„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
56. sor: 56. sor:
 
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Lumniczer Sándor '''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Lumniczer Sándor '''</font>
 
|-
 
|-
 +
|style="border-style: solid" "style="width:70%"
 
|[[ Kép:petofi.jpg|thumb|center|180px]]
 
|[[ Kép:petofi.jpg|thumb|center|180px]]
 
|[[Kép:meszaros2.jpg|thumb|center|200px]]
 
|[[Kép:meszaros2.jpg|thumb|center|200px]]

A lap 2018. január 4., 15:01-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.



Január szülöttjei


Petőfi Sándor Dr. Mészáros István Mikszáth Kálmán Dr. Lumniczer Sándor
style="border-style: solid" "style="width:70%"
Petofi.jpg
Meszaros2.jpg
Mikszáth1.jpg
Kep1.jpg

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.

Dr. Mészáros István (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos, vallását gyakorló, hívő keresztény ember. Mészáros István kimagasló szakmai, tudományos és egyháztársadalmi tevékenységet végzett. Állatorvosi oklevelet 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben szerezte meg. 1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. 1946-ban a Földművelésügyi Minisztériumba került. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette, majd 1965-ben ő szervezte meg a Központi Mesterséges Termékenyítő Főállomást. Dr. Mészáros István 1942-től a Gödöllői Református Egyházközség presbitere volt, 1944-től főgondnoki tisztségét töltötte be.

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések”. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, Szegeden aratta első írói sikereit. 1881-ben a Pesti Hírlaphoz került. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Rendkívül szerény ember volt, aki a gyógyítást kötelességének érezte. 1915-ben bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett, 1934-től tanársegéd, majd 1937-től egyetemi magántanár lett. Egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. A sikeres magyar csapat mindenkori kapitánya volt. Három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert.



Sidló Ferenc Tormássy Gizella Kirchhofer József Undi (Springholtz) Mariska
Sidlo02.jpg
Tormassy.jpg
Szi 02.jpg
Undi.jpg

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, a korszak megbecsült és elismert szobrásza volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s itt élt 1912-ig. Körösfői-Kriesch Aladárral, együtt készítették el a marosvásárhelyi kultúrpalota számára a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Tormássy Gizella alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Mivel irodalmi hajlandóságú volt, Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott. Jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel kislánya, Gizella Szidónia születése (1888. május 17.) után belázasodott és meghalt június 6-án.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytatta. A tízpróbában 1938-ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos hadifogság és sebesülés. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig.

Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a Gödöllői művészteleppel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.


Évfordulók - 65 éve halt meg Márton Lajos

Márton Lajos
Márton Lajos

(Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények