esetleg elkészitve a tábori kulacsban. Egy tartalék élelemadag áll: kávékonzerv, huskonzerv, só, dohány és tojásos kétszersültből. A honvéd visz a háti bőröndben rendszerint egy teljes tartalék élelemadagot.''
''A szabványos adag többi része és egy teljes tartalékadag az eleségkocsin szállittatik. Ha a hátbőröndök visszahagyatnak, akkor a tartalékélelem előbb a kenyértarisznyába teendő. A tartalék élelemadag csak parancsra fogyasztható el. A ki ezt önkényüleg megteszi, szigoruan megbüntettetik.''
''A mozgókonyhában az említett egy szabványos és két tartalékadagon felül még minden honvéd számára egy-egy adag hus és főzelék, továbbá az ezek elkészitéséhez szükségesek vannak. Ezek naponta alkalmas időben (harczszünet alatt, éjjelezési helyre való beérkezés után, stb.) elkészítve kiadatnak.''"
(Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., 1911)
== Forrás ==


*[http://www.bocskairadio.org/5-magyarorszag-es-az-elso-vilaghaboru-mindennapi-elet/ Bocskai Rádió the Voice of Hungary honlapja]
*Vasárnapi könyv, 1915. Első félév 22. füzet





A lap jelenlegi, 2016. július 4., 11:27-kori változata

Gsz 12.jpg

Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.


Élet a hátországban

Jegyrendszer

A jegyrendszer olyan bürokratikus gazdasági elosztási mód, amikor csak jegy (kupon, vócser, franciául voucher) ellenében lehet bizonyos termékekhez hozzájutni. A jegyrendszer az alapvető szükségleti cikkeknek a lakossági fogyasztás korlátozását és szabályozását célzó elosztási módja, elsősorban háborús és válsághelyzetek időszakában. Magyarországon jegyrendszert vezettek be az I. világháború, a proletárdiktatúra és a II. világháború idején. Az 1942-ben életbe lépett jegyrendszert csak 1951-ben szüntették meg.

A lakosság fogyasztása szempontjából a legfontosabb élelmiszer ekkor is a kenyér volt, a kenyérgabona termelése viszont két év alatt, már 1916-ra visszaesett a háború előtti mennyiség kétharmadára, 1918-ra pedig a felére. Már röviddel a háború kitörése után maximalizálták az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát. Amiket viszont nem soroltak ezek közé, azoknak az ára az évek során jelentősen megnőtt. Nagy terhet jelentett a lakosságnak, hogy ez utóbbiaknak az ára ebben a négy évben folyamatosan növekedett. Ennek volt köszönhető a húsfogyasztás jelentős visszaesése. A háború négy éve alatt 1 kiló marhahús ára az 1914-es két koronáról 1918-ra 11 koronára nőtt, azaz majdnem megötszöröződött. A sertéshús ára pedig a háború végére huszonöt koronára, azaz tizenkétszeresére emelkedett. A növekvő árak miatt már 1915-ben bevezették a kenyérjegyet, majd később a legtöbb élelmiszerre kiterjesztették a jegyrendszert. 1915 tavaszától állandósult a liszt- és a zsírhiány, ugyanezen év nyarától érzékelhető a húshiány is. Csak jegyre lehetett kapni 1916 decemberétől a cukrot, 1917 tavaszától a kávét és a szappant, 1917 júniusától pedig a rizst és a vajat is. Egyre több élelmiszert csak jegyre lehettet kapni, s a fejadagok egyre kisebbek lettek. 1918-ban Magyarországon már minden élelmiszert és a fűtő-, valamint világítóanyagot jegyre osztottak. A kormányzat a közszükségleti cikkek hatékonyabb elosztását a Közélelmezési Hivatal és Tanács felállításával próbált megoldani – mérsékelt sikerrel. Ugyanekkortól válnak rendszeressé a rekvirálások, amikor az állam bizonyos termékeknek és állatoknak az árát központilag szabta meg, és kényszerítette, hogy a termelő ezen az alacsony áron – tehát jelentősen áron alul – szolgáltassa azt be.


Gsz 13.jpg

Mennyit ért egy jegy?

  • Babjegy – Fél kiló bab - 1917. augusztus
  • Lisztjegy – 20 dkg Főzőliszt – 1915. augusztus
  • Kávéjegy – 1 adag hadikávé – 1918. január
  • Rizsjegy – 20 dkg rizs – 1917. augusztus
  • Cukorjegy – 50 dkg cukor – 1918. január
  • Gyertyajegy - 1 szál gyetya - 1918. március


Gsz01.jpg
Gsz2.jpg
Gsz03.jpg
Gsz4.jpg
Gsz5.jpg
Gsz11.jpg


Gsz 15.jpg


Tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény

Kollégáink a kiállítás alkalmából elkészítettek három olyan ételt, amit a háború alatt az ügyes szakácsnők, családanyák az asztalra varázsolhattak. A munkálatokat videóra vették, feliratokkal látták el. A receptek a videókon megtalálhatóak, bárki kipróbálhatja otthon, és háború nélkül átélhet egy háborús élményt.





Hogyan éljünk (étkezzünk) háborús időben?

A krónikus élelmiszerhiány sok leleményességet és praktikát kívánt meg a háziasszonyoktól. A szűkös lehetőségekre tekintettel háborús szakácskönyvek jelentek meg, újságokban hívták fel a figyelmet, hogy étkezzünk, minden maradékot használjunk fel, semmit se dobjunk ki, melyik élelmiszer mivel helyettesíthető. Vasárnapi könyv, 1915. Első félév 22. füzetében még több ötletet, ajánlást olvashatunk.


Gsz6.jpg
Gsz7.jpg
Gsz8.jpg
Gsz9.jpg
Gsz10.jpg


Front konyha

Tiszti konyha a konzerv állásban. Putna völgye (Románia). 1917. aug.

A távoli és veszélyes frontszakaszok élelmezése nem volt egyszerű, és a hadvezetés a húskonzervet és a kétszersültet hasznos megoldásnak találta. A lövészárokban gubbasztó katonák kevésbé lelkesedtek az ötletért. A kőkemény kétszersült még a jó fogazatú katonákat is komoly kihívás elé állította. Igaz, hogy a lövészárokban nem lehetett tüzet gyújtani, mégis a főzés az ellenség közelségétől függően a lövészárkokban is megengedett volt. Egy közlegény felidézte, amikor hússzeleteket és zöldségeket nyársra tűzve sütöttek meg: „általában elég rossz volt az íze a füsttől, de az éhes gyomornak étvágygerjesztőnek tűnt”. Magyarországon 1915 szeptemberében a vallás-és közoktatásügyi miniszter az ország iskoláit szedercserje levél gyűjtésére kötelezte, amely tea-pótló anyagként szolgált a hadsereg számára.


Hadi élelem

"A háborúban minden honvéd részére a századnál egy szabványos és két tartalék élelemadag van. A szabványos élelemadag kávékonzerv, marhahus, főzelék, továbbá az ezek elkészitészéhez szükségesekből (só, paprika, zsir, leveszöldség [esetleg szárított]), végül kenyér (helyette esetleg tojásos kétszersült) és dohányból áll.

A honvéd visz ebből: a kenyértarisznyában kenyeret, dohányt és egy kávékonzervet; utóbbit esetleg elkészitve a tábori kulacsban. Egy tartalék élelemadag áll: kávékonzerv, huskonzerv, só, dohány és tojásos kétszersültből. A honvéd visz a háti bőröndben rendszerint egy teljes tartalék élelemadagot.

A szabványos adag többi része és egy teljes tartalékadag az eleségkocsin szállittatik. Ha a hátbőröndök visszahagyatnak, akkor a tartalékélelem előbb a kenyértarisznyába teendő. A tartalék élelemadag csak parancsra fogyasztható el. A ki ezt önkényüleg megteszi, szigoruan megbüntettetik.

A mozgókonyhában az említett egy szabványos és két tartalékadagon felül még minden honvéd számára egy-egy adag hus és főzelék, továbbá az ezek elkészitéséhez szükségesek vannak. Ezek naponta alkalmas időben (harczszünet alatt, éjjelezési helyre való beérkezés után, stb.) elkészítve kiadatnak."

(Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., 1911)


Forrás