„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:




== Február szülöttjei ==
== Március szülöttjei ==




34. sor: 34. sor:
|-
|-


|align="center"| '''Róna József'''
|align="center"| ''' Moiret Ödön '''
|align="center"| '''Csiki Kovács Dénes'''
|align="center"| ''' Szinvai Pál '''
|align="center"| '''Ifj. Horthy Miklós'''
|align="center"| ''' Pecznik János '''
 




|-
|-
| [[Kép:egyetem.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lesz tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királynészobor. Róna József ingyen készítette el az alkotást, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra.  A premontrei rend 1931-ben döntött bőkezű jótevője, Kálmán herceg lovas szobrának, felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel az egykori gimnázium, a mai Szent István Egyetem épülete előtt. ]]
| [[Kép: moiret4.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Moiret Ödön ]]''' (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. ] Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. 1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és [[Gödöllő]]n dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.]]
 
 


| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott, melyek a Képes Krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain jelentek meg. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.]]


| [[Kép:szinvai.jpg |thumb|right|250px| ''' [[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók. ]]


| [[Kép:Horthy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában. ]]
| [[Kép:pecznik.jpg |thumb|right|250px| ''' [[Pecznik János ]]'''(Tápiószele , 1914. március 30. - Gödöllő , 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. Szülei uradalmi cselédek voltak a Benedikti családnál. A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. Júniusban szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költözött. Pecznik Jánosra bízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllő nrekedt diákok és alkalmazottak ellátása. ]]


|}
|}


{|
|-
|align="center"| '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)'''
|align="center"| ''' Márton Lajos '''
|align="center"| ''' Malatin Antal'''
|-
| [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]'''  (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester lánya) gyermekeként. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, egy bérelt kertes házba, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól a rá testvérként hasonlító Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. ]]
| [[Kép:marton.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.]]


| [[Kép:mal.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.]]
|}
== Évfordulók ==
{|
|-
|align="center"| '''35 éve halt meg Ambrus Gizella'''
|align="center"| '''20 éve halt meg Pecznik János'''
|-
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.]]
|[[Kép:pecznik.jpg |thumb|right|250px| ''' [[Pecznik János ]]'''(Tápiószele , 1914. március 30. - Gödöllő , 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. Szülei uradalmi cselédek voltak a Benedikti családnál.  A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. Júniusban szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költözött. Pecznik Jánosra bízták a kémia tanszék megszervezését.  A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllő nrekedt diákok és alkalmazottak ellátása. ]]
|}





A lap 2017. március 7., 14:05-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



Március szülöttjei

Moiret Ödön  Szinvai Pál  Pecznik János 


Moiret Ödön  (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. ] Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága Körösfői-Kriesch Aladárral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. 1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.


Szinvai Pál (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók.
Pecznik János (Tápiószele , 1914. március 30. - Gödöllő , 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. Szülei uradalmi cselédek voltak a Benedikti családnál. A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. Júniusban szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költözött. Pecznik Jánosra bízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllő nrekedt diákok és alkalmazottak ellátása.






Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények