„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
48. sor: 48. sor:
  
  
<font size="4"> '''Február szülöttjei '''</font>
+
<font size="4"> '''Március szülöttjei '''</font>
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Róna józsef'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Moiret Ödön'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Csiki Kovács Dénes'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Szinvai Pál'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Ifj. Horthy Miklós'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Pecznik János'''</font>
  
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px]]
+
|[[Kép:moiret4.jpg|thumb|center|200px]]
|[[Kép:csiki.jpg|thumb|center|200px]]
+
|[[Kép:szinvai.jpg|thumb|center|200px]]
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px]]
+
|[[Kép:pecznik.jpg|thumb|center|200px]]
  
 
|-
 
|-
  
|<p align="justify">''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobraA premontrei rend 1931-ben döntött Kálmán herceg lovas szobrának felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel. </p>
+
|<p align="justify">''' [[Moiret Ödön]]''' (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és [[Gödöllő]]n dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.</p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók. </p>
  
|<p align="justify"> ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.</p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Pecznik János ]]''' (Tápiószele, 1914. március 30. - Gödöllő, 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémiai tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora volt. A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. 1951-ben Gödöllőre költöző Agrártudományi Egyetemen Pecznik Jánost bízták meg a kémia tanszék megszervezését. 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllőn rekedt diákok és alkalmazottak ellátása.</p>
  
  
 
|}
 
|}
  
 +
== Évfordulók - 25 éve halt meg ifj. Horthy Miklós ==
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 +
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3">  '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)'''</font>
+
|align="center"|<font size="3">  '''Ifj. Horthy Miklós'''</font>
|align="center"|<font size="3">''' Márton Lajos '''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> ''' Malatin Antal'''</font>
 
 
 
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:gorogi.jpg|thumb|center|200px|]]
+
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px|]]
|[[Kép:marton.jpg|thumb|center|180px|]]
 
|[[Kép:mal.jpg|thumb|center|200px|]]
 
 
 
  
 
|-
 
|-
|<p align="justify"> ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]''' (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeke. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. </p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.</p>
 
 
| <p align="justify"> ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.</p>
 
 
 
| <p align="justify"> ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.</p>
 
  
  

A lap 2018. március 1., 12:58-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.




Március szülöttjei


Moiret Ödön Szinvai Pál Pecznik János


Moiret4.jpg
Szinvai.jpg
Pecznik.jpg

Moiret Ödön (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága Körösfői-Kriesch Aladárral. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.

Szinvai Pál (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók.

Pecznik János (Tápiószele, 1914. március 30. - Gödöllő, 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémiai tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora volt. A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. 1951-ben Gödöllőre költöző Agrártudományi Egyetemen Pecznik Jánost bízták meg a kémia tanszék megszervezését. 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllőn rekedt diákok és alkalmazottak ellátása.


Évfordulók - 25 éve halt meg ifj. Horthy Miklós

Ifj. Horthy Miklós
Horthy.jpg

Ifj. Horthy Miklós Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.




Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények