„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(23 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Szeptember szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font>


|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
|[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kov%C3%A1cs_Gabriella Kovács Gabriella]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
|[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Zita királyné]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia Mária Terézia]]]


|-
|-
|[[Kép:leda.jpg|thumb|center|200px]]
|<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p>
|[[Kép:blaha.jpg|thumb|center|200px]]
 
|[[Kép:szech.jpg|thumb|center|200px]]
|<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné.  Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p>
 
|<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p>
|}
 


{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font>


|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát. </p>


|<p align="justify"> '''[[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat  [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. 1820-ban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként a kastélyban. </p>
|-
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ambrus_Gizella Ambrus Gizella]]]
|[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Nagy_S%C3%A1ndor Nagy Sándor]]]
|[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Anti_Szab%C3%B3_J%C3%A1nos Anti Szabó János]]]
 
 
|-
|<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p>
 
|<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p>
 
|<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai [[Szent István Egyetem]]en, [[Gödöllő]]n. </p>
|}
|}
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font>
|-
|[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Toroczkai_Wigand_Ede Toroczkai Wigand Ede]]]
|[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Asb%C3%B3th_Emil Asbóth Emil]]]
|[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/P._Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Tam%C3%A1s P. Nagy László Tamás]]]
|-
|<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.)  építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p>
|<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p>
|<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p>
|}
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3">  ''' 110 éve halt meg Mikászth Kálmán '''</font>
|-
|[[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|center|150px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Mikszáth Kálmán]]]
|-
|<p align="justify"> '''[[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. </p>
|}




83. sor: 147. sor:
== Gödöllő ==
== Gödöllő ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő]


== Gödöllő Város díjai ==
== Gödöllő Város díjai ==


*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai listázása]
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai]


== Tematikus évek ==
== Tematikus évek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek]


== Személyek ==
== Személyek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]


== Épületek ==
== Épületek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]


== Természeti értékek ==
== Természeti értékek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]


== Művészeti csoportok ==
== Művészeti csoportok ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]


== Közterületek ==
== Közterületek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]


== Emlékművek ==
== Emlékművek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek]


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]


== Közlekedés ==
== Közlekedés ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]


== Üzemek ==
== Üzemek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]


== Kisebbségek ==
== Kisebbségek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]


== Partnerintézmények ==
== Partnerintézmények ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]

A lap 2020. május 13., 11:53-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Május szülöttjei


Kovács Gabriella Zita királyné Mária Terézia

Kovács Gabriella (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői GÖMB Alkotócsoportnak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával Gödöllőre költöztek.

Zita királyné (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.

Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.


Ambrus Gizella Nagy Sándor Anti Szabó János



Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.

Nagy Sándor (Németbánya, 1869. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. Körösfői-Kriesch Aladárral a Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.

Anti Szabó János (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, Gödöllőn. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a GÖMB Alkotócsoportnak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetemen, Gödöllőn.


Toroczkay Wigand Ede Asbóth Emil P. Nagy László Tamás



Toroczkai Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a Gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.

Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.

P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.

Évfordulók

110 éve halt meg Mikászth Kálmán


Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.




Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények