Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2015. október 9., 15:02-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Vh 1.jpg

A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég” elnevezésű kulturális tematikus év, aminek rendezvényei az I. világháború kitörésének 100. évfordulója köré épülnek. Az elnevezés Tormay Cécile írónő 1914-ben e címmel megjelent könyvére utal. A Gödöllői Városi Könyvtár és Információ Központ is csatlakozott a tematikus évhez. Kiállítást szerveztünk Ne félj babám, nem megyek világra... címmel. Kéréssel fordultunk városunk és Gödöllő környékének lakosaihoz. Olyan gödöllői és Gödöllő környéki, az első világháborúval kapcsolatos fotók, képeslapok, levelek, katonakönyvek, naplók tulajdonosainak jelentkezését vártuk, akik szívesen felajánlják bemutatásra a személyes tárgyaikat a kiállítás során. Vártuk azok jelentkezését is, akik az első világháborúhoz kapcsolódó életutakat, személyes történeteket, visszaemlékezéseket szóban megosztanák velünk. A felhívásra egy hihetetlenül gazdag és páratlan gyűjtemény gyűlt össze. A kiállításon bemutatott személyes tárgyakat, hangfelvételeket, térképeket, az I. világháborút bemutató anyagot szeretnék ezen a felületen is prezentálni. Az egyes témákhoz rövid leírást készítettünk, ha további információt szeretne meg tudni az adott témával kapcsolatban a 'bővebben' gombra kattintva új felületen tud böngészni.


A kiállításon megjelenített anyagok

Vh 2.jpg

Családtörténetek

Bővebben: Családtörténetek

A kiállításon tablókon keresztül gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeiket mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik a nagy háborúban sorozott vagy önkéntes katonaként részt vettek. Bemutatásra kerül Eördögh Tibor (Pál Gábor anyai nagyapja), Farkas Jenő (Farkas jenő édesapja), Rausz Sándor (Kovács Zoltán családi barátja), Polyák Pál (Polyák Pál nagyapja), Bucsy Béla (Dr. Bucsy László édesapja), Orosz István és Besse Aladár ( Besse Aladár nagyszülei ) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok tükrében. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke között zajlott levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországi életéről.


Gödöllő a háborúban

Bővebben: Gödöllő a háborúban

A Gödöllő a háborúban szócikkben felelevenítjük egy interaktív térkép segítségével, hogy is nézett ki Gödöllő az 1900-as évek elején. A hajdani városképet képek és leírások alapján ismerhetjük meg. Családok levelezései, valamint a könyvtár által szerkesztett Gödöllői Harsona igazság alapú, de fiktív cikkeit ismerhetjük meg.


Élet a lövészárokban

Bővebben: Élet a lövészárokban

A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait.


Gasztronómia a háborúban

Bővebben: Gasztronómia a háborúban

Mit főztek nagyanyáink a semmiből? Mennyit és mit ettek, hogyan főztek és pótolták az alapvető élelmiszereket a legínségesebb időkben? Mivel fizettek, mit adtak jegyre? Mozgófilmen tekinthetik meg az érdeklődők, hogyan készült a nagy háború idején a tojásfasírozott, a grenadírmars vagy a pótkávés lepény kevés czukorral. Bemutatjuk mit ettek katonáink a fronton, milyen élelmiszerekből és hogyan tudtak főzni két támadás között.


Családtörténetek

Az I. világháborúban részt vett honvédok családjai közül többen megosztották velünk nagyapjuk, apjuk történeteit, mások ránk bízták féltve őrzött leveleiket a frontól, a hadifogságból. Kaptunk térképeket, képeslapokat, naplókat, verseket, újságokat, amelyek a hadifogságban születtek. Tárgyi emlékeket is hoztak be hozzánk szép számmal, sisakot, kulcsot, kardokat, fegyvert, ólomkatonákat és még sok más apróságot. A családok történetei mellett ezeket a tárgyi emlékeket és személyes dokumentumokat is bemutatjuk. Rövid leírást közlünk az adott személyről, illetve családjáról és arról, hogy mivel járult hozzá kiállításunkhoz.


Aszódi Mátyás

Bővebben: Aszódi Mátyás

Pap Ignácné anyai dédapjának, Aszódi Mátyásnak I. világháborús emlékeit adta kölcsön a kiállításra. Beleolvashatunk a fogságban írt naplójába, leveleibe.


Besse Aladár huszár

Bővebben: Besse Aladár huszár

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat. Vitéz Besse Aladár magnóra mondta nagyapja háborús emlékeit, amelyet meg lehet hallgatni.


vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

Bővebben: vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.


Bujtás Sándor lovas huszár

Bővebben: Bujtás Sándor lovas huszár

Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.

Vh 3.jpg

lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester

Bővebben: lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester

Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.


Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok

Bővebben: Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok

Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.


Hasznosi András

Bővebben: Hasznosi András

Hasznosi András I. világháborús történetét is meghallgathatjuk unokája Varga Viktorné született Pintér Mária előadásában. Hasznosi András 1916. augusztus 17-én vonult be a császári és királyi 6. gyalogezredhez. Az olasz fronton harcolt.


Hatvani László

Bővebben: Hatvani László


Kovács Sándor honvéd

Bővebben: Kovács Sándor honvéd

Guba Andrástól kaptuk meg Kovács Sándor honvéd emlékkönyve a katona életből című korabeli naplót. Versek, levelek, imádságok, történetek olvashatók benne.


Luka Adalbert

Bővebben: Luka Adalbert

Luka Adalbert tekintélyes képeslap gyűjteményét állíthattuk ki a kiállításon.


Muzamel Gábor

Bővebben: Muzamel Gábor

Bárdy Tibor Muzamel Gábor orosz fogságból küldött levelét, fotóját osztotta meg velünk.


vitéz Orosz János lovas testőr

Bővebben: vitéz Orosz János lovas testőr

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.

Vh 6.jpg

Polyák Pál őrvezető

Bővebben: Polyák Pál őrvezető

Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.


Rausz Sándor honvéd

Bővebben: Rausz Sándor honvéd


Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét, valamint Rausz Sándor Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára című kis könyvét.


Szántai Sándor

Bővebben: Szántai Sándor

Szász Lászlóné egy fényképet adott át a kiállításra Szántai Sándorról.


Tóth Iván

Bővebben: Tóth Iván

Katona Miklós anyai nagyapja, Tóth Iván I. világháborút megjárt katona visszaemlékezését hangfelvételen keresztül ismerhetjük meg. Tóth Iván 1893-ban született, 1913-ban megnősült és alig egy éves házasként került ki az orosz frontra, a 32-esekhez kürtösnek. 1916-ban Erdélybe vitték, ahol a románok ellen harcolt. 1917 körül az olasz harcteret is megjárta. A felvétel végén katonadalokat és kürt jeleket hallhatunk tőle.