Gasztronómia a háborúban

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2016. július 1., 15:49-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.


Élet a hátországban

Jegyrendszer

Például:

  • Babjegy – Fél kiló bab - 1917. augusztus
  • Lisztjegy – 20 dkg Főzőliszt – 1915. augusztus
  • Kávéjegy – 1 adag hadikávé – 1918. január
  • Rizsjegy – 20 dkg rizs – 1917. augusztus
  • Cukorjegy – 50 dkg cukor – 1918. január
Gsz1.jpg
Gsz2.jpg
Gsz3.jpg
Gsz4.jpg
Gsz5.jpg

Front konyha

Gasztronómiai különlegességek

Hogyan éljünk (étkezzünk) háborús időben?

(Vasárnapi könyv, 1915. Első félév 22. füzet)

Gsz6.jpg
Gsz7.jpg
Gsz8.jpg
Gsz9.jpg
Gsz10.jpg