„Klobusiczky Terézia” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia''' (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal második felesége.
'''Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia''' (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal harmadik felesége.




== Élete ==
== Élete ==


Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky Ferenc, édesanyja Soós Krisztina.  
Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára.  


Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össz. Gyermekük nem született.
Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össz. Gyermekük nem született.
13. sor: 13. sor:
1871-ben halt meg.  Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.
1871-ben halt meg.  Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.


== Máriabesnyő ==
Egyizben nejével, az ájtatos Klobusiczky Teréziával fogadalmat tett s elhatározta, hogy valamelyik birtokán az olaszországi lorettói boldogságos szüz tiszteletére kápolnát építtet.
Éppen Hatvanból utaztak hazafelé, mikor a gödöllői út felé kanyarodva egy domb oldalán, sűrű fáktól körülvéve megpillantották a régi, háromszáz esztendős besnyői templom tornyát.
A grófi párnak rendkívül megtetszett a regényes, sűrű tölgyektől árnyékolt hely, s azonnal elhatározta, hogy oda építteti a fogadalmi templomot, melyben egyszersmind családi sirboltot is alapít.
Azonnal rendeléseket tett Grassalkovich az építkezésre és 1759 tavaszán bele is fogtak a munkába.
Ekkor történt, hogy ápril 19-én, déltájban egy Fidler János nevezetü gödöllői kőmüvespallér kezébe vette a csákányt, a régi szentély közepe táján ásni kezdett s mintegy kétlábnyira a föld alatt egy szobrocskát talált. A szobor egészen a régi módszer szerint, csontból volt faragva és pedig tökéletesen a Nagy-Mária-Cellben lévő szüzanya szobrának a mintájára.
Fidler, Tóth Márton kőmüves-mester társának megmutatta a szobrot, és kijelentette, hogy ő a boldogságos szüznek ezt a talált alakját üvegbura alá foglaltatja s megkéri a grófot, hogy annak idején az ujonnan fölépítendő templomba helyeztesse.
A gróf és grófné nemcsak örömmel engedték meg ezt, de két pompás koronát is készíttettek, az egyiket a szüzanyának, a másikat pedig a gyermek-Jézusnak, valamint egy remek övet is a szobor diszítésére. Érdekes, hogy a benne foglalt gyémántok a grófi pár eljegyzési gyűrűiből valók voltak s hogy a Klobusiczky Terézia jegygyűrűjéből való és az 1764 pengő forintra becsült briliántot még egyik anyai őse, Kapy András hozta Párisból, amikor Zsigmond királyt oda kisérte.
A szoborra vonatkozó történetet 1759 május 4-én Fidler János a gödöllői templom főoltáránál esküvel is megerősítette, még pedig - amint ezt hiteles okiratok is mutatják - Tóth Márton és Mendl Tamás kőmüvesek, Albert Jakab isaszeghi, Schmied Godofréd kerepesi plébánosok, továbbá Madrus atya ferencrendi szerzetes, a grófi család udvari káplánja, valamint Nolly József jószágkormányzó és Fóris István gödöllői kasznár tanuk előtt.
Míg a templom épült, Klobusiczky Terézia a szobrocskát a kastély főoltárára helyeztette, ahol éjjel-nappal lámpa égett előtte.
Midőn a templom elkészült, Grassalkovich Antal a szobrot nehéz ezüstszekrénybe helyeztette. Migazzi Kristóf bibornok, bécsi érsek és a váczi püspökség akkori kormányzója pedig a szekrény ezüst hátlapjára hosszabb latin föliratot vésetett, amely magyarul következőleg hangzik:
"Midőn gróf Grassalkovich Antal, a magyar kincstár elnöke, a Gödöllő melletti besnyői pusztán, a viharos idők folytán elpusztult templomot fölépitteté, ezen, a boldogságos szüzet ábrázoló kép, mely a romok alatt körülbelül 300 esztendeig feküdt eltemetve sértetlenül, bizonyára isteni sugallat folytán föltaláltatott 1759 április 19-én."
A kápolna 1761-ben épült föl és a szobrot augusztus 14-ik napján helyezték el benne. Rákövetkező napon pedig, Nagy-Boldogasszony ünnepén, Salbeck Károly váci fölszentelt püspök avatta föl ünnepiesen.
Ettől kezdve három remete teljesitett ott szolgálatot és a lorettói kápolnához az ország legtávolabb vidékeiről is mentek kegyes zarándokok.
== Végakarata ==




18. sor: 49. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==


*Szabó Margit: Kastélyok, templomok, szerelmek (Budapest-Gödöllő, 2010)
*[http://mek.oszk.hu/10100/10179/10179.htm gróf Vaj Sándor (összáll.): Régi nemes urak, úrasszonyok]
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=191 Gödöllő - Városi Információs Portál/Grassalkovich-kripta]
*[http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=191 Gödöllő - Városi Információs Portál/Grassalkovich-kripta]
*[http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=18765 Magyar Családtörténeti Adattár]
*[http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=18765 Magyar Családtörténeti Adattár]

A lap 2017. november 10., 12:58-kori változata

Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal harmadik felesége.


Élete

Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára.

Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össz. Gyermekük nem született.


Második férje I. Grassalkovich Antal, elhunyt húgának a férje. Grassalkovich Antal első felesége halála után nem akart újból nősülni, de a Klobusiczky családdal folytatott örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság. 1752-ben Komjátiban esküdtek meg. Gyermekük nem született. A testvére félárván maradt gyermekeit nevelte fel.

1871-ben halt meg. Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.


Máriabesnyő

Egyizben nejével, az ájtatos Klobusiczky Teréziával fogadalmat tett s elhatározta, hogy valamelyik birtokán az olaszországi lorettói boldogságos szüz tiszteletére kápolnát építtet.

Éppen Hatvanból utaztak hazafelé, mikor a gödöllői út felé kanyarodva egy domb oldalán, sűrű fáktól körülvéve megpillantották a régi, háromszáz esztendős besnyői templom tornyát.

A grófi párnak rendkívül megtetszett a regényes, sűrű tölgyektől árnyékolt hely, s azonnal elhatározta, hogy oda építteti a fogadalmi templomot, melyben egyszersmind családi sirboltot is alapít.

Azonnal rendeléseket tett Grassalkovich az építkezésre és 1759 tavaszán bele is fogtak a munkába.

Ekkor történt, hogy ápril 19-én, déltájban egy Fidler János nevezetü gödöllői kőmüvespallér kezébe vette a csákányt, a régi szentély közepe táján ásni kezdett s mintegy kétlábnyira a föld alatt egy szobrocskát talált. A szobor egészen a régi módszer szerint, csontból volt faragva és pedig tökéletesen a Nagy-Mária-Cellben lévő szüzanya szobrának a mintájára.

Fidler, Tóth Márton kőmüves-mester társának megmutatta a szobrot, és kijelentette, hogy ő a boldogságos szüznek ezt a talált alakját üvegbura alá foglaltatja s megkéri a grófot, hogy annak idején az ujonnan fölépítendő templomba helyeztesse.

A gróf és grófné nemcsak örömmel engedték meg ezt, de két pompás koronát is készíttettek, az egyiket a szüzanyának, a másikat pedig a gyermek-Jézusnak, valamint egy remek övet is a szobor diszítésére. Érdekes, hogy a benne foglalt gyémántok a grófi pár eljegyzési gyűrűiből valók voltak s hogy a Klobusiczky Terézia jegygyűrűjéből való és az 1764 pengő forintra becsült briliántot még egyik anyai őse, Kapy András hozta Párisból, amikor Zsigmond királyt oda kisérte.

A szoborra vonatkozó történetet 1759 május 4-én Fidler János a gödöllői templom főoltáránál esküvel is megerősítette, még pedig - amint ezt hiteles okiratok is mutatják - Tóth Márton és Mendl Tamás kőmüvesek, Albert Jakab isaszeghi, Schmied Godofréd kerepesi plébánosok, továbbá Madrus atya ferencrendi szerzetes, a grófi család udvari káplánja, valamint Nolly József jószágkormányzó és Fóris István gödöllői kasznár tanuk előtt.

Míg a templom épült, Klobusiczky Terézia a szobrocskát a kastély főoltárára helyeztette, ahol éjjel-nappal lámpa égett előtte.

Midőn a templom elkészült, Grassalkovich Antal a szobrot nehéz ezüstszekrénybe helyeztette. Migazzi Kristóf bibornok, bécsi érsek és a váczi püspökség akkori kormányzója pedig a szekrény ezüst hátlapjára hosszabb latin föliratot vésetett, amely magyarul következőleg hangzik:

"Midőn gróf Grassalkovich Antal, a magyar kincstár elnöke, a Gödöllő melletti besnyői pusztán, a viharos idők folytán elpusztult templomot fölépitteté, ezen, a boldogságos szüzet ábrázoló kép, mely a romok alatt körülbelül 300 esztendeig feküdt eltemetve sértetlenül, bizonyára isteni sugallat folytán föltaláltatott 1759 április 19-én."

A kápolna 1761-ben épült föl és a szobrot augusztus 14-ik napján helyezték el benne. Rákövetkező napon pedig, Nagy-Boldogasszony ünnepén, Salbeck Károly váci fölszentelt püspök avatta föl ünnepiesen.

Ettől kezdve három remete teljesitett ott szolgálatot és a lorettói kápolnához az ország legtávolabb vidékeiről is mentek kegyes zarándokok.


Végakarata

Forrás