„Olajos Béla” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
51. sor: 51. sor:
  
 
2008-ban Erdős Judit muzeológus-művészettörténész rendezte meg második egyéni kiállítását az Erdős J. Pál Galériában a Szatmári Képtár és Erdei Péter magángyűjteményének az anyagából.
 
2008-ban Erdős Judit muzeológus-művészettörténész rendezte meg második egyéni kiállítását az Erdős J. Pál Galériában a Szatmári Képtár és Erdei Péter magángyűjteményének az anyagából.
[[Kép:emlektabla2.jpg|250px|b|right|Olajos Béla emléktáblája Szatmárnémetiben]]
+
[[Kép:emlektabla2.jpg|250px|b|right|bélyegkép|Olajos Béla emléktáblája Szatmárnémetiben]]
  
 
== Emlékezete ==
 
== Emlékezete ==

A lap jelenlegi, 2019. december 12., 15:14-kori változata

Festés közben

Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expreszszionizmus is.



Élete és munkássága

A családdal

Olajos Béla 1910. december 2-án született Gödöllőn, polgári értelmiségi családban. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1929-ben érettségizett a helybeli római katolikus gimnáziumban. 1931-től négy tanéven át filozófiát hallgatott Veszprémben. 1934-1939 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában, aki már hallgatóként tanársegédi teendőkkel bízta meg. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1939-ben festőművészi és rajztanári diplomát szerzett.

Az 1940-es, második bécsi döntést követően a magyar állam számos jól képzett tanárt, mérnököt és más szakértelmiségit küldött a visszacsatolt területekre, így 1941-ben kinevezték helyettes tanárnak a hajdani rangos, technikum jellegű szatmári Fém-és Faipari Szakiskolába.

1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. Még frontszolgálata előtt ismerkedett meg Váczy Magda újságírónővel. 1944-ben összeházasodtak, a párizsi békét követően sem tértek vissza Magyarországra, hanem végleg Szatmárnémetiben telepedtek le. Házasságukból született meg Zsuzsanna leányuk.

A háború után újabb nehézségekkel kellett szembenéznie. A felsőfokú faipari szakiskolát tanonciskolává degradálták, s mivel a román nyelvet nem beszélte, ettől kezdve különböző általános iskolákban tanított. Amíg azonban magyar állampolgársága helyett nem kapott román állampolgárságot, címzetes tanári kinevezéshez nem juthatott, ezért különböző más tantárgyak beteg oktatóit is helyettesítette, a család megélhetése végett sokfajta alkalmi munkákat vállalt.

Különleges tehetségére a Képzőművészeti Alap is felfigyelt s a törvényes múzeumi ügyintézés csatornáján keresztül számos festménye került svájci, német és svéd tulajdonosokhoz. Szatmár város területét még az 50-es években sem hagyhatta el magyar állampolgársága miatt, viszont I. osztályú sakkmesterként különböző bajnokságokon kellett szerepelnie, utazásaira minden alkalommal külön engedélyt bocsátott ki a rendőrség.

A fronton töltött két esztendő és a hideg következtében az egészsége megrendült és a hatvanas évektől az állapota állandóan romlott, műtéteken esett át, de tanári tevékenységét odaadással végezte; az 1977-es árvíz idején pedig ő is részt vett az emberek és javak mentésében. Egyre gyakrabban járt lányáékhoz Csíkszeredába egészsége helyreállítása és a Hargita környéki hegyi tájak megörökítése végett.

1975-ben a Megyei Művelődési Bizottság és a Képzőművészek Szövetsége közös kiadásában megjelent 11 szatmári képzőművész albuma, köztük Olajos Bélával.

81 éves korában, 1991. április 18- án hunyt el a csíkszeredai Városi Kórházban.


Művészete

Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életrehívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla életművét nehezen lehetne besorolni valamely irányzatba, vagy mereven meghatározni benne korszakot. Csak a művészi töltet, a kifejező eszközöket, technikát, láttatási módot, legyen az tájkép, portré, kompozíció, akt, csendélet, illetve akvarell, pasztell, ceruza, szénrajz, több technika ötvözete, - az élmény – szülte fantáziaképnek rendeli alá. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expreszszionizmus is.


Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt. Csendes, zárkózott, de nem kedélytelen ember volt. Művei mögé húzódó egyénisége volt. Figyelő szeme a dolgok mélyére látott, hang nélkül reagált a múló évtizedek ellentmondásaira. A prózai élet durva megnyilvánulásaitól lelkileg gyötrődött, csak műveiben szabadult fel igazán.


Munkái (válogatás)

Forgácstelep
  • Frogácstelep
  • Kislányportré
  • Krizantémok
  • Lány batyuval
  • Szénaboglyák
  • Tavasz
  • Virágcsendélet
  • Vízió
  • Zsuzsika


Kiállításai

1945-ben ő is részt vett a néhány egyéni kiállításból összeálló kollektív tárlaton, a második világháború befejezése utáni első szatmári képzőművészeti eseményen, amelyet a szakszervezetek rendeznek a Főtéri Fehérházban; mivel ismeretlen tettesek három festményét eltulajdonították, életében többé sem itt, sem máshol nem vállalkozott egyéni bemutatkozásra; csoportos tartományi, megyei vagy tematikus tárlatokon azonban rendszeresen jelen volt.

2008-ban Erdős Judit muzeológus-művészettörténész rendezte meg második egyéni kiállítását az Erdős J. Pál Galériában a Szatmári Képtár és Erdei Péter magángyűjteményének az anyagából.

Olajos Béla emléktáblája Szatmárnémetiben

Emlékezete

1995-ben özvegye, Olajos Váczy Magda megírta kettejük emlékiratát.

Szatmárnémeti neves festőjének, Olajos Bélának állított emléktáblát a Szatmárnémeti RMDSZ és a Szent István Kör, melynek leleplezésére december 3-án, 15 órakor került sor. Olajos Béla festőművész születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak egykori lakása falán, a Tabajdi-patika épületén. A márvány emlékplakettet Kovács Albert kőfaragó mester készítette el.


Forrás