„P. Nagy László Tamás” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|right|300px|P. Nagy László Tamás]]
[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|right|300px|P. Nagy László Tamás]]
P. Nagy László Tamás, 1955. május 31. (Budapest) – 2000. december 19. (Gödöllő)  
'''P. Nagy László Tamás''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.)




8. sor: 8. sor:
meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. Itt történt életében a következő fordulat: meghallotta, hogy az Úr a szerzetesi életre hívja őt, Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Ez azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a kapucinus rend a kommunizmus évtizedeiben hazánkban egyáltalán nem működött. Huszár Viktricius atya volt az, aki még az elnyomás alatt, titokban elkezdte a rendet Magyarországon újraszervezni. Tamás atya nála jelentkezett, és 1987. augusztus 4-én, belépett a tagok sorába.  
meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. Itt történt életében a következő fordulat: meghallotta, hogy az Úr a szerzetesi életre hívja őt, Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Ez azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a kapucinus rend a kommunizmus évtizedeiben hazánkban egyáltalán nem működött. Huszár Viktricius atya volt az, aki még az elnyomás alatt, titokban elkezdte a rendet Magyarországon újraszervezni. Tamás atya nála jelentkezett, és 1987. augusztus 4-én, belépett a tagok sorába.  


== Máriabesnyői Munkássága ==


== Máriabesnyői munkássága ==


Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. A kezdeti időkben ő lelkesítette a fiatalokat, amikor a rend működése ismét megindult. Tartományfőnökké választása után virágzásnak indult a rendtartomány élete. Kiváló szobrász és festő volt, mely képességét a kegytemplom és környéke szépítésében is felhasználta. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születettek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával,1996-ban.
Így került [[Máriabesnyőre]], ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. A kezdeti időkben ő lelkesítette a fiatalokat, amikor a rend működése ismét megindult. Tartományfőnökké választása után virágzásnak indult a rendtartomány élete. Kiváló szobrász és festő volt, mely képességét a kegytemplom és környéke szépítésében is felhasználta. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születettek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával,1996-ban.
Búcsújárásokat, zarándoklatokat szervezett. Mindig nagy tisztelettel fordult a Szűzanyához, aki saját elbeszélése
 
szerint álmában azt mondta neki: „Én mentelek meg téged !” Ezeket a szavakat megőrizte szívében, s halála előtt az iránta érzett tisztelet jeléül létrehozta a Mária-múzeumot. Ennek alapját a Kátay Géza római katolikus plébános
Búcsújárásokat, zarándoklatokat szervezett. Mindig nagy tisztelettel fordult a Szűzanyához, aki saját elbeszélése szerint álmában azt mondta neki: „Én mentelek meg téged !” Ezeket a szavakat megőrizte szívében, s halála előtt az iránta érzett tisztelet jeléül létrehozta a Mária-múzeumot. Ennek alapját a Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény adta. Tamás atya ezt az anyagot befogadta Máriabesnyőn, tovább gyarapította és gondozta. Célja az volt, hogy ezt az idezarándokló híveknek is bemutassa. A gyűjteményt először a rendház celláiban helyezte el, idővel azonban fölmerült egy önálló múzeum felépítésének a gondolata is. A Mária-múzeumnak nevezett épületet a kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakította ki saját tervei szerint. Bár műemléki megkötöttségek is közrejátszhattak az épület szokatlan konstrukciójában, leginkább mégis a loretói Casa Sancta, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvetően meghatározta szerkezetét. Tamás atya halála után a gyűjteménynek nem igazán volt gazdája.
által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény adta. Tamás atya ezt az anyagot befogadta Máriabesnyőn, tovább gyarapította és gondozta. Célja az volt, hogy ezt az idezarándokló híveknek is bemutassa. A gyűjteményt először a rendház celláiban helyezte el, idővel azonban fölmerült egy önálló múzeum felépítésének a gondolata
 
is. A Mária-múzeumnak nevezett épületet a kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakította ki
Az anyag egy része visszakerült Petőfiszállásra. A kapucinusok is elhagyták 2002-ben Máriabesnyőt és az épületkomplexum a Váci Egyházmegye illetékessége alá került. Miután mind a hívek részéről, mind gyűjteményi szinten egyre sürgetőbbé vált a múzeum ügyének rendezése, 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a [[Gödöllői Városi Múzeum]] kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását.
saját tervei szerint. Bár műemléki megkötöttségek is közrejátszhattak az épület szokatlan konstrukciójában, leginkább mégis a loretói Casa Sancta, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvetően meghatározta szerkezetét. Tamás atya halála után a gyűjteménynek nem igazán volt gazdája.  


Az anyag egy része visszakerült Petőfiszállásra. A kapucinusok is elhagyták 2002-ben Máriabesnyőt és az épületkomplexum a Váci Egyházmegye illetékessége alá került. Miután mind a hívek részéről, mind gyűjteményi szinten egyre sürgetőbbé vált a múzeum ügyének rendezése, 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar
Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását.
Magyarország egyetlen Mária múzeuma 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858)százötvenedik évfordulóján nyílt meg. Tamás atyát életének 45., áldozópapságának 21. évében 2000. december 19-en ragadta el a halál. Temetésén több ezren vettek tőle végső búcsút. A gyászmisét Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök mutatta be, rendtársai, és több mint száz pap társaságában. Az altemplomban levő kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.
Magyarország egyetlen Mária múzeuma 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858)százötvenedik évfordulóján nyílt meg. Tamás atyát életének 45., áldozópapságának 21. évében 2000. december 19-en ragadta el a halál. Temetésén több ezren vettek tőle végső búcsút. A gyászmisét Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök mutatta be, rendtársai, és több mint száz pap társaságában. Az altemplomban levő kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.
==  Forrás ==
==  Forrás ==


*Gödöllői Szolgálat 2010 - XIX. évfolyam - 45. szám http://www.szolgalat.com/gszolga101215.pdf
*[http://www.szolgalat.com/gszolga101215.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. december 15. XIX. évfolyam 45. szám]


[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Papok]]
[[Kategória:Papok]]
[[Kategória:Személyek]]

A lap 2012. augusztus 3., 09:48-kori változata

P. Nagy László Tamás

P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.)


Életútja

P. Nagy László Tamás 1955. május 31-én született Budapesten. Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. Itt történt életében a következő fordulat: meghallotta, hogy az Úr a szerzetesi életre hívja őt, Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Ez azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a kapucinus rend a kommunizmus évtizedeiben hazánkban egyáltalán nem működött. Huszár Viktricius atya volt az, aki még az elnyomás alatt, titokban elkezdte a rendet Magyarországon újraszervezni. Tamás atya nála jelentkezett, és 1987. augusztus 4-én, belépett a tagok sorába.


Máriabesnyői munkássága

Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. A kezdeti időkben ő lelkesítette a fiatalokat, amikor a rend működése ismét megindult. Tartományfőnökké választása után virágzásnak indult a rendtartomány élete. Kiváló szobrász és festő volt, mely képességét a kegytemplom és környéke szépítésében is felhasználta. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születettek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával,1996-ban.

Búcsújárásokat, zarándoklatokat szervezett. Mindig nagy tisztelettel fordult a Szűzanyához, aki saját elbeszélése szerint álmában azt mondta neki: „Én mentelek meg téged !” Ezeket a szavakat megőrizte szívében, s halála előtt az iránta érzett tisztelet jeléül létrehozta a Mária-múzeumot. Ennek alapját a Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény adta. Tamás atya ezt az anyagot befogadta Máriabesnyőn, tovább gyarapította és gondozta. Célja az volt, hogy ezt az idezarándokló híveknek is bemutassa. A gyűjteményt először a rendház celláiban helyezte el, idővel azonban fölmerült egy önálló múzeum felépítésének a gondolata is. A Mária-múzeumnak nevezett épületet a kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakította ki saját tervei szerint. Bár műemléki megkötöttségek is közrejátszhattak az épület szokatlan konstrukciójában, leginkább mégis a loretói Casa Sancta, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvetően meghatározta szerkezetét. Tamás atya halála után a gyűjteménynek nem igazán volt gazdája.

Az anyag egy része visszakerült Petőfiszállásra. A kapucinusok is elhagyták 2002-ben Máriabesnyőt és az épületkomplexum a Váci Egyházmegye illetékessége alá került. Miután mind a hívek részéről, mind gyűjteményi szinten egyre sürgetőbbé vált a múzeum ügyének rendezése, 2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását.

Magyarország egyetlen Mária múzeuma 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858)százötvenedik évfordulóján nyílt meg. Tamás atyát életének 45., áldozópapságának 21. évében 2000. december 19-en ragadta el a halál. Temetésén több ezren vettek tőle végső búcsút. A gyászmisét Keszthelyi Ferenc, váci megyéspüspök mutatta be, rendtársai, és több mint száz pap társaságában. Az altemplomban levő kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.


Forrás