„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor: 52. sor:




<font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''június szülöttjei '''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>


|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font>
|[[Kép:csiba1.png|thumb|center|250px]]
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font>
|[[Kép:horthyne.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px]]
 


|-
|-
|[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kov%C3%A1cs_Gabriella Kovács Gabriella]]]
|[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Zita_kir%C3%A1lyn%C3%A9 Zita királyné]]]
|[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia Mária Terézia]]]


|-
|<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p>


|<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p>
|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak, valamint 1952-től sajtótudósító volt. Az első a Petőfi szobor felállításának ügyét felkarolta. Tevékenyen részt vett abban, hogy az Erzsébet királyné szobra visszakerüljön méltó helyére. </p>


|<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p>
|<p align="justify"> | ''' [[Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>


|}
|}
79. sor: 81. sor:




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
== Évfordulók ==
 
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''130 éve halt meg Tormássy Gizella'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' 90 éve halt meg Ferenczy Ida'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font>


|-




|-
|-
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Ambrus_Gizella Ambrus Gizella]]]
|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Nagy_S%C3%A1ndor Nagy Sándor]]]
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Anti_Szab%C3%B3_J%C3%A1nos Anti Szabó János]]]




|-
|<p align="justify"> ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án. </p>
|<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p>
 
|<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p>


|<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai [[Szent István Egyetem]]en, [[Gödöllő]]n. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>




104. sor: 105. sor:




{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''95 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font>




|-
|-
|[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Toroczkai_Wigand_Ede Toroczkai Wigand Ede]]]
|[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Asb%C3%B3th_Emil Asbóth Emil]]]
|[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/P._Nagy_L%C3%A1szl%C3%B3_Tam%C3%A1s P. Nagy László Tamás]]]
 


|-
|-
|<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.)  építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p>
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px]]
 
|<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p>
 
|<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p>
 
|}
 
 
{|class="sortable" border="1" style="width:25%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"


|-
|-
|align="center"|<font size="3"> ''' 270 év szentelték fel a Gödöllői Királyi Kastély kápolnáját'''</font>


 
|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
|-
|[[Kép:kastely_6.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly#A_kast.C3.A9lytemplom Gödöllői Királyi Kastély kápolnája]]]
 
 
|-
|<p align="justify"> '''[[Gödöllői Királyi Kastély]] - Kastélykápolna'''
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként. .</p>
|}
|}



A lap 2019. június 7., 14:33-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.


június szülöttjei


Csiba József Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna Madarász Gergely
Csiba1.png
Horthyne.jpg
Madarasz1.jpg


Csiba József (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, Gödöllő város díszpolgára. A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. A Józsefvárosi Pályafenntartási Főnökség 8-as számú pályamesteri szakaszánál dolgozott. Rákostól Aszódig, Aszódtól Balassagyarmatig a sorompók karbantartása volt a fő feladata. Csiba József 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak, valamint 1952-től sajtótudósító volt. Az első a Petőfi szobor felállításának ügyét felkarolta. Tevékenyen részt vett abban, hogy az Erzsébet királyné szobra visszakerüljön méltó helyére.

Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre. A család általában tavasszal költözött ki Gödöllőre, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán.

Madarász Gergely (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is.


Évfordulók

130 éve halt meg Tormássy Gizella 90 éve halt meg Ferenczy Ida
Tormassy.jpg
Ferenczy.jpg


Tormássy Gizella alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében, mert az időközben elszegényedett és egyedül maradt édesanyja, szentlőrinckátai Laczkovich Emma csak így tudta őt egy régi családi alapítványi helyen taníttatni. Mivel irodalmi hajlandóságú volt,Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án.

Ferenczy Ida Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.



95 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár


Koros1.jpg

Körösfői-Kriesch Aladár Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a Gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már Gödöllőn él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás.



Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények