|
|
| (21 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk) |
| 55. sor: |
55. sor: |
|
| |
|
|
| |
|
| <font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font> | | <font size="4"> '''Október szülöttjei '''</font> |
|
| |
|
|
| |
|
| {|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" | | {|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" |
| | |- |
| | |align="center"|<font size="3"> '''Körösfői-Kriesch Aladár'''</font> |
| | |align="center"|<font size="3"> '''Dr. Barabás Andor'''</font> |
| | |align="center"|<font size="3"> '''Winkler Nándor'''</font> |
|
| |
|
| |- | | |- |
| |align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font>
| |
|
| |
| |-
| |
| |[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kov%C3%A1cs_Gabriella Kovács Gabriella]]]
| |
| |[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Zita királyné]]]
| |
| |[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia Mária Terézia]]]
| |
|
| |
| |-
| |
| |<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p>
| |
|
| |
| |<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p>
| |
|
| |
| |<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p>
| |
| |}
| |
|
| |
|
| | |[[Kép:Koros1.jpg|thumb|center|200px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]] |
| | |[[Kép:Barabás.jpg|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]] |
| | |[[Kép:Winkler2.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]] |
|
| |
|
|
| |
|
| {|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
| |
| |- | | |- |
| |align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font>
| |
|
| |
|
|
| |
|
| | |<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. </p> |
|
| |
|
| |-
| | |<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Barabás Bandi bácsit városunkban ma is sokan nagy szeretettel emlegetik. Halála után több évvel is előfordul, hogy családjától megkérdezik, mi van vele, régen látták… A hosszú küzdelmes élet nem látszott rajta, halála után sokan meglepődtek azon, hogy már túl volt a 90. életéven. </p> |
| |[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ambrus_Gizella Ambrus Gizella]]]
| |
| |[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Nagy_S%C3%A1ndor Nagy Sándor]]]
| |
| |[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Anti_Szab%C3%B3_J%C3%A1nos Anti Szabó János]]]
| |
| | |
| | |
| |-
| |
| |<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p> | |
|
| |
|
| |<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p> | | |<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) Az iskolai zenei nevelésen kívül a község, majd a város zenei életének szervezésében is tevékenyen részt vett. 1950-ben karnagyává választotta a nagy múltú Gödöllői Iparos Dalkör – későbbi nevén a Gödöllő Szakszervezet Férfikara, amely 1952-ben vegyeskarrá alakult. </p> |
|
| |
|
| |<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai [[Szent István Egyetem]]en, [[Gödöllő]]n. </p>
| |
| |} | | |} |
|
| |
|
|
| |
|
| {|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
| | <font size="4"> '''Évfordulók '''</font> |
| |-
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font>
| |
| |align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font>
| |
|
| |
|
|
| |
|
| | {|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" |
| |- | | |- |
| |[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Toroczkai_Wigand_Ede Toroczkai Wigand Ede]]] | | |align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt szentelték fel a Gyarmathy-keresztet'''</font> |
| |[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Asb%C3%B3th_Emil Asbóth Emil]]]
| |
| |[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/P._Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Tam%C3%A1s P. Nagy László Tamás]]]
| |
| | |
|
| |
|
| |- | | |- |
| |<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p> | | |[[Kép:Kereszt_gyarmathy.jpg|thumb|center|230px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Gyarmathy-kereszt Gyarmathy-kereszt]]] |
|
| |
|
| |<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p>
| |
|
| |
| |<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p>
| |
| |}
| |
|
| |
| <font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
| |
|
| |
| {|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
| |
| |- | | |- |
|
| |
|
| |align="center"|<font size="3"> ''' 105 éve halt meg Mikászth Kálmán '''</font>
| | |<p align="justify"> A '''[[Gyarmathy-kereszt]]''' a [[Gödöllő]] - Szada közti országúton áll. Gyarmathy Gusztáv mészáros mester és neje, Lencsik Teréz 1930-ban saját telkükön állíttatták fel a kőkeresztet a boldogságos Szűz tiszteletére és a lelkek üdvösségére. A feszületet 1930. október 30-án szentelték fel. </p> |
| |align="center""|<font size="3"> ''' 270 éve szentelték fel a Gödöllői Királyi Kastély kápolnáját '''</font>
| |
| | |
| | |
| |-
| |
| |[[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|center|150px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Mikszáth Kálmán]]]
| |
| |[[Kép:kastely_6.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly#A_kast.C3.A9lytemplom Gödöllői Királyi Kastély kápolnája]]]
| |
| | |
| | |
| |-
| |
| | |
| |<p align="justify"> '''[[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. </p> | |
| | |
| |<p align="justify"> '''[[Gödöllői Királyi Kastély]] - Kastélykápolna'''
| |
| A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként. .</p>
| |
| |} | | |} |
|
| |
|
| |
|
|
| |
|
