„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(21 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Január szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Petőfi Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Mészáros István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Mikszáth Kálmán'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Lumniczer Sándor'''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|[[Kép:petofi.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor Petőfi Sándor]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|[[Kép:meszaros2.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n Dr. Mészáros István]]]
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>
|[[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Mikszáth Kálmán]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
|[[Kép: kep1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Lumniczer_S%C3%A1ndor Dr. Lumniczer Sándor]]]


|-
|-
|<p align="justify"> ''' [[Petőfi Sándor ]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott [[Gödöllő]]n, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.  </p>
 
|<p align="justify">  ''' [[Dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. Mészáros István kimagasló szakmai, tudományos és egyháztársadalmi tevékenységet végzett. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban. A doktori fokozatot 1934-ben szerezte meg. 1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. 1946-ban a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol fő feladatként a háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítása és a genetikai állomány javítása képezte. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette, majd 1965-ben ő szervezte meg a Központi Mesterséges Termékenyítő Főállomást. Dr. Mészáros István 1942 óta (57 éven át) a Gödöllői Református Egyházközség presbitere, 1944-től főgondnoki tisztségét töltötte be. </p>
 
|<p align="justify> ''' [[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. </p>
 
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Lumniczer Sándor]]'''  (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Rendkívül szerény ember volt, aki a gyógyítást kötelességének érezte. 1915-ben bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett, 1934-től tanársegéd, majd 1937-től egyetemi magántanár lett. Egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. A sikeres magyar csapat mindenkori kapitánya volt. Három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert, valamint tizenháromszor volt tagja a vb-n és Eb-n szereplő győztes magyar csapatnak. Bécsben felállított világrekordját 25 évig senki sem tudta túlszárnyalni. </p>
 
|}


|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/B%C3%A1r%C3%B3_Sina_Simon Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Rezek_Rom%C3%A1n_S%C3%A1ndor Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:szekeres.jpg|thumb|center|220px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Szekeres_Erzs%C3%A9bet Szekeres Erzsébet]]]


{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Sidló Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Tormássy Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kirchhofer József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Undi (Springholtz) Mariska'''</font>


|-
|-
|[[Kép:sidlo1.jpg |thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Sidl%C3%B3_Ferenc Sidló Ferenc]]]
|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|150px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Torm%C3%A1ssy_Gizella Tormássy Gizella]]]
|[[Kép:szi_00.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kirchhofer_J%C3%B3zsef Kirchhofer József]]]
|[[Kép:undi.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Undi_(Springholtz)_Mariska Undi (Springholtz) Mariska]]]


|-
|<p align="justify"> '''[[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza volt.  Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői művésztelep]]en töltötte. 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Körösfői-Kriesch Aladárral, együtt készítették el a marosvásárhelyi kultúrpalota számára a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. </p>


|<p align="justify"> '''[[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. </p>


|<p align="justify"> '''[[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Kirchhofer József 1919. január 28-án született [[Gödöllő]]n. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. A sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. A tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos hadifogság és sebesülés. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>


|<p align="justify"> '''[[Undi (Springholtz) Mariska]]''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a [[Gödöllői művésztelep]]pel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. 2004-ben [[Gödöllő Városért kitüntetés]]t kapott. </p>


|}
|}




<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"


{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''20 év halt meg Hegedűs László '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''65 évvel ezelőtt leplezték le a Petőfi szobrot'''</font>
 


|-
|-
|[[Kép:hegedus.jpg|thumb|center|200px[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Heged%C3%BCs_L%C3%A1szl%C3%B3 Hegedűs László]]]
|[[Kép:csiba2.png|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Csiba_J%C3%B3zsef Csiba József]]]


|-


|-
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának jellegzetes eseménye a Petőfi szobor felállításának ügye. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. </p>
|}


|<p align="justify"> ''' [[Hegedüs László]]''' ([[Gödöllő]], 1903. július 4. – [[Gödöllő]], 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. </p>
|}





A lap 2020. augusztus 7., 10:43-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Augusztus szülöttjei


Báró Sina Simon Rezek Román Sándor Szekeres Erzsébet


Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. A Gödöllői Királyi Kastélyt még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint Gödöllő a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal.

Rezek Román Sándor (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett.

Szekeres Erzsébet (Budapest, 1938. augusztus 10. – ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. 2004-ben Gödöllő Városért kitüntetést kapott.


Évfordulók


65 évvel ezelőtt leplezték le a Petőfi szobrot

Csiba József (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának jellegzetes eseménye a Petőfi szobor felállításának ügye. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények