„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor: 25. sor:




== Január szülöttjei ==
== Február szülöttjei ==


{|
{|
31. sor: 31. sor:




| [[Fájl:meszaros2.jpg|thumb|right|250px| '''[[dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.]]




| [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|200px| '''[[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.]]
| [[Kép:ronajozsef.pn|thumb|right|200px| '''[[Róna József]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lett tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.]]


| [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|250px| '''Kiscsoltói [[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn a Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]]
| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| '''[[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én.  1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[Gödöllő]]n, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját.]]


| [[Fájl:Horthy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Ifj. Horthy Miklós]]''' (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza  és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.]]


| [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Sidló Ferenc]]''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig.  Undi Carlat vette feleségül, egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.]]


|}
| [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| '''[[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]''' színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeként. A losonci házasságkötés után a pár Gödöllőre, majd Budapestre költözött. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek. 1913-tól  Kosztolányi Dezső  felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben.  Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám. ]]
 
{|
|-
 
| [[Fájl:tormassy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Tormássy Gizella]]''', ''alsebesi'' (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.]]
 
| [[Kép:szi_00.jpg|thumb|right|250px|'''[[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn.  a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.]]
 
 
|}


== 20 éve ment el ==


{|
|-


| [[Kép:hegedus.jpg|thumb|right|250px| '''[[Hegedüs László]]''' (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben.]]
| [[Fájl:tormassy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Márton Lajos]]'''(Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. Vázlatfüzettel és ceruzájával járta a cserkésztáborokat, a hazai és külföldi rendezvényeket. Sokan csak „Mártonka”-ként emlegették, egyes vélemények szerint ő volt a legismertebb magyar cserkész. ]]




|}
|}


== Személyek ==
== Személyek ==

A lap 2015. február 12., 13:16-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.


Február szülöttjei

Fájl:Ronajozsef.pn
Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lett tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.
Csiki Kovács Dénes (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját.
Ifj. Horthy Miklós (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.
Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeként. A losonci házasságkötés után a pár Gödöllőre, majd Budapestre költözött. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben. Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám.
Márton Lajos(Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. Vázlatfüzettel és ceruzájával járta a cserkésztáborokat, a hazai és külföldi rendezvényeket. Sokan csak „Mártonka”-ként emlegették, egyes vélemények szerint ő volt a legismertebb magyar cserkész.


Személyek

Épületek

Híres Hölgyek Gödöllőn

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Üzemek

Közlekedés

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=2458”