„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(23 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
34. sor: 34. sor:
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''Szeptember szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>


|-
|-


|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/B%C3%A1r%C3%B3_Sina_Simon Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:Szech.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szech.jpg Széchenyi István]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Rezek_Rom%C3%A1n_S%C3%A1ndor Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:Blaha2.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Blaha2.jpg Blaha Lujza]]]
|[[Kép:szekeres.jpg|thumb|center|220px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Szekeres_Erzs%C3%A9bet Szekeres Erzsébet]]]
|[[Kép:Leda2.jpg|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Leda2.jpg Diósy Ödönné Brüll Adél]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. – ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. 2004-ben [[Gödöllő Városért kitüntetés]]t kapott. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''65 évvel ezelőtt leplezték le a Petőfi szobrot'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt'''</font>


|-
|-
|[[Kép:csiba2.png|thumb|center|250px|[https://https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Csiba_J%C3%B3zsef Csiba József]]]
|[[Kép:Kalman.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kalman.jpg Kálmán herceg lovasszobra]]]


|-
|-


|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak. Tanácstagi munkájának jellegzetes eseménye a Petőfi szobor felállításának ügye. Újságban tette szóvá, hogy a ködbe látszik veszni a Petőfi szobor felállításának terve. Ezután az akkori Tanácselnök őt bízta meg azzal, hogy vigye végig az ügyet. Ennek érdekében számos emberrel találkozott, például az egyik legismertebb Petőfi kutatóval, Dienes Andrással. A két és fél méter magas, bronzból készült Petőfi-szobrot, Turáni Kovács István alkotását, a gödöllői március 15-ék jelképét, 1955. augusztus 21-én leplezték le. </p>
|<p align="justify"> [[Kálmán herceg lovasszobra]] a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. </p>
|}
|}



A lap 2021. szeptember 2., 09:27-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



Szeptember szülöttei


Széchenyi István Blaha Lujza Diósy Ödönné Brüll Adél


Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként.

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt.

Diósy Ödönné Brüll Adél (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat.


Évfordulók


90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt

Kálmán herceg lovasszobra a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények