„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor: 31. sor:




| [[Kép:moiret4.jpg|thumb|right|200px| '''[[Moiret Ödön]]''' (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben, majd 1908–10 között Bécsben tanult. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának. 1920-ban Bécsbe települt át. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Művészetében vallási miszticizmustól áthatott, egyéni mitológiát teremtett, amelyet stilizált, átszellemített figurákkal fejezett ki.]]


|[[Fájl:szinvai.jpg|thumb|right|200px| '''[[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának.  1982-87 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Csekovszky Árpád és Schrammel Imre voltak. Külföldön is folytatott tanulmányokat, még pedig Münchenben, az akademie der Bildende Künste-n 1987 és 1991 között, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák. Több díjat is nyert többek között a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíját, a Junior Szimpózium, Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége ösztöndíját.]]


| [[Kép:ronajozsef.png|thumb|right|200px| '''[[Róna József]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra.]]


| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|200px| '''[[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én.  1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn.]]
| [[Kép:pecznik.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Pecznik János]]''' (1914. március 30. Tápiószele - 1997. február 3. Gödöllő) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. A József Nádor Tudományegyetemen vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. Budapest ostroma után szovjet fogságba esett, és Gödöllőre és Ceglédre került a hadifogoly gyűjtőtáborba, ahonnan 1945 júniusában szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetemen rábízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.]]
 
| [[Fájl:Horthy.jpg|thumb|right|200px| '''[[Ifj. Horthy Miklós]]''' (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.]]
 
 
| [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|200px| '''[[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]'''  színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Szülei losonci házasságkötésük után Gödöllőre, majd Budapestre költöztek. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőn időztek. 1913-tól Kosztolányi Dezső  felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben.  Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám. ]]




|}


| [[Fájl:marton.jpg|thumb|right|200px| '''[[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette. Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. Vázlatfüzettel és ceruzájával járta a cserkésztáborokat, a hazai és külföldi rendezvényeket. Sokan csak „Mártonka”-ként emlegették, egyes vélemények szerint ő volt a legismertebb magyar cserkész. ]]


|}


== Gödöllő ==
== Gödöllő ==

A lap 2015. március 2., 07:17-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.


Február szülöttjei

Moiret Ödön (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben, majd 1908–10 között Bécsben tanult. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának. 1920-ban Bécsbe települt át. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Művészetében vallási miszticizmustól áthatott, egyéni mitológiát teremtett, amelyet stilizált, átszellemített figurákkal fejezett ki.
Szinvai Pál (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Csekovszky Árpád és Schrammel Imre voltak. Külföldön is folytatott tanulmányokat, még pedig Münchenben, az akademie der Bildende Künste-n 1987 és 1991 között, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák. Több díjat is nyert többek között a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíját, a Junior Szimpózium, Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége ösztöndíját.
Pecznik János (1914. március 30. Tápiószele - 1997. február 3. Gödöllő) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. A József Nádor Tudományegyetemen vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. Budapest ostroma után szovjet fogságba esett, és Gödöllőre és Ceglédre került a hadifogoly gyűjtőtáborba, ahonnan 1945 júniusában szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetemen rábízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.



Gödöllő

Személyek

Épületek

Híres Hölgyek Gödöllőn

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=2680”