„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(31 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
34. sor: 34. sor:
 
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
 
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
 
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
 
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
+
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>
  
 
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
 
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:
  
  
<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Június szülöttjei'''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Horthy Miklósné Purgly Magdolna'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
  
 
|-
 
|-
  
|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/images/3/39/Sina.jpg]]]
+
|[[Kép:Horthyne.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Horthyne.jpg Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/images/e/ea/Rezek.jpg]]]
+
|[[Kép:Csiba1.png|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Csiba1.png Csiba József]]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Madar%C3%A1sz_Gergely Madarász Gergely]]]
+
|[[Kép:Madarasz1.jpg|thumb|center|300px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Madarasz1.jpg Madarász Gergely]]]
  
  
74. sor: 74. sor:
  
  
|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. Így például felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét. A legnagyobb összeggel, 80.000 forinttal támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. Végül Sina Simon 1864-ben eladta [[Gödöllő]]t egy belga banknak, amelytől 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya volt. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re, miután az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett. Rendszeresek voltak a vadászatok, s a kastélyban államfők és arisztokraták vendégeskedtek, gyakran itt fogadták a külföldi követeket. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' ([[Gödöllő]], 1920. június 3. – [[Gödöllő]], 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22. ) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. Hitvallása, hogy a művészetnek az a szerepe, hogy az emberiségnek szellemi értékeit, lelki, pszichikai tudását is fejlesztenie kell ahhoz, hogy technikai tudását megfelelően, tudja használni. Úgy gondolja, hogy a művészet legalapvetőbb küldetése, hogy az embert lélekben, gondolkodásmódban, mentalitásban fejlessze. </p>
  
 
|}
 
|}
88. sor: 88. sor:
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''100 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''40 évvel ezelőtt adták át az Egyetemi lakótelep egyik épületét'''</font>
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]
+
|[[Kép:Lakotelep2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Lakotelep2.jpg Egyetemi lakótelep]]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
+
|<p align="justify"> Az '''[[Egyetemi lakótelep]]et''' 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep, majd 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás [[Gödöllő]]n. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését. </p>
 
|}
 
|}
  

A lap jelenlegi, 2021. június 1., 07:57-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 163 szócikk található.



Június szülöttjei


Horthy Miklósné Purgly Magdolna Csiba József Madarász Gergely


Horthy Miklósné Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya volt. A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre, miután az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett. Rendszeresek voltak a vadászatok, s a kastélyban államfők és arisztokraták vendégeskedtek, gyakran itt fogadták a külföldi követeket.

Csiba József (Gödöllő, 1920. június 3. – Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát.

Madarász Gergely (Kecskemét, 1977. június. 22. –) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. Hitvallása, hogy a művészetnek az a szerepe, hogy az emberiségnek szellemi értékeit, lelki, pszichikai tudását is fejlesztenie kell ahhoz, hogy technikai tudását megfelelően, tudja használni. Úgy gondolja, hogy a művészet legalapvetőbb küldetése, hogy az embert lélekben, gondolkodásmódban, mentalitásban fejlessze.


Évfordulók


40 évvel ezelőtt adták át az Egyetemi lakótelep egyik épületét

Az Egyetemi lakótelepet 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep, majd 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények