„Rezek Román Sándor” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(9 közbenső módosítást, amit 3 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
Rezek Román Sándor (1916–1986)
'''Rezek Román Sándor''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus.


== Életútja ==
== Életútja ==
[[Kép:rezek.jpg|thumb|right|300px|Rezek Román Sándor]]
[[Kép:rezek.jpg|thumb|right|300px|Rezek Román Sándor]]


Gödöllőn, 1916. augusztus 3-án született. Bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe.
Gödöllőn, 1916. augusztus 3-án született. Bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá.  
Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá.  
Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett.
Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett.


== Munkássága ==
== Munkássága ==


1940-41-ben lelkipásztorként tevékenykesett Celldömölkön, majd három éven át a kőszegi bencés gimnáziumban volt tanár. 1944-ben behívták katonai szolgálatra, tábori lelkésznek. Hadifogságba esett, és Franciaországba került. 1945 októberében szabadult a Mailly le Camp táborból. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. Párizsi évei alatt hatékony irodalmi tevékenységet folytatott. Verseket írt, de kötetének egy szigorú bírálata után szakított a költészettel. 1962 augusztusában találkozott Párizsban Szabó Ferenc SJ pappal, aki megismertette őt Teilhard de Chardin munkáival. Az ő hatására egészen rövid idő alatt lefordította Teilhard lelkiségi könyvét, az akkor nyomtatásban először megjelent Isteni miliőt, ami végül Török Jenő piarista kiadásában jelent meg Bécsben, Benne élünk címmel. Ettől kezdve Teilhard bűvkörében élt, állandóan fordított, egy idő után rögtön stencilre gépelte, sokszorosította, sorra jelentette meg Teilhard köteteit akkor is, amikor 1965 elején Brazíliába (ahogy mondani szokták „Patagóniába”) helyeztél elöljárói. 1965 márciusában érkezett Sao Paulóba, ahol a magyar bencések által alapított híres Szent Gellért Kolostorba került. Ennek a közösségnek a tagjaként tevékenykedett haláláig.  
1940-41-ben lelkipásztorként tevékenykesdett Celldömölkön, majd három éven át a kőszegi bencés gimnáziumban volt tanár. 1944-ben behívták katonai szolgálatra, tábori lelkésznek. Hadifogságba esett, és Franciaországba került. 1945 októberében szabadult a Mailly le Camp táborból. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. Párizsi évei alatt hatékony irodalmi tevékenységet folytatott. Verseket írt, de kötetének egy szigorú bírálata után szakított a költészettel.  
 
1962 augusztusában találkozott Párizsban Szabó Ferenc SJ pappal, aki megismertette őt Teilhard de Chardin munkáival. Az ő hatására egészen rövid idő alatt lefordította Teilhard lelkiségi könyvét, az akkor nyomtatásban először megjelent Isteni miliőt, ami végül Török Jenő piarista kiadásában jelent meg Bécsben, Benne élünk címmel. Ettől kezdve Teilhard bűvkörében élt, állandóan fordított, egy idő után rögtön stencilre gépelte, sokszorosította, sorra jelentette meg Teilhard köteteit akkor is, amikor 1965 elején Brazíliába (ahogy mondani szokták „Patagóniába”) helyezték elöljárói. 1965 márciusában érkezett Sao Paulóba, ahol a magyar bencések által alapított híres Szent Gellért Kolostorba került. Ennek a közösségnek a tagjaként tevékenykedett haláláig. Ezt a magyar központot 2000-ben Magyar Örökség kitüntető elismerésben részesítették, nevét az „Aranykönyvbe”, a magyarság szellemi múzeumába jegyezték, amelyet Budapesten a Nemzeti Múzeumban őriznek. Sao Paulóban vallástanár, novicius mester, lelkipásztor volt.
 
1975-től rendje hozzájárulásával szinte teljesen a Teilhard-kutatásnak szentelhette életét. Befejezte az életmű teljes magyar fordítását (28 kötetben) és 40 kötetre rúgtak magyar és francia kommentárjai. 1980-ban a Szent István Társulatnál Golen Károly gondozásában jelent meg Teilhard műveinek egy impozáns szövegválogatása, majd 1981-ben Teilhard-antológiája: Út az Ómega felé címmel. Magyarországon tanulmányait a Vigília és a Teológia c. folyóiratok, és a Teológiai Évkönyv közölte. Teljes kéziratos hagyatéka a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárának birtokában van. Magyarul az Ahogy Leheten kívül a Katolikus Szemlében, az Új Látóhatárban, a Délamerikai Magyar Hírlapban publikált.  


Ezt a magyar központot 2000-ben ''' Magyar Örökség kitüntető elismerésben részesítették''', nevét az „Aranykönyvbe”, a magyarság szellemi múzeumába jegyezték, amelyet Budapesten a Nemzeti Múzeumban őriznek. Sao Paulóban vallástanár, novicius mester, lelkipásztor volt.
P. Rezek Román Sándor Sao Paulo-ban, 1986. máj. 8-án hunyt el.


1975-től rendje hozzájárulásával szinte teljesen a Teilhard-kutatásnak szentelhette életét. Befejezte az életmű teljes magyar fordítását (28 kötetben) és 40 kötetre rúgtak magyar és francia kommentárjai. 1980-ban a Szent István Társulatnál Golen Károly gondozásában jelent meg Teilhard műveinek egy impozáns szövegválogatása, majd 1981-ben Teilhard-antológiája: Út az Ómega felé címmel. Magyarországon tanulmányait a Vigília és a Teológia c. folyóiratok, és a Teológiai Évkönyv közölte. Teljes kéziratos hagyatéka a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárának birtokában van. Magyarul az Ahogy Leheten kívül a Katolikus Szemlében, az Új Látóhatárban, a Délamerikai Magyar Hírlapban publikált. P. Rezek Román Sándor Sao Paulo-ban, 1986. máj. 8- án hunyt el.
 
== Főbb művei ==
 
*Mélyen szállunk (Párizs, 1952)
*Elmélkedések a szépségről (München, 1952)
*Teilhard de Chardin ismeretelmélete (São Paulo, 1975)
*Sodródó világ, Teilhard de Chardin világképének témakörei (São Paulo, 1976)




== Forrás ==
== Forrás ==
*Gödöllői Szolgálat 2011 - XIX. évfolyam - 12. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100414.pdf
*[http://www.szolgalat.com/gszolga100331.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. március 31. XIX. évfolyam 12. szám]
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Rezek_Rom%C3%A1n_S%C3%A1ndor Wikipedia/Rezek Román Sándor]
 
 
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Költők, írók]]

A lap jelenlegi, 2016. május 2., 09:19-kori változata

Rezek Román Sándor (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus.

Életútja

Rezek Román Sándor

Gödöllőn, 1916. augusztus 3-án született. Bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett.


Munkássága

1940-41-ben lelkipásztorként tevékenykesdett Celldömölkön, majd három éven át a kőszegi bencés gimnáziumban volt tanár. 1944-ben behívták katonai szolgálatra, tábori lelkésznek. Hadifogságba esett, és Franciaországba került. 1945 októberében szabadult a Mailly le Camp táborból. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. Párizsi évei alatt hatékony irodalmi tevékenységet folytatott. Verseket írt, de kötetének egy szigorú bírálata után szakított a költészettel.

1962 augusztusában találkozott Párizsban Szabó Ferenc SJ pappal, aki megismertette őt Teilhard de Chardin munkáival. Az ő hatására egészen rövid idő alatt lefordította Teilhard lelkiségi könyvét, az akkor nyomtatásban először megjelent Isteni miliőt, ami végül Török Jenő piarista kiadásában jelent meg Bécsben, Benne élünk címmel. Ettől kezdve Teilhard bűvkörében élt, állandóan fordított, egy idő után rögtön stencilre gépelte, sokszorosította, sorra jelentette meg Teilhard köteteit akkor is, amikor 1965 elején Brazíliába (ahogy mondani szokták „Patagóniába”) helyezték elöljárói. 1965 márciusában érkezett Sao Paulóba, ahol a magyar bencések által alapított híres Szent Gellért Kolostorba került. Ennek a közösségnek a tagjaként tevékenykedett haláláig. Ezt a magyar központot 2000-ben Magyar Örökség kitüntető elismerésben részesítették, nevét az „Aranykönyvbe”, a magyarság szellemi múzeumába jegyezték, amelyet Budapesten a Nemzeti Múzeumban őriznek. Sao Paulóban vallástanár, novicius mester, lelkipásztor volt.

1975-től rendje hozzájárulásával szinte teljesen a Teilhard-kutatásnak szentelhette életét. Befejezte az életmű teljes magyar fordítását (28 kötetben) és 40 kötetre rúgtak magyar és francia kommentárjai. 1980-ban a Szent István Társulatnál Golen Károly gondozásában jelent meg Teilhard műveinek egy impozáns szövegválogatása, majd 1981-ben Teilhard-antológiája: Út az Ómega felé címmel. Magyarországon tanulmányait a Vigília és a Teológia c. folyóiratok, és a Teológiai Évkönyv közölte. Teljes kéziratos hagyatéka a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárának birtokában van. Magyarul az Ahogy Leheten kívül a Katolikus Szemlében, az Új Látóhatárban, a Délamerikai Magyar Hírlapban publikált.

P. Rezek Román Sándor Sao Paulo-ban, 1986. máj. 8-án hunyt el.


Főbb művei

  • Mélyen szállunk (Párizs, 1952)
  • Elmélkedések a szépségről (München, 1952)
  • Teilhard de Chardin ismeretelmélete (São Paulo, 1975)
  • Sodródó világ, Teilhard de Chardin világképének témakörei (São Paulo, 1976)


Forrás