„Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(3 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:lloyd.jpg|thumb|right|300px|]]
1914-ben alakult meg a '''Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.''' Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria-és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér létesítését is.
Aszód kapta a monarchia 4-es repülőüzem jelét, ezért az itt épített első gép a 40.01 jelet kapta. Melczer Tibort hívták meg főmérnöknek. Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépeket, lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel. Ez az első kísérlete nagy sikert ért el, mert a Lloyd L-1 típusú repülőgép 1914-ben, az Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el.
Ennek nyomán a gyár nagy sorozatokra kapott rendelést, és vezetésével tervezőirodát is létesített. 1918-ig itt 18 különféle Lloyd repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra is került, sőt más osztrák-magyar repülőgépgyárak is többet átvettek. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Később szabadalma szerint új, réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is építettek. A furnérborítású, héjszerkezetű szárnykonstrukció úttörő jelentőségű volt, s utóbb a könnyűfémek alkalmazásával a korszerű repülőgépgyártásban általánosan elterjedt. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták.





A lap jelenlegi, 2016. május 5., 09:40-kori változata

Lloyd.jpg

1914-ben alakult meg a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria-és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér létesítését is. Aszód kapta a monarchia 4-es repülőüzem jelét, ezért az itt épített első gép a 40.01 jelet kapta. Melczer Tibort hívták meg főmérnöknek. Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépeket, lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel. Ez az első kísérlete nagy sikert ért el, mert a Lloyd L-1 típusú repülőgép 1914-ben, az Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el.

Ennek nyomán a gyár nagy sorozatokra kapott rendelést, és vezetésével tervezőirodát is létesített. 1918-ig itt 18 különféle Lloyd repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra is került, sőt más osztrák-magyar repülőgépgyárak is többet átvettek. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Később szabadalma szerint új, réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is építettek. A furnérborítású, héjszerkezetű szárnykonstrukció úttörő jelentőségű volt, s utóbb a könnyűfémek alkalmazásával a korszerű repülőgépgyártásban általánosan elterjedt. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták.



Visszatérés az Élet a lövészárokban szócikkhez.