Kezdőlap

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 6., 09:07-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 162 szócikk található.

Szeptember szülöttjei

Diósy Ödönné Brüll Adél Blaha Lujza Széchenyi István
Leda.jpg
Blaha.jpg
Szech.jpg

Diósy Ödönné Brüll Adél Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat Gödöllőn, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.

Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. 1820-ban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként a kastélyban.


Évfordulók

120 éve halt meg Erzsébet Amália Eugénia, osztrák császárné, magyar királyné 35 éve avatták fel a Szent István Egyetem auláját


Erzsebet1.jpg
Aula1.jpg


Erzsébet királyné, teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.

A Szent István Egyetem aula főtervezője Zöldy Emil Ybl-díjas építész volt. A Magyar Agrártudományi Egyetemet 1945-ben alapították, budapesti székhellyel. Az egyetemet 1950-ben Gödöllőre költöztették a volt premontrei gimnázium épületébe. Hamar világossá vált, hogy új épületekre van szükség ahhoz, hogy az oktatás megfelelő színvonalon folyhasson. Az építkezések 1951-1969-ig tartottak. A Gépészmérnöki Kar központi épülete, az egyetemi aulát magába foglaló tömeg 1969-re készült el. A tervezőre, Zöldy Emilre nagy hatást gyakorolt Amerigo Tot szobrászművész két alkotása. Az aula főbejárattal szembeni falát úgy képezték ki, hogy oda egy nagyméretű képzőművészeti alkotás kerülhessen, megvalósító művészként Amerigo Totot javasolta. A mag apoteózisa című monumentális bronz plasztika ünnepélyes avatására 1983. szeptember 5-én, a tanévnyitó alkalmával került sor.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények