„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor: 31. sor:




| [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right|200px| '''[[Zala (Mayer) György]]''' (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen.  
| [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right|200px| '''[[Zala (Mayer) György]]''' (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el munkásságát: többek között megkapta: 1899. Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérme, 1900. Grand Prix, Párizs, 1901. Francia Becsületrend lovagkeresztje, 1931. Corvinlánc. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Alkotásai közül a legismertebb a nagy millieniumi emlékmű. Ő készítette az Aradi vértanúk szobrát, a budai Honvédszobrot, és az igazságügyi palota oromzatának timpanonját.]]
Számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el munkásságát: többek között megkapta: 1899. Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérme, 1900. Grand Prix, Párizs, 1901. Francia Becsületrend lovagkeresztje, 1931. Corvinlánc.
]]
|[[Fájl:szinvai.jpg|thumb|right|200px| '''[[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának.  1982-87 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Csekovszky Árpád és Schrammel Imre voltak. Külföldön is folytatott tanulmányokat, még pedig Münchenben, az akademie der Bildende Künste-n 1987 és 1991 között, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák. Több díjat is nyert többek között a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíját, a Junior Szimpózium, Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége ösztöndíját.]]




| [[Kép:pecznik.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Pecznik János]]''' (1914. március 30. Tápiószele -  1997. február 3. Gödöllő) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. A József Nádor Tudományegyetemen vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. Budapest ostroma után szovjet fogságba esett, és Gödöllőre és Ceglédre került a hadifogoly gyűjtőtáborba, ahonnan 1945 júniusában szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetemen rábízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt.]]
|[[Fájl:máriavaleria.jpg|thumb|right|200px| '''[[Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő]]''' (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez(1866–1939). A házaspár ideje nagy részét az alsó-Ausztriai Wallsee-Sindelburg-i kastélyban ''(Schloss Wallsee)'' töltötte. Anyjához hasonlóan Mária Valéria főhercegnő is örömmel folytatott jószolgálati tevékenységeket. Itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát.]]
 
 
| [[Kép:varga1.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Varga Zoltán Zsolt]]''' (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a [[Gödöllői Művészetbarátok]] (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.]]




|}
|}


== Évfordulók - 155 éve halt meg Széchenyi István ==
{|
|-


| [[Kép:szech.jpg|thumb|right|200px| '''[[Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a gödöllői kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg Seilern Crescence úrhölgyet, akit később feleségül vett. A Grassalkovich és a Széchenyi család barátsága az esküvő után is megmaradt, legalábbis erre utalnak Széchenyi naplójának bejegyzései.]]
|}


== Gödöllő ==
== Gödöllő ==

A lap 2015. április 2., 08:01-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.


Április szülöttjei

Zala (Mayer) György (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el munkásságát: többek között megkapta: 1899. Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérme, 1900. Grand Prix, Párizs, 1901. Francia Becsületrend lovagkeresztje, 1931. Corvinlánc. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Alkotásai közül a legismertebb a nagy millieniumi emlékmű. Ő készítette az Aradi vértanúk szobrát, a budai Honvédszobrot, és az igazságügyi palota oromzatának timpanonját.


Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez(1866–1939). A házaspár ideje nagy részét az alsó-Ausztriai Wallsee-Sindelburg-i kastélyban (Schloss Wallsee) töltötte. Anyjához hasonlóan Mária Valéria főhercegnő is örömmel folytatott jószolgálati tevékenységeket. Itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát.


Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.


Évfordulók - 155 éve halt meg Széchenyi István

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a gödöllői kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg Seilern Crescence úrhölgyet, akit később feleségül vett. A Grassalkovich és a Széchenyi család barátsága az esküvő után is megmaradt, legalábbis erre utalnak Széchenyi naplójának bejegyzései.


Gödöllő

Személyek

Épületek

Híres Hölgyek Gödöllőn

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények