„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
43. sor: 43. sor:
</p>
</p>


== Szeptember szülöttjei ==
== Október szülöttjei ==
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="5"
|-
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>


{|class="sortable" border="2" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="4"
|-
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n]]]
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes]]]
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor]]]
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor]]]
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]


|-
|align="center"|<font size="4"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
|align="center"|<font size="4"> '''Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="4"> '''Széchenyi István'''</font>


|-
|-
|[[Kép:leda.jpg|thumb|center|200px]]
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p>
|[[Kép:blaha.jpg|thumb|center|200px]]
|[[Kép:szech.jpg|thumb|center|200px]]


|-
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.
</p>


|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán [[Gödöllő]]n, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. [[Gödöllő]]n állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p>


|<p align="justify"> '''[[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat  [[Gödöllő]]n, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint [[Erzsébet királyné]] is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. 1820-ban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként a kastélyban. </p>
|<p align="justify"> | ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p>
|}
|}


69. sor: 77. sor:
== Évfordulók ==
== Évfordulók ==


{|class="sortable" border="2" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="4"
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="5"
|-
|-
|align="center"|<font size="4"> ''' 120 éve halt meg Erzsébet Amália Eugénia, osztrák császárné, magyar királyné'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Szittyák, a hadifogságban született újság '''</font>
|align="center"|<font size="4"> ''' 35 éve avatták fel a Szent István Egyetem auláját'''</font>


|-
|-
|[[Kép:Erzsebet1.jpg|thumb|center|150px]]
|[[Kép:sz1.jpg|thumb|center|200px [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Szitty%C3%A1k]]]
|[[Kép:aula1.jpg|thumb|center|250px]]




|-
|<p align="justify"> ''' [[Szittyák]]''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot [[Szittyák]]nak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.</p>
|<p align="justify"> ''' [[Erzsébet királyné]]''', teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.</p>
|}


|<p align="justify"> A ''' [[Szent István Egyetem aula]]''' főtervezője Zöldy Emil Ybl-díjas építész volt. A Magyar Agrártudományi Egyetemet 1945-ben alapították, budapesti székhellyel. Az egyetemet 1950-ben [[Gödöllő]]re költöztették a volt premontrei gimnázium épületébe. Hamar világossá vált, hogy új épületekre van szükség ahhoz, hogy az oktatás megfelelő színvonalon folyhasson. Az építkezések 1951-1969-ig tartottak. A Gépészmérnöki Kar központi épülete, az egyetemi aulát magába foglaló tömeg 1969-re készült el. A tervezőre, Zöldy Emilre nagy hatást gyakorolt Amerigo Tot szobrászművész két alkotása. Az aula főbejárattal szembeni falát úgy képezték ki, hogy oda egy nagyméretű képzőművészeti alkotás kerülhessen, megvalósító művészként Amerigo Totot javasolta. A mag apoteózisa című monumentális bronz plasztika ünnepélyes avatására 1983. szeptember 5-én, a tanévnyitó alkalmával került sor.</p>
|}





A lap 2018. október 8., 14:02-kori változata

Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.

Október szülöttjei

Dr. Kalocsay Kálmán Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes Winkler Nándor Dr. Barabás Andor Körösfői-Kriesch Aladár


200px [1]
200px [2]
200px [3]
200px [4]
200px [5]


Dr. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.

Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.

Winkler Nándor (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.). 1933-ban járt először Gödöllőn, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett Gödöllőre. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. Gödöllő városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját.

Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.

Körösfői-Kriesch Aladár (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már Gödöllőn él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá.


Évfordulók

Szittyák, a hadifogságban született újság
200px [6]


Szittyák Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot Szittyáknak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények