„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
43. sor: 43. sor:
</p>
</p>


== Június szülöttjei ==
== Július szülöttjei ==




{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="5"
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Hegedűs László '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Horthy Miklósné Purgly Magdolna '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Polónyi Péter '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kotlán Sándor '''</font>
 
|-
|[[Kép:hegedus.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:polonyi2.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:koltán1.jpg|thumb|center|250px]]


|-
|-


|[[Kép:csiba1.png|thumb|center|150px]]
|[[Kép:horthyne.jpg|thumb|center|150px]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|200px]]


|<p align="justify"> ''' [[Hegedüs László]]''' ([[Gödöllő]], 1903. július 4. – [[Gödöllő]], 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. </p>


|-
|<p align="justify"> ''' [[Polónyi Péter]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került [[Gödöllő]]re. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Kotlán Sándor]]''' (Szomolány, Szlovákia, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja. Középiskoláit a nagyszombati érseki főgimnáziumban végezte 1897 és 1905 között. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet 1911-ben, s lett mindjárt az Állatorvosi Főiskola kórbonctani intézetének munkatársa. Az intézet állattani és parazitológiai laboratóriumát 1929-re önálló, parazitológiai, rendkívüli tanszéki rangra fejlesztette. Harminchét éven át volt vezetője az általa alapított tanszéknek, de a tanári kar nagy tekintélyű tagjaként már 1921-től oktatta a parazitológiát, ésaz általános állattan tárgyat is. Az Agrártudományi Egyetem (mely 1950-ben [[Gödöllő]]re költözött) Állatorvostudományi Kara dékáni tisztségét két alkalommal, 1947 és 1949 között, illetve 1951/52-ben töltötte be. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' (Gödöllő, 1920. június 3. - Gödöllő, 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. A Csiba család pozsonyi és felvidéki ágakkal gyökerezik a múltba. A második világháború oroszországi hadszínteréről Fülöp István segítségével tért haza. Csiba József szakmájában került a MÁV-hoz, s onnan ment nyugdíjba. 1950-től 1990-ig tagja volt a gödöllői tanácsnak, valamint 1952-től sajtótudósító volt.  Az első a Petőfi szobor felállításának ügyét felkarolta. Tevékenyen részt vett abban, hogy az Erzsébet királyné szobra visszakerüljön méltó helyére. </p>


|<p align="justify">  ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re. A család általában tavasszal költözött ki [[Gödöllő]]re, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán. </p>
|}


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>


|}
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '' Kampis Antal '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '' Remsey Gábor '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '' Kriesch Laura'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Kosáry Domokos '''</font>


== Évfordulók ==
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="5"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''130 éve halt meg Tormássy Gizella'''</font>
|[[Kép:kampisa.jpg|thumb|center|250px]]
|align="center"|<font size="3"> ''' 90 éve halt meg Ferenczy Ida'''</font>
|[[Kép:remseygabor.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép:klaura.jpg|thumb|center|250px]]
|[[Kép: kosary.jpg|thumb|center|250px]]


|-
|-


|[[Kép:tormassy.jpg|thumb|center|150px]]
|<p align="justify">  ''' [[Kampis Antal ]]''' (Arad, 1903. július 20. – Kerepestarcsa, 1982. augusztus 23.) művészettörténész. Nyolcadik osztályos volt, amikor 82 aradi diáktársával együtt elfogták a román állam elleni szervezkedés miatt. Leérettségizni már nem tudott, mivel a kolozsvári főigazgatóság kizárta valamennyi romániai középiskolából, és 25 társával együtt kiutasították az országból. Ezek után érkezett 1922. február 20-án Budapestre. Egyetemi tanulmányait művészettörténeti szakon kezdte meg, 1932-ben doktorált. 1965-ben telepedett le [[Gödöllő]]n, majd 1978-ban életjáradéki szerződést kötött a várossal, melynek értelmében házát a város rendelkezésére bocsátotta kulturális célokra, gyűjteményét pedig az 1976-ban létrehozott Helytörténeti Gyűjteménynek adta. </p>
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|150px]]
 
|<p align="justify">  ''' [[Remsey Gábor ]]'''  ([[Gödöllő]], Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.): zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, [[Remsey Jenő György]] festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában. </p>
 
|<p align="justify">  ''' [[Kriesch Laura]]'''  (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep tagja. A Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a Gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.</p>


|-
|<p align="justify"> ''' [[Tormássy Gizella]]''' alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották. Házasságuk rövid ideig tartott. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet királyné gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt, egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Kosáry Domokos]]''' (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) [[Gödöllő]]vel az Agrártudományi Egyetemen keresztül került kapcsolatba. Az egyetem az alakulóban lévő Központi Könyvtárában (1952. október 3.) alkalmazta. Kosáry első munkaköre „szerzeményezési csoportvezető“ volt. 1955. január 1-jén Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést az igazgatói teendők ellátására. Munkáját azonban nem sokáig folytathatta, 1957 novemberében letartóztatták és 1958-ban négy év börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően ismét parkolópályára került. Előbb a Pest Megyei Levéltárban, azután az MTA Történettudományi Intézetében kapott munkát, de mindkét helyen lehetősége volt rá, hogy a háttérbe húzódva ugyan, de történészként folytathassa tevékenységét. </p>




|}
|}


== Gödöllő ==
== Gödöllő ==

A lap 2018. július 12., 13:18-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.

Július szülöttjei

Hegedűs László Polónyi Péter Kotlán Sándor


Hegedus.jpg
Polonyi2.jpg
Koltán1.jpg

Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4. – Gödöllő, 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét.

Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.

Kotlán Sándor (Szomolány, Szlovákia, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja. Középiskoláit a nagyszombati érseki főgimnáziumban végezte 1897 és 1905 között. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet 1911-ben, s lett mindjárt az Állatorvosi Főiskola kórbonctani intézetének munkatársa. Az intézet állattani és parazitológiai laboratóriumát 1929-re önálló, parazitológiai, rendkívüli tanszéki rangra fejlesztette. Harminchét éven át volt vezetője az általa alapított tanszéknek, de a tanári kar nagy tekintélyű tagjaként már 1921-től oktatta a parazitológiát, ésaz általános állattan tárgyat is. Az Agrártudományi Egyetem (mely 1950-ben Gödöllőre költözött) Állatorvostudományi Kara dékáni tisztségét két alkalommal, 1947 és 1949 között, illetve 1951/52-ben töltötte be.



Kampis Antal ' Remsey Gábor ' Kriesch Laura' Kosáry Domokos


Kampisa.jpg
Remseygabor.jpg
Klaura.jpg
Kosary.jpg

Kampis Antal (Arad, 1903. július 20. – Kerepestarcsa, 1982. augusztus 23.) művészettörténész. Nyolcadik osztályos volt, amikor 82 aradi diáktársával együtt elfogták a román állam elleni szervezkedés miatt. Leérettségizni már nem tudott, mivel a kolozsvári főigazgatóság kizárta valamennyi romániai középiskolából, és 25 társával együtt kiutasították az országból. Ezek után érkezett 1922. február 20-án Budapestre. Egyetemi tanulmányait művészettörténeti szakon kezdte meg, 1932-ben doktorált. 1965-ben telepedett le Gödöllőn, majd 1978-ban életjáradéki szerződést kötött a várossal, melynek értelmében házát a város rendelkezésére bocsátotta kulturális célokra, gyűjteményét pedig az 1976-ban létrehozott Helytörténeti Gyűjteménynek adta.

Remsey Gábor (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.): zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, Remsey Jenő György festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában.

Kriesch Laura (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep tagja. A Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. Testvére 1920-ban bekövetkezett halála és a Gödöllői művésztelep felbomlása után is igyekeztek férjével továbbvinni a művésztelep szellemiségét. Kriesch Laura vezette a szövőműhelyt a két világháború között.


Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Gödöllővel az Agrártudományi Egyetemen keresztül került kapcsolatba. Az egyetem az alakulóban lévő Központi Könyvtárában (1952. október 3.) alkalmazta. Kosáry első munkaköre „szerzeményezési csoportvezető“ volt. 1955. január 1-jén Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést az igazgatói teendők ellátására. Munkáját azonban nem sokáig folytathatta, 1957 novemberében letartóztatták és 1958-ban négy év börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően ismét parkolópályára került. Előbb a Pest Megyei Levéltárban, azután az MTA Történettudományi Intézetében kapott munkát, de mindkét helyen lehetősége volt rá, hogy a háttérbe húzódva ugyan, de történészként folytathassa tevékenységét.



Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények