„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(42 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
34. sor: 34. sor:
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Szeptember szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>


|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font>
|-
|[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kov%C3%A1cs_Gabriella Kovács Gabriella]]]
|[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Zita királyné]]]
|[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia Mária Terézia]]]
|-
|<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p>
|<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné.  Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p>
|<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p>
|}


|[[Kép:Szech.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szech.jpg Széchenyi István]]]
|[[Kép:Blaha2.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Blaha2.jpg Blaha Lujza]]]
|[[Kép:Leda2.jpg|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Leda2.jpg Diósy Ödönné Brüll Adél]]]




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font>




|-
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ambrus_Gizella Ambrus Gizella]]]
|[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Nagy_S%C3%A1ndor Nagy Sándor]]]
|[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Anti_Szab%C3%B3_J%C3%A1nos Anti Szabó János]]]


|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. </p>


|-
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. </p>
|<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p>


|<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p>
|<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai [[Szent István Egyetem]]en, [[Gödöllő]]n. </p>
|}
|}




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Toroczkai_Wigand_Ede Toroczkai Wigand Ede]]]
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt'''</font>
|[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Asb%C3%B3th_Emil Asbóth Emil]]]
|[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/P._Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Tam%C3%A1s P. Nagy László Tamás]]]
 


|-
|-
|<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.)  építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p>
|[[Kép:Kalman.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kalman.jpg Kálmán herceg lovasszobra]]]
 
|<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p>
 
|<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p>
|}


<font size="4"> '''Évfordulók '''</font>
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-


|align="center"|<font size="3">  ''' 110 éve halt meg Mikászth Kálmán '''</font>
|<p align="justify"> [[Kálmán herceg lovasszobra]] a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. </p>
 
|-
|[[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|center|150px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n Mikszáth Kálmán]]]
 
 
|-
 
|<p align="justify"> '''[[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal. </p>
|}
|}




A lap 2021. szeptember 2., 09:27-kori változata



Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



Szeptember szülöttei


Széchenyi István Blaha Lujza Diósy Ödönné Brüll Adél
Széchenyi István
Blaha Lujza
Diósy Ödönné Brüll Adél


Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként.

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt.

Diósy Ödönné Brüll Adél (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat.


Évfordulók


90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt
Kálmán herceg lovasszobra

Kálmán herceg lovasszobra a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=5517”