„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
45. sor: 45. sor:
 
== Augusztus ==
 
== Augusztus ==
  
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
+
{|class="sortable" border="1" style="width:80%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="5"
 
|-
 
|-
 
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>
 
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>

A lap 2018. augusztus 24., 12:25-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.

Augusztus

Rezek Román Sándor Szekeres Erzsébet Báró Sina Simon Medgyaszay István


Rezek.jpg
Szekeres.jpg
Sina.jpg
Med.jpg


Rezek Román Sándor (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. 1944-ben behívták katonai szolgálatra, tábori lelkésznek. Hadifogságba esett, és Franciaországba került. 1945 októberében szabadult a Mailly le Camp táborból. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. 1965 márciusában érkezett Sao Paulóba, ahol vallástanár, novicius mester, lelkipásztor volt.

Szekeres Erzsébet (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott. Édesanyja bátorítására textil faliképek készítése felé fordul, alkotásait erősen áthatja a népművészet. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezik.

Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét és a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. Mint köztudott, a gödöllői kastélyt még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Fia tervei szerint Gödöllő a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal.

Medgyaszay István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is. Koncepcióját első ízben a Gödöllői művésztelep számára 1906-ban épített két műteremházán valósította meg. Munkáját meghatározta az az ars poetica, ami közös volt a gödöllőiekével, és amit a kultúra és a közösség újra-összekapcsolásának céljával jellemezhetünk. 1908-ban már több szabadalma volt: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények