„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(34 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
34. sor: 34. sor:
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Szeptember szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>


|-
|-


|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/images/3/39/Sina.jpg]]]
|[[Kép:Szech.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szech.jpg Széchenyi István]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/images/e/ea/Rezek.jpg]]]
|[[Kép:Blaha2.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Blaha2.jpg Blaha Lujza]]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Madar%C3%A1sz_Gergely Madarász Gergely]]]
|[[Kép:Leda2.jpg|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Leda2.jpg Diósy Ödönné Brüll Adél]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. Így például felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét. A legnagyobb összeggel, 80.000 forinttal támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. Végül Sina Simon 1864-ben eladta [[Gödöllő]]t egy belga banknak, amelytől 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''100 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt'''</font>


|-
|-
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]
|[[Kép:Kalman.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kalman.jpg Kálmán herceg lovasszobra]]]


|-
|-


|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
|<p align="justify"> [[Kálmán herceg lovasszobra]] a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. </p>
|}
|}



A lap 2021. szeptember 2., 09:27-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Szeptember szülöttei


Széchenyi István Blaha Lujza Diósy Ödönné Brüll Adél


Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként.

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt.

Diósy Ödönné Brüll Adél (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat.


Évfordulók


90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt

Kálmán herceg lovasszobra a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények