„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(31 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''December szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Október szülöttjei '''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Olajos Béla'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Körösfői-Kriesch Aladár'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Sződi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Barabás Andor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Erzsébet királyné'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Winkler Nándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Petőfi Sándor'''</font>
 
|-
 
|[[Kép:Koros1.jpg|thumb|center|200px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]
|[[Kép:Barabás.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]
|[[Kép:Winkler2.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]
 


|-
|-
|[[Kép:olajos.png|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Olajos_B%C3%A9la Olajos Béla]]]
|[[Kép:szi_000.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Sz%C5%91di_Istv%C3%A1n Sződi István]]]
|[[Kép:Erzsebet1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Erzsébet királyné]]]
|[[Kép:petofi.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor Petőfi Sándor]]]


|-
|<p align="justify"> '''[[Olajos Béla]]'''([[Gödöllő]], 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expresszionizmus is. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. A párizsi békét követően Szatmárnémetiben telepedett le családjával. Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életre hívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Sződi István ]]''' (Dány, 1898. december 23. [[Gödöllő]], 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. 1916-ban került [[Gödöllő]]re, amikor a Gödöllői Erdőigazgatóságnál vállalt munkát, itt tette le magánúton az erdészeti szak- és műszaki vizsgákat, s innen ment nyugdíjba 1960-ban. Már fiatal korában korán elkezdett festegetni, művészeti szakkönyvekből képezte magát. Nyugdíjba vonulása után a festészet mellett a szobrok készítése is kedvtelésévé vált. Sok szobrot készített műkőből, főleg az erdészetnek. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Képeinek többségén gyermekkori élményei is megjelennek, így festette meg az egykori kaszás aratást, a lovak járatásával történő cséplést, a nyomtatást, a dinnyecsősz kunyhóját. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. </p>
 
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Barabás Bandi bácsit városunkban ma is sokan nagy szeretettel emlegetik. Halála után több évvel is előfordul, hogy családjától megkérdezik, mi van vele, régen látták… A hosszú küzdelmes élet nem látszott rajta, halála után sokan meglepődtek azon, hogy már túl volt a 90. életéven. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Erzsébet királyné]]''', teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) Az iskolai zenei nevelésen kívül a község, majd a város zenei életének szervezésében is tevékenyen részt vett. 1950-ben karnagyává választotta a nagy múltú Gödöllői Iparos Dalkör – későbbi nevén a Gödöllő Szakszervezet Férfikara, amely 1952-ben vegyeskarrá alakult. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Petőfi Sándor ]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.</p>
|}
|}


84. sor: 85. sor:
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"


{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> ''' 10 éve halt meg Kirchhofer József '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt szentelték fel a Gyarmathy-keresztet'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' 80 éve halt meg Róna József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' 155 éve halt meg Eszterházy Mária Leopoldina'''</font>


|-
|-
|[[Kép:szi_00.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kirchhofer_J%C3%B3zsef Kirchhofer József]]]
|[[Kép:Kereszt_gyarmathy.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Gyarmathy-kereszt Gyarmathy-kereszt]]]
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px|[Róna József https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/R%C3%B3na_J%C3%B3zsef ]]]
|[[Kép: leopold.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Esterh%C3%A1zy_M%C3%A1ria_Leopoldina  Esterházy Mária Leopoldina]]]


|-
|-
|<p align="justify"> '''[[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Kirchhofer József 1919. január 28-án született [[Gödöllő]]n. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. A sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. A tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos hadifogság és sebesülés. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. </p>


|<p align="justify">''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A premontrei rend 1931-ben döntött Kálmán herceg lovas szobrának felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel. </p>
|<p align="justify"> A '''[[Gyarmathy-kereszt]]''' a [[Gödöllő]] - Szada közti országúton áll. Gyarmathy Gusztáv mészáros mester és neje, Lencsik Teréz 1930-ban saját telkükön állíttatták fel a kőkeresztet a boldogságos Szűz tiszteletére és a lelkek üdvösségére. A feszületet 1930. október 30-án szentelték fel. </p>
|}


|<p align="justify"> ''' galántai [[Esterházy Mária Leopoldina]] ''' (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal gróf és monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. III. Grassalkovich Antallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. Gyermekük nem született. Fiúörökös hiányában unokaöccse, Viczay Mihály gróf lett későbbi örököse. Esterházy Leopoldina nem kívánt a birtokon maradni, sem gondozni azt, így visszaköltözött családjához és a máriabesnyői Grassalkovich családi kriptában nyugszik. III. Grassalkovich Antal és neje tovább bővítette a kastély.  Az Alsókertben két hattyústavat hoztak létre 1817-ben. Általában Antal-naptól Leopoldina névnapjáig maradtak a kastélyban. Építtetett egy házat, az idős szolgálók számára.  Létrehozott egy alapítványt is szegény sorsú leányok taníttatására. </p>
|}





A lap 2020. október 1., 12:16-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Október szülöttjei


Körösfői-Kriesch Aladár Dr. Barabás Andor Winkler Nándor


Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége.

Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Barabás Bandi bácsit városunkban ma is sokan nagy szeretettel emlegetik. Halála után több évvel is előfordul, hogy családjától megkérdezik, mi van vele, régen látták… A hosszú küzdelmes élet nem látszott rajta, halála után sokan meglepődtek azon, hogy már túl volt a 90. életéven.

Winkler Nándor (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) Az iskolai zenei nevelésen kívül a község, majd a város zenei életének szervezésében is tevékenyen részt vett. 1950-ben karnagyává választotta a nagy múltú Gödöllői Iparos Dalkör – későbbi nevén a Gödöllő Szakszervezet Férfikara, amely 1952-ben vegyeskarrá alakult.


Évfordulók


90 évvel ezelőtt szentelték fel a Gyarmathy-keresztet

A Gyarmathy-kereszt a Gödöllő - Szada közti országúton áll. Gyarmathy Gusztáv mészáros mester és neje, Lencsik Teréz 1930-ban saját telkükön állíttatták fel a kőkeresztet a boldogságos Szűz tiszteletére és a lelkek üdvösségére. A feszületet 1930. október 30-án szentelték fel.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények