„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(28 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
34. sor: 34. sor:
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Június szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Január szülöttjei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Dr. Mészáros István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Undi (Springholtz) Mariska'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kirchhofer József'''</font>


|-
|-


|[[Kép:csiba1.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Csiba_J%C3%B3zsef Csiba József]]]
|[[Kép:Meszaros2.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Meszaros2.jpg Dr. Mészáros István]]]
|[[Kép:horthyne.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Horthy_Mikl%C3%B3sn%C3%A9_Purgly_Magdolna Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]]
|[[Kép:Undi.jpg|thumb|center|220px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Undi.jpg Undi (Springholtz) Mariska]]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Madar%C3%A1sz_Gergely Madarász Gergely]]]
|[[Kép:Szi_00.jpg|thumb|center|260px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szi_00.jpg Kirchhofer József]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak, valamint 1952-től sajtótudósító voltAz első a Petőfi szobor felállításának ügyét felkarolta. Tevékenyen részt vett abban, hogy az Erzsébet királyné szobra visszakerüljön méltó helyére. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. A kutató állatorvos újításairól, találmányairól sokat írt az akkori szakmai sajtó, előadásai iránt óriási volt az érdeklődés. A Gödöllői Református Egyházközség presbitere, majd főgondnoka. Mint régi cserkész segítette a gödöllői cserkészmozgalom újjáélesztését.  </p>


|<p align="justify"> | ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Undi (Springholtz) Mariska]]''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A [[Gödöllői művésztelep]]hez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Kirchhofer József]]''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző. Mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. </p>


|}
|}
84. sor: 84. sor:


<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''130 éve halt meg Tormássy Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' 90 éve halt meg Ferenczy Ida'''</font>
|-
|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Torm%C3%A1ssy_Gizella]]]
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|250px|fhttps://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ferenczy_Ida]]]
|-
|<p align="justify"> ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>
|}




{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''100 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''55 évvel ezelőtt nyilvánították várossá Gödöllőt'''</font>


|-
|-
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]
|[[Kép:Godollo1.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Godollo1.jpg Gödöllő]]]


|-
|-


|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
|<p align="justify"> '''[[Gödöllő]]''' város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetessége a [[Gödöllői Királyi Kastély]], a volt Grassalkovich Kastély, valamint a Máriabesnyőn található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja. </p>
|}
|}



A lap 2021. január 4., 12:33-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



Január szülöttjei


Dr. Mészáros István Undi (Springholtz) Mariska Kirchhofer József


Dr. Mészáros István (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. A kutató állatorvos újításairól, találmányairól sokat írt az akkori szakmai sajtó, előadásai iránt óriási volt az érdeklődés. A Gödöllői Református Egyházközség presbitere, majd főgondnoka. Mint régi cserkész segítette a gödöllői cserkészmozgalom újjáélesztését.

Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A Gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak.


Évfordulók


55 évvel ezelőtt nyilvánították várossá Gödöllőt

Gödöllő város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetessége a Gödöllői Királyi Kastély, a volt Grassalkovich Kastély, valamint a Máriabesnyőn található Nagyboldogasszony Bazilika. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények