„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
49. sor: 49. sor:
  
  
 
+
<font size="4"> '''Április szülöttjei '''</font>
 
 
== '''Február szülöttjei''' ==
 
<font size="4"> '''Február szülöttjei '''</font>
 
  
  
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Róna József'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Zala (Mayer) György'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Csiki Kovács Dénes'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Mária Valéria'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Ifj. Horthy Miklós'''</font>
+
|align="center"|<font size="3"> '''Varga Zoltán Zsolt'''</font>
 
+
|align="center"|<font size="3"> '''Ferenczy Ida'''</font>
 
 
|-
 
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/R%C3%B3na_J%C3%B3zsef Róna József]]]
 
|[[Kép:csiki.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Csiki_Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes Csiki Kovács Dénes]]]
 
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ifj._Horthy_Mikl%C3%B3s Ifj. Horthy Miklós]]]
 
 
 
|-
 
 
 
|<p align="justify">''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra.  A premontrei rend 1931-ben döntött Kálmán herceg lovas szobrának felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel. </p>
 
 
 
|<p align="justify"> ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.</p>
 
 
 
|<p align="justify"> ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.</p>
 
 
 
  
|}
 
  
  
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
 
|-
 
|-
|align="center"|<font size="3">  '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)'''</font>
+
|[[Kép:zalagyörgy.jpg |thumb|center|200px|https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Zala_(Mayer)_Gy%C3%B6rgy]]
|align="center"|<font size="3">''' Márton Lajos '''</font>
+
|[[Kép:máriavaléria.jpg|thumb|center|200px|https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/M%C3%A1ria_Val%C3%A9ria]]
|align="center"|<font size="3"> ''' Malatin Antal'''</font>
+
|[[Kép:varga1.jpg|thumb|center|200px|https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Varga_Zolt%C3%A1n_Zsolt]]
 +
|[[Kép:ferenczy.jpg|thumb|center|200px|https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ferenczy_Ida]]
  
  
 
|-
 
|-
|[[Kép:gorogi.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Harmos_(Schlesinger)_Ilona_(G%C3%B6r%C3%B6g_Ilona) Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]]
 
|[[Kép:marton.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/M%C3%A1rton_Lajos Márton Lajos]]]
 
|[[Kép:mal.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Malatin_Antal Malatin Antal]]]
 
  
 +
|<p align="justify"> ''' [[Zala (Mayer) György]]''' (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre. </p>
  
|-
+
||<p align="justify"> ''' [[Mária Valéria]]'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]''' (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeke. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. </p>
 
  
| <p align="justify"> ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.</p>
+
|<p align="justify"> ''' [[Varga Zoltán Zsolt]]''' (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz. </p>
 +
|<p align="justify"> ''' [[Ferenczy Ida]]''' Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. </p>
  
| <p align="justify"> ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.</p>
 
 
|}
 
|}
  
  
  
== '''Évfordulók''' ==
 
 
{|class="sortable" border="1" style="width:20%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
 
|-
 
|align="center"|<font size="3"> '''20 éve halt meg Remsey Gábor'''</font>
 
 
|-
 
|[[Kép: remseygabor.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Remsey_G%C3%A1bor Remsey Gábor]]]
 
 
|-
 
|<p align="justify">  ''' [[Remsey Gábor ]]'''  ([[Gödöllő]], Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, [[Remsey Jenő György]] festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában. </p>
 
|}
 
  
  

A lap 2019. április 5., 12:43-kori változata

Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.


Április szülöttjei


Zala (Mayer) György Mária Valéria Varga Zoltán Zsolt Ferenczy Ida



Zala (Mayer) György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.

Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.

Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.

Ferenczy Ida Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A magánoktatásokon túl önképzéssel igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben a személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal és Deák Ferenccel is. Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Nemcsak Erzsébet királyné, hanem Ferenc József titkait is megőrizte. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.




Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények